Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 21. szám - Az ipari alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének védelme

670 Munkásügyi Szemle Nagy eltérések mutatkoznak az egyes pénztáraknál a táppénzes napokat illetőleg is. Táppénzes napokból esett átlag egy tagra: alsókubini pénztárnál 1909-ben 20. 1, 1910-ben 2. 9, miskolczi pénztárnál 1909-ben 13. 1, 1910-ben 7. 8. Azok a pénztárak, melyeknél 1910-ben a táppénzes napokból tagonként 6 napnál több esett, a következők: tordai pénztár 20. 9, szentgotthárdi pénztár 15. 8, komáromi pénztár 14. 5, esztergomi pénztár 8. 3, soproni pénztár 8. 1, budapesti pénztár 8. —, miskolci pénztár 7. 8, nagyszombati pénztár 7. 8, pápai pénztár 7. 8, balassagyarmati pénztár 7. 1, magyaróvári pénztár 7. —, szegedi pénztár 6. 9, pécsi pénztár 6. 7, körmöcbányai pénztár 6. 6, segesvári pénztár 6. 5, pozsonyi pénztár 6. 4, váci pénztár 6. 4, nagykanizsai pénztár 6. 2, szatmárnémetii pénztár 6. 1. Azok a pénztárak pedig, melyeknél egy tagra 3 napnál is kevesebb esett, ezek: alsókubini 2. 9, besztercei 2. 9, kaposvári 2. 9, borossebesi 2. 8, eperjesi 2. 8, veszprémi 2. 8, nagybecskereki 2. 7, dévai 2. 6, beregszászi 2. 6, ipolysági 2. 6, fogarasi 2. 6, deési 2. 5, szentesi 2. 4, karánsebesi 2. 4, máramarosszigeti 2. 4, késmárki 2. 2, nagykárolyi 2. 2, zilahi 2. 0, nyíregyházai 1. 8, kiskunhalasi 1. 8 és szikszói 1. 7. Megállapíthatjuk ebből, hogy 19 pénztárnál a táppénzes napok száma 6- nál több volt. Ellenben 56 pénztárnál 6-nál kevesebb, de 3-nál több, míg 19 pénztárnál még 3 napnál is kevesebb jutott egy-egy tagra az átlagos taglétszám alapján. Még feltünőbb eltéréseket látunk azoknál a számadatoknál, melyek a kórházban, fürdőkben és üdülőhelyeken ápoltak eseteinél mutatkoznak. Kórházban stb. helyeken ápolt tagok a betegség esetére biztosítottak évi átlagos számának százalékában az országos pénztár 1909. évi jelentése szerint kitett a nagyszebeni pénztárnál 18. 1%, a soproni pénztárnál 27. 1%J a nagytapolcsányi pénztárnál 45. 3%, a sepsiszentgyörgyi pénztárnál 52. 4%-ot. Ezzel szemben az 1910. évi adatok szerint a kórházban stb. helyeken ápolt tagok a biztosítottak átlagos számához viszonyítva volt: a nagyszebeni pénztárnál 8. 4 %, tehát 9. 7%-kal kevesebb mint 1909-ben a soproni » 2. 7% » 24. 4% » » » » a nagytapolcsányi » 7. 4% » 37. 9% » » » » a sepsiszentgyörgyi» 6. 7% » 45. 7% » » » » Lehetséges ez ? Ha úgy volna, hogy pld. a sepsiszentgyörgyi pénztárnál a kórházban stb. helyeken ápoltak száma 1910-ben 45. 7%-kal kevesebb volt az előző évhez képest, hogy magyarázható, hogy a kórházi, fürdő stb. költség 1910-ben csak 3. 4%, -kal kevesbedett az előző évhez viszonyítva; vagy pedig hogy volt lehetséges, hogy a soproni pénztárnál a kórházi és fürdőzést igénylő esetek 24. 4%-os visszaesése mellett, a pénztár számadásai szerint az 1910. évi kórházi és fürdőköltség magasabb volt az 1909. évi költségnél? A kórházban és fürdőhelyeken ápoltak az átlagos taglétszámhoz viszonyítva 18 pénztárnál 6%-kal magasabb volt. Ezek a pénztárak a következők: pozsonyi 1910-ben 12. l% (1909-ben 11. 5%), rimaszombati 9. 3% (6%), székelyudvarhelyi 9. 3% (10%), egri 8. 8% (4. 5%), nagyszombati 8. 7% (10. 2%), segesvári 8. 4% (11. 6%), nagyszebeni 8. 4% (18. 1%), aradi 8. 3% (7. 8%), rozsnyói 8. 2% (6. 5%), fogarasi 8. 2% (9. 8%), nagytapolcsányi 7. 4% (45. 3%), homonnai 7. 3% (8. 9%), pápai 7% (6%), sepsiszentgyörgyi 6. 7% (52. 4%), tordai 6. 6% (5. 4%), nagyváradi 6. 5% (9. 3%), máramarosszigeti 6. l% (5. 1%), dévai 6. 1 (5%). Ellenben 29 pénztárnál az arány 3%-nál kisebb volt. Ezek: szolnoki 1910-ben 2. 8% (1909-ben 4. 9%)), temesvári 2. 8% (2%), zentai 2. 7% (2. 8%), szekszárdi 2. 7% (2. 7%), kiskunhalasi 2. 7% (2. 1%), soproni 2. 75 (27. 1%), komáromi 2. 5% (3. 9%), gyöngyösi 2. 5% (2. 6%), ujvidéki 2. 5% (2. 5%), kecskeméti 2. 4% (l. 4%), szegedi 2. 4% (2%), losonci 2. 4% (2. 3%), szenici