Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról

35 analízisének és egyúttal a tudományos stílus igaz mesteréül mu­tatkozott be a jogászközönség előtt. Higgadt, megfontolt, egy­szerű és mégis mélyen látó ismertetését, jogi és gazdasági bon­colását adta a feldolgozott anyagnak. Ez a kis füzete azonkívül a törvény és a jog sértetlenségéért aggódó, az igazságot lelke­sen védő, meggyőződéses harcosnak hangját adja hozzá a szer­zőnél már ismert tulajdonságokhoz. A mű jogszabálytani része, mely az 1931. évi VIII. t.-c. kerettörvény jellegével foglalkozik és amelyben kimutatja azokat a veszélyeket, mely a bírói fóru­mok kikapcsolásából és újonnan alkotott és nem független szer­veknek nagyfokú diszkrécionális hatalommal való felruházásá­ból ered, megdöbbentő és egyúttal az egész újabb jogalkotás kritikáját is adja egy törvényen keresztül. A törvényt ismerjük, de ahogy szerző felsorolja egymásután, hol mellőzték a bírói utat és milyen kérdésekben döntenek közigazgatási jellegű ha­tóságok, sőt pénzintézetek és fejtegeti, hogy milyen alanyi jo­gokat és érdekeket érint ez a részleteiben nem is szabályozott hatalom, az minden jogászra csak azzal a hatással lehet, hogy a törvények és a jogok tisztelete alapján tiltakozzon e jogal­kotási mód állandósulása ellen. A kis füzet azonkívül a kritika keretén belül egyúttal a törvény ismertetését is tartalmazza. Sz—i. A kamatról szóló új jogszabályok. Dr. Varannai István, az OÜSz alelnökének előadása. Kiadja: a miskolci ügyvédi kamara. A kis füzet dr. Varannai Istvánnak, a kamatkérdések alapos ismerőjének és irodalmi művelőjének a miskolci ügyvédi kamara és az OÜSz miskolci osztályának együttes ülésén tartott elő­adását tartalmazza. Szerző már többszörösen rámutatott a hitel­élet e fontos kérdésének szabályozatlanságára, illetve merev, az életviszonyokhoz nem simuló rendezésére. Ebben az előadásában az új kamatrendeletet ismerteti és bírálja a nála szokott világos és megjelenítő stílusban. Helyesen mutat rá, hogy a rendelkezé­seknek legnagyobb és a hiteléletet legjobban veszélyeztető hi­bája a kamatmaximum merev és a tényleges keresleti és kínálati viszonyoknak nem megfelelő szabályozása és az 1923. évi XXXIX. t.-c.-nek indokolatlan hatályon kívül helyezése folytán a régi, elavult késedelmi kamatlábaknak feltámadása, mely adós­védelmet céloz, de épen az ellenkezőt éri el, a normális hitel­források eldugulását és a titkos uzsorás hitelek elszaporodását. Reméljük, hogy e füzetben meggyőzően kifejtett aggodalmak az Illetékeseket is a helyes álláspont elfogadására indítják. Sz—i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom