Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 8-9. szám - Ingó jelzálog

418 A Budapesti Ügyvédi Kör közgyűlése a fejletlenebb magyar gazdasági élet számára a német viszonyokra készült törvényi rendelkezések túlságosan kommerciális szelleműek voltak, a magyar gyakorlat tompított a rendelkezések' érdességén. Reá mutatott arra, hogy a bírói gyakorlat elejétől kezdve a Treu und Glaube elvét tartotta szem előtt és ennek következményeit vonta le. Ugyancsak a birói gyakorlat érdeme, hogy a szociális eszméknek, a gyengék védelmének tért nyitott a gyakorlatban. Majd megemlékezett a különböző birói generációkról, melyek a gyakorlatot kifejlesztették. Végül foglalkozott a Keresk. Törvény reformjávai és hangsúlyozta, hogy a helyes sorrend szerint előbb a magánjog kodifikációjának kell megtörténnie. Ugyanily értelemben nyilatkozott különben elnöki megnyitójában Nagy Ferenc is, aki zárószavában a díszes és előkelő hallgatóság sürü tapsai között mondott köszönetet az illusztris előadónak. A Budapesti Ügyvédi Kör közgyűlése. Dec. 10-én tartotta az Ügyvédi Kör dr. Dési Géza elnöklete mellett ez évi közgyűlését. Dr. Fehér Dezső tötitkár beszámolt a kör mult évi mozgalmas tevékenységéről, amelynek keretében a legkitűnőbb jogászok tartottak az aktuális jogi kérdésekről előadásokat. A tisztújítás során a Kör régi vezetőségét egybangalág újra megválasztották és Szilágyi Artúr Károly meleg és hangulatos beszédben emlékezett meg Dési Gézának nemcsak a Kör érdekében, de a Kör kereteit meghaladóan a magyar ügyvédi egység szolgálatában szerzett érdemeiről. Désy Géza költői emelkedettségü beszédben mutatta meg újból ismert szónoki virtuozitását. Külön is ki kell emelni Szilágyi Artúr Károly köszöntő beszédéből égy gondolatot, amely az ügyvédségnek önmagával szemben való kötelességeiről, az érdekképviseleti szellem öntudatositásáról szólott. Ehhez kapcsolta felszólalását a közgyűlést követő vacsorán dr. Beck Salamon, aki után még dr. Deutsch Viktor mély humorú és dr. Tihanyi Lajos lelkes beszéde rekesztette be a. vacsorát. A valorizációs javaslat vitája az Ügyvédi Körben. Dr. Térffy Gyula kúriai tanácselnök ismertette szokott világos előadási modorában a javaslat rendelkezéseit. Utána dr. Nizsalovszky Endre miniszteri titkár, nyilván a javaslat indokolásának szerzője mutatott rá az indokolás vezető eszméire. A tovább^ vita során dr. Schuster Rudolf, dr. Gallia Béla, dr. Lévi Béla és dr. Doroghi Ervin gyakoroltak bírálatot a. javaslattal szemben. Az egyes felszólalások a különböző szaklapokban fognak megjelenni önálló cikkek formájában, ugy, hogv ez okitól bővebb ismertetésükre nem térünk ki. /\A Civiljogászok vitatársasága eddigi programmjához híven kitűzte és f. évi október hó 14-én megkezdte a nyári szünet utáni vitaüléseit. Az elsőnek tárgya: ,,A magyar honosság kimutatása, különös tekintettel magánjogunkra", előadója munkatársunk : Dr. Ballá Ignác volt. Előadásának vázlata a következő : A magyar honosság kimutatása a magánjog területén