Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1910-ben

74 Munkásügyi Szemle (44.233), Spanyolország 40.984 (40.984), Finnország 24.928 (24.928), Bulgária 18.753 (18.753), Románia 8.515 (8.515), Szerbia 7.418 (4.418), Horvátország 6.805 (4.361), Bosznia-Hercegovina 6.269 (4.470). Ezekhez az adatokhoz hozzá kell még vennünk Ausztráliát 239.293 munkással és Argentínát 22.457 munkással. A fejlődést igazolja az, hogy 1907-ben 8,029.980 tagja volt a szervezeteknek; 1908-ban 9,308.157; 1909-ben 9,845.243 és 1910-ben 10,089.430 volt a szervezett munkások száma. A nemzetközi titkársághoz 1904-ben még csak 2,333.261 szervezett munkás tartozott; 1910-ben pedig 19 állam központi szervezete 6,212.406 (6,008.262) munkással. Érdekes a jelentésnek az a része, amely azt mutatja ki, hogy az ipari munkásoknak hány százaléka van az egyes államokban szervezve. Sajnos, csak 9 állam küldött be ilyen adatokat. Ezek szerint: Dániában az ipari munkások 50*50 százaléka van szervezve. Németországban 31*57, Norvégiában 24*36, Svédországban 22*51, Angliában 19*80, Magyarországon 18*51, Svájcban 17*05, Bosznia-Hercegovinában 13*06 százaléka és végül Olaszországban az ipari munkások 12*03 százaléka. Az 1907. évi jelentésből megállapítható, hogy Ausztriában az ipari munkások 20*21 százaléka volt szervezve. A kimutatás szerint 273.763 nő volt a szervezetekben. Megjegyzendő, hogy a szervezettanok számát csak 10 állam mutatja ki. Még Angolország és az Egyesült-Államok sem tüntetik föl a szervezett munkásnők számát. A szakszervezetek bevételeiről és kiadásairól szóló jelentés nagyon hiányos. Csak 14-állam 5,315.402 taggal küldött be jelentést. Ot állam 4,500.000 taggal hiányzik a jelentésből. Természetes, hogy a számok jelentőségét nagyon lerontja az, hogy nagyon fontos államok adatai hiányoznak a jelentésből. A jelentést beküldő államokban és pedig Angliában, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Németországban, Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Magyarországban, Szerbiában, Svájcban és Olaszországban a szervezetek összes bevétele 148,635.057 márka; kiadása 140,010.680 márka volt. A szervezetek készpénzvagyona 1910 végén 187,991.935 márka volt. Segélyezésekre kiadtak a szervezetek 69,694.503 márkát, sztrájkokra és kizárásokra 27,862.400 márkát. A segélyezési ágak között első helyen áll a munkanélküli segélyezés, amelyre 29,416.312 márkát adtak ki. A betegsegélyezésre a kiadás 21,229.155 márka. A rokkantsegélyezésre 8,671.314 márka. Utassegélyre 4,186.499 márka. Temetkezési segély 3,734.427 márka. Egyéb segélyezésre 2,456.796 márka. Sztrájkokra és kizárásokra a legtöbbet éppen úgy, mint az előző években, most is Németországban költötték el. Sztrájkra és kizárásra a kiadás Németországban 21,992.774 márka volt, holott Angliában erre a célra csak 3,161.816- márka kellett és a többi államokban az ilyen irányú kiadás sehol sem érte el az egy millió koronát. Ezek volnának a jelentés főbb adatai. Már ezekből a számokból is megállapíthatjuk azt, hogy a munkások a saját erejükből is rendkívül nagy és értékes munkát végeznek a munkásosztály anyagi és szellemi erejének fokozására. Sajnos a legfontosabbat, a munkásosztály kulturális fejlődését nem lehet számokkal kimutatni. Azonban aki ismeri a szervezetek életét, az tudja, hogy a szervezetek ezen a téren érték el a legnagyobb és a legmaradandóbb eredményeket. W. Szociálpolitikai tanfolyam. A Népművelő Társaság által rendezett szociálpolitikai tanfolyam iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a társaság kénytelen volt egyidejűleg egy második, párhuzamos tanfolyamot is rendezni. A párhuzamos tanfolyam január 23. és március 14-ike közötti időben minden héten kedden, csütörtökön és szombati napokon lesz, amelyeken ugyanazok az előadók ugyanazt a tárgyat fogják előadni, mint az I. tanfolyamon.