Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az eperjesi - miskolci jogászifjúság diákélete. [1. r.]

hatatos Eleázár" c. darabjában 1668-ban, „Erőslelkü Papinianos" c. drámájában pedig 1669-ben játszott Thököly aránylag könnyű, do mégis fényes szerepeket. Papinianosban Imre magyar király szerepét pedig egészen Thököly számára írta Ladivér19/a). A későbbi kuruckirály bizonyára középpontja volt az ifjúsági életnek, mint ahogyan nevezetes volt az a nap is, amelyen először lépte át a főiskola küszöbét. Nemcsak személyi varázsa, hanem máicsaládjának puszta neve is elegendő volt az állandó érdeklődés fenntartására s azok a motívumok, amelyek a békés természetű késmárki grófot alig néhány évvel az eperjesi tartózkodása után, úgyszólván az írótoll mellől a csatatérre szólították, minden valószínűség szerint már itt a múzsáknak szentelt falak között kitermelődtek. A csaknem teljesen protestáns összetételű eperjesi ifjúság egyrészt családi tradíciói, másrészt vallásfelekezeti elhelyezkedése következtében élesebb színben és a valóságot sokkal inkább átérző lélekkel szemlélte korának politikai, társadalmi és valláspolitikai eseményeit, mint bármely más hasonló fokozatú főiskola hallgatósága. Az evangélikus szellemiség és a hazaszeretet kettős eszméjétől vezetett áldozatkész lelkek eperjesi Kollégiuma, márcsak az alapítás körülményeitől áthatottan különleges levegőt, az életlátásnak egy határozottan elkülönített felfogását árasztotta, amit az ifjúság átvett, saját gondolatvilágának megfelelően magáévá tett s mint általános ifjúsági felfogást minden esetben képviselt is. Bizonyosnak vehetjük tehát, hogy Thököly Imrének eperjesi iskolaévei döntő jelentőségűek voltak a későbbi kurucfejedelem történelmi cselekedeteire s az a szerep, amelyet Thököly a magyar történelem szabadságharcmozgalmaiban betöltött, az ifjúi lélekre mindig olyan erőteljes hatású ifjúsági élet eseményein mint alapon nyugodott. Thököly ifjúsága az eperjesi főiskola ifjúsági életével forrott össze s az itt nyert tapasztalatok kiinduló pontjait képezték a magyar történelem egyik dicsőséges fejezetének. Az ifjúság kul túr munkája. Amennyire a rendelkezésünkre álló anyag szerény adataiból megállapítható, a XVII. század második felének eperjesi ifjúsága színvonalon álló szellemi életet élt. Megnyilvánult ez a szellemi élet elsősorban is a Kollégium tanítómunkájában való részvételben, másfelől viszont, bár a tanterv keretében elhelyezkedő, de mégis az ifjúság önálló, produktív tevékenységének tekinthető nyilvános szereplésekben, végül pedig az egyéni irodalmi tevékenység kifejtésében. Mint a korabeli protestáns iskolák legtöbbjében, úgy Eperjesen is Sturm rendszerének hatására ismerünk, mivel az ifjúság nem kizárólag hallgatója és átvevője volt a tanrendbe illesztett tudományoknak. A diákság jelesebbjei maguk is részt vettek az oktatásban 19/a) Angyal Dávid: Késmárky Thököly Imre. 1657—1704. Bpest, 1888. I. k. 30. 1. 141