Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Ügyvédi immunitás

121 hogy jól megalapozza jövőjét és mégis hiába küzd. Ennek okát szerintem az általános bajoktól eltekintve a verseny kinövé­seiben találhatjuk meg. Végül a túlzsúfoltság legsajgóbb sebére kívánok rámu­tatni. A boldogulok is csak addig boldogulnak,- mig munka­képesek. Több mint félszázad óta élek ügyvédi és csak ügy­védi légkörben. Nem tudok rá esetet, hogy akárcsak egyetlen magyar ügyvéd tisztán ügyvédi keresményből vagyont hagyott volna hátra. Ha ez igy volt már a háború előtt, még szomo­rúbb a kép azóta. Hisz ha már egyszer az ügyvéd meg is ta­karított valamit, azt bizony nem tudta átmenteni. Az ügyvéd iTtékpapirba fektette pénzét, mi lett abból? A boldogulok, ha végig azok maradnának is. legjobb esetben u. n. sovány Not­pfenniget hagyhatnak örököseikre, mig életükben bekövetkező munkaképtelenségük esetében még saját gyógykezeltetésükre sem telik, családjuk pedig egyenest kétségbeejtő helyzetbe ke­rül. Szinte irigylésreméltó azon kisszámú ügyvédi özvegyek és árvák sorsa, kik még összeköttetésük révén trafik, zongora, ének- vagy nyelvlecke, kézimunka vagy ügynökösködés árán magukat, családjukat valahogy a viz felett tudják tartani. Az ügyvédi immunitás kérdését a háború utáni abnormis izgatott életviszonyok tolták az előtérbe. Amint az emberi orga­nizmus egyes szerveire az egyén akkor lesz figyelmes, ami­kor az organizmus beteg, illetve az egyes szervek abnormisan működnek, úgy a beteg társadalom is ily időkben teszi figyel­messé a jogi élet faktorait az egyes jogintézmények meg nem felelő voltára. Mielölt az ügyvédi immunitás továbbfejlesztésének kér­désével foglalkoznék, tisztáznom kell az ügyvédi immunitásnak helyes fogalmát. Az ügyvédi immunitás helyes fogalmának meghatározásánál célszerű az országgyűlés tagjainak immu­nitását röviden tárgyalni és ezen rokonintézmény kapcsán a következtetéseket levonni. Ez az immunitás tudvalévőleg külö­nös szabályok alá helyezi az országgyűlés tagjait, nem azzal a szándékkal, hogy az országgyűlés tagjainak, a jogegyenlő­ség elvének rovására kiváltságot adjon, hanem azért, hogy biz­tosítsa a törvényhozói funkciók helyes ellátását. Ez a mentelmi jog tudvalévőleg két, lényegileg különböző, intézményt foglal magában, úgymint a felelőtlenséget és a sérthetetlenséget. A felelőtlenség alatt értjük azt, hogy a törvényhozás tagjai által, hivatásuk gyakorlása közben tett nyilatkozatokért, illeve ily irányú tetteikért, őket csupán az országgyűlés vonhatja fele­lőssé. A sérthetetlenség alatt pedig azt értjük, hogy az ország­Dr. Szilágyi Artúr Káról]/. ( Folytatjuk.) Ügyvédi immunitás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom