Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 6. szám
konzisztorium az elnökön kívül hat tagu tanácsban ítélkezik s tagjait az egyházkerülefti közgyűlés három esztendőre választja meg126). Az országos szervezkedésre irányuló első kisérlet sikertelensége után, minthogy az 1791. évi kánonok soha törvényerőre nem emelkedtek, az egyházkerületi bíróság belső szervezetének további alakulása egyelőre az egyes egyházkerületek önálló intézkedési körébe tartozott. így vált ismeretessé a tiszai ev. egyházkerületben az a megoldás, amely az egyházkerületi bíróságot az elnökségen kívül 7 tagból rendeli összeállítani127), majd az úgynevezett pesti egyházrendezeiti javaslat, amelynek eperjesi módosítása szerint az egyházkerületi konzisztorium hat esztendőre válaszitott 24 bírája közül 10 a világi, 10 a lelkészi és 3 a tanári karból került ki s a határozatképesség az elnökségen kívül legalább kilenc bíró jelenlétéhez volt kötve128). Az 1856. évi miniszteri 'törvényjavaslat, amely az állam részéről egyoldalúan kívánta rendezni a protestáns egyházak vajúdó szervezkedési ügyét, az úgynevezett „egyházkerületi szék" tagjai közé a szuperintendensen kívül egy világi gondnokot, egy szuperinítendensi helyettest és két egyházi valamint három világi bírót számlál. Az élethossziglan választandó szuperinllendensen kívül az egyházkerületi szék bírói tagjait éppúgy, mint az egyházkerületi világi gondnokot az egyházkerületi közgyűlésnek kell négy esztendő tartamára megválasztani. Az úgynevezett szuperintendensi helyettes megbízatásának időtartama tekintetében a miniszteri javaslat nem nyilatkozik129). Az önálló szervezkedésre törekvő és minden államhatalmi beavatkozást mereven elutasító protestáns egyházak felfogásának ad kifejezést Révész Imre közismert véleményében, amikor az egyházkerületi törvényszéket az elnöklő szuperintendensen és fökurátoron kívül az egyházkerületi közgyűlés által választott) négy lelkészi és négy világi tagból kívánja megalakítani, úgy azonban, hogy a határozathozatalhoz legalább nyolc tag jelenlétét kívánja meg130). Hogy ezzel a Révész-féle elgondolással szemben a valóságban ebben az időben miként alakult az egyházkerületi törvényszék belső szervezete, arra vonatkozólag egy korabeli egyházjogi szakmunka adataiból értesülhetünk, amely szerint a református egyházban az egyházkerületi törvényszéket az egyházkerületi elnökségen kívül az esperesek és segédgondnokok, míg az evangélikus egyházban ugyancsak az egyházkerületi elnökségen kívül 10—12, részben egyházi, részben világi egyháztagból az egyházkerületi közgyűlés által három évre választott bírák alkotják, akik közül egyet mindig a tanári testűbe) Az 1791-ben tartott ágost. vall. zsinat végzései. 16. kánon. 127) A magyarhoni evangélikusok egyházi s vallásos ügyeinek Tisza-kerületi rendelete. 1847. 204. §. 128) Vandrák András: A pesti egyházrendezeti javaslatnak eperjesi módosítása. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. VII. 1848. 619. 1. 129) Székács id. m. 26. 1. 130) Bevéss Imre: Vélemény a magyar prot. egyházalkotmány fő pontjai felett. 73—74. 1. 95
