Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az eperjesi - miskolci jogászifjúság diákélete. [1. r.]

gosan elvontnak látszó joggal ^valló foglalkozás a középiskola felsőbb osz­tályú tanulód számára talán a megkívárihatónáil nagyobb szellemi meg­erőltetést jelenítene. Hiszen ott, ahol hasonló fokon jogi ismeretek elsajá­títását is megkívánják (pl a felső kereskedelmi iskolákban), ilyen irányú nehézségek nem merültek fel. Inkább a megfelelő tanszemélyzet hiánya, de különöslképen a középiskola anyagának imáris fennálló túllméretezett­sége azok a nehézségek, amelyek a jog középiskolai (tanításának útjában állanak. Ily körülmények között az iskolánkívüli népművelésre, illetőleg a szabad egyetemekre, nyári tanfolyamokra, stb. várna a jogi kultúra nép­szerűsítésének feladata. Sajnos, eddig ezek az intézmények sem szentel­tek ennek a kérdésnek akkora figyelmet, mint az kívánatos lenne. Ennek a körülménynek viszont nem utolsó sorban a jog hivatásos művelői is okozói. Amennyire szoros kötelékek fűzik egymáshoz a joggal hivatás­szerűen foglalkozók nagy táborát, ép oly keveset tett ez a tábor a tekin­tetben, hogy jogi kultúránk alapelemeit a maga zárt köréből a nagykö­zönség köreibe kivigye. Pedig nem kellene a jogi kultúra terjedésével attól tartani, hogy min­denki jogásszá nevelődik és így 'hivatásos jogászok (ügyvédek) műkö­dése feleslegessé válik. A fizikai alapfogalmak elsajátítása révén még nem lett senki mérnökké és az egészségtani ismeretek terjedése folytán sóba nem vált feleslegessé az orvos munkája,. Lgy a jogi ismeretek terje­désével járó ezirányú aggodalmak is teljesen alaptalanok. Az azonban mindenesetre kívánatos volna, hogy a magyar jogalkotó géniusz legki­magaslóbb eredményei a méltán megérdemelt elterjedést érjék ei és nemzetünk kultúréletének mindenki álltai ismert és elismert közkincseivé váljanak. Dr. Arató István. Az eperjesi—miskolci jogászifjúság diákélete0 A kollégiumi ifjúság első évei Eperjes a XVI. században. Az eperjesi gondolatnak egyetemes nemzeti kultúr­eszmévé alakulása. Az ifjúsági élet művelődéstörténeti, vagy egészen egyszerűen: a történeti vonatkozásainak feltárásához elsősorban ismernünk kell a külső adottságokat, azokat a körülményeket, amelyeknek keretében ez az élet' testet ölt és lebonyolódik. Az eperjesi diákélet kezdeti törekvései egy fejlődésben levő és kulturális igényekkel rendelkező városkában láttak napvilágot. Eper­jes már várossá szervezkedése óta, különösen pedig a szabad királyi ') Itészlet szerző sajtó alatt álló munkájából. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom