Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - Ereky István dr. emlékezete

Ereky eperjesi tanári működése óta fölfelé ivelö életpályáján a közigazgatási jognak egyik legfontosabb és legnehezebb kérdését, az önkormányzat különböző rendszereit dolgozta fel a legteljesebb és legalaposabb tudományos apparátus criticussal, jogtörténeti és ősz­szehasonlító jogi alapon. Ereky nagy lépéssel vitte előbbre a magyar közigdzgatási jog tudományát és müveiben mindig találunk egy-egy értékes jogtörténeti ért, ami eláruija, hogy a jogtörténet mindig ked­ves stúdiuma volt. Erről tanúbizonyságot tesz „Jogtörténeti és közigaz­gatási tanulmányok" cimü kétkötetes munkája is, melynek anyagál Eperjesen gyűjtötte össze és amely hézagpótló műve még Eperjesen jelent meg 1917-ben (1. k.). E munkában főként az angolszász centra­lizáció történetével foglalkozott. Számos nagyobb terjedelmű tanulmánya közül meg kell említe­nünk ,,A közigazgatási jog kialakulása Angliában" és „A közigazgatási jog kialakulása Franciaországban" címűeket, mely utóbbiban Fran­ciaországban végzett tudományos kutatásainak eredményeit foglaifa össze. Ereky e munkáját jogakadémiánk által 1925-ben Berzeviczy Al­bert írói működésének félszázados évfordulója dlkalmával kiadott Emlékkönyvben bocsátotta közre és különlenyomatban a Miskolci Jogakadémiai Értekezések Tárában (28. sz.). Továbbá az 1928-ban megjelent „A tárgyi és alanyi jogok dualizmusa" c. művében az ala­nyi közjogok és közkötelességeknek rendszerét fejti ki, kitérvén kü­lönösen az új\abb időkben felmerült elméletekre. Tudományos és értékes munkásságának elismeréséül Ereky meg­kapta a Corvin-láncot. A Ferenc József Tudományegyetemnek egyíz­ben Rector Magnificusa is volt. Korai halála egy nemcsak munkában és tudományos törekvésekben, hanem sikerben és eredményekben is gazdag életpályát szakított félbe. Találóan mondja róla Komis Gyula „Tudós fejek" című munká­jában (19h2. 42. hogy Ereky „tudományos munkásságának egyik főjegye az elvi, filozófiai elmélyedés, a módszer világos tudatossága". Nagymestere Concha Győző volt, aki a Tudományos Akadémiába is ajánlotta. Ereky István dr. az eperjesi jogakadémiai tanszéktől való meg­válása után is mindig szeretettel emlékezett meg jogakadémiánkról és mint az ősi pártfogóságnak tagja, állandóan meleg érdeklődéssel kí­sérte figyelemmel főiskolánk fejlődését és sorsát. Emlékét a jogakadémia kegyelettel fogja megőrizni. Bruckner Győző dr. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom