Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

Munkásügyi Szemle 671 2'3°/o (l°/«), körmöcb nyai 2*1°/o (2'6°/o), lugosi 2*l°/o (3'2°/0), gölnicbányai 2°/» (r3°/o), szabad ai l'90/o (1'6», verseci l"9°/o (r4u/o), alsókubini l'9°/o (1"3 /•), lévai r8ü/í> (2'27«)i eperjesi l'8u/o (l'80/o), íurócszentmártoni V8'<> (r9°/o), karánseb si l*7ü/o (2*9'7o), hódmezővásárhelyi l'6°/o (2-9ü/o), liptószenímiklósi r6u/o (2"6°/o), jászberényi l'4°/o (2-lü/o), ungvári ri°/o (6'9'o), zombori l'l°/o (l^/o), pancsovai l°/o (2"5». ^ gyógykezelt keresetképes betegek statisztikáját vizsgálva, a szatmárnémetii pénztárnál 1910-ben a biztosítottak évi átlagos számához viszonyítva a gyógykezelt keresetképes betegek száma 35Su/o volt, a nyitrai pénztárnál pedig mindössze csak /0"5°/o. Ez más szóval annyit jelent, hogy addig, amíg a szatmárnémetii pénztárnál minden 100 tagra 358 keresetképes betegedási eset jutott, addig a nyitrai pénztárnál minden 100 tagra csak tiz és fél. Nem csupán e két pénztárnál találkozunk ily szélsőségekkel, hanem a többi pénztárnál is. Az országos pénztár 1909. évi jelentése szerint 1909. évben 7 pénztár volt, amelynél a keresetképes gyógykezelt betegek száma az átlagos taglétszámhoz viszonyítva 750°/o-náJ magasabb százalékot tett ki. Ezek között egy pénztárnál 350°/o-ot. Ezzel szemben 6 pénztárnál ez az arány 30}jo-ot sem ért el. A lefolyt 1910. évben 8 pénztárnál volt 150%-nál magasabb arány a keresetképes gyógykezelt tagokat illetőleg. Ezek a következők: szatmárnémetii 358 /o, pécsi 320°/o, selmec- és bélabányai 241"/u, nagykárolyi 193°/(», máramarosszigeti 171°/o, makói 169°/o, ungvári 165u/o, zentai 151°/°. Azok a pénztárak pedig, melyeknél a keresetképes betegedési esetek az átlagos taglétszám 50°/c-át sem érték el, a következők: temesvári 45*5°/t>, liptószentmiklósi 45*3°/o, nagykikindai 43'9'V^ esztergomi 43'4'V0, jászberényi 4ri0/«>, kolozsvári 39"4IJA>, dévai 36"8°/o, besztercei 33"!0/'', csíkszeredai 327°/o, karánsebesi 30'8'J/o, alsókubini 30"6°/o, székelyudvarhelyi 29'8u/o, kaposvári 28*90/o, magyaróvári 26'6°/°, soproni 247°/°, zombori 24'3"/o, nyitrai 10'5°/o. A gyógykezelt családtagok statisztikájánál ugyanazokkal a visszásságokkal állunk szemben, mint amelyeket a keresetképes gyógykezelt betegedési eseteknél konstatáltunk, úgy az 1910. évi adatokat illetőleg, mint pedig iz országos pénztár 1909. évi jelentésében közölt adatokra vonatkozólag. Az országos pénztár 1909. évi jelentése megállapítja, hogy addig, amíg a selmec- és bélabányai pénztárnál minden 100 tag után 172 gyógykezelt családtag esett, addig a szikszói pénztárnál minden 100 tag után csak alig 4 családtag részesült gyógykezelésben. Az 1910. évi adatokat vizsgálva, azt látjuk, hogy amíg a pécsi pénztár minden 100 tag után 197 családtagot vett gyógykezelés alá, addig a csíkszeredai pénztár csak 19-et, továbbá a sepsiszentgyörgyi szintén 19-et, a zombori 18-at, a szenici 17-et, a besztercei 17-et, a székelyudvarhelyi 16-ot, a karánsebesi 12-t, az alsókubini 9-et. Végül még azt a különleges körülményt említjük meg, hogy a rozsnyói pénztárnál augusztus hónapban 50 gyermekágyi eset fordult elő, az év többi 11 hónapjában egy sem. A további adatokat és a vállalati pénztárak működését az országos pénztár évi jelentésének közzététele után ismertetjük. Az Országos Pénztár 19D7/8., 1909. és 1910. évi balesetbiztosítási költségeinek kirovása. Az Országos Pénztár munkaadó tagjai a balesetbiztosítási költségeket két rendszer szerint két csoportban fedezik. Ezek a felosztókirovó («) üzletág és a tőkefedezeti üzletág. A felosztó-kirovó üzletágban csak az illető számadási év költségei osztatnak fel megfelelő tartalékolással ezen üzletág munkaadói között, mig a tőkefedezeti üzletágban a rendes évi költségek-