Miskolci jogászélet, 1940 (16. évfolyam 1-10. szám)

1940 / 7. szám - Az állam hivatása az egyház tanítása szerint

nem bocsáttatnak, illetőleg nem jutalmaztatnak. 7. A kar a pályadíjat az aránylag legjobb pályaműnek is csak abban az esetben adja ki, ha aiz magában véve is méltó a jutalomra. Egy-egy pályanyertes munka dija 50.— P, ezen összeg különös érdemmel bíró dolgozatoknál elégséges fedezet esetén felemelhető. Egy tanszéken belül több pályanyertes munka között a díj megosztható. A szorgalom folytán dicséretben részesülő munkák dedikált jutalomkönyvvel jutalmaztatnak. 8. A pályadíjat rendszerint csak egy dolgozó nyerheti el; társszerzők nem nyernek jutalmat. 9. A benyújtott pályalmüvek nem adatnak vissza, hanem a kar levéltárában helyeztetnek el. 10. A pályamű a szerző tulajdona marad, aki azt szabadon kiadhatja. Ha azonban a pályamű kiadása alkalmával a pályázatra, illetőleg jutalmazásra hivatkozik, köteles a bírálatokat egész terjedelmükben a dolgozat mellett kinyomatni. A pályatételek kidolgozásában az egyes szaktanárok szívesen szolgálnak felvilágosítással. HÍREK Az eperjesi^miskolci jogászifjúság diákélete. A jogakadémia tanári kara pályázatot hirdetett az eperjesi-miskolci jogászifjúság diákéletének megírására. A pályázat nyilvános volt s annak pályadíját dr. Nóvák István nyerte el, akinek munkáját a főiskola rövid időn belül nyomtatásban jelenteti meg. A pályamunka bírálatából az alábbi részleteket ragadjuk ki: Már a munka bevezetése nemcsak művelődéstörténeti szemszögből, hanem a társadalomszemléletből kifolyólag is súlyos kérdést vet fel, mikor a diákvilág különlegességét és érdekességét markáns vonásokban megrajzolja és a „diákélet sorshatározó és életirányító erejét megvilágítja". Filozófiai elmélyedéssel keresi a diákéletnek a közösségre, a családra, nemzetre és államra való hatását. Feltárja azokat a motívumokat, amelyek a diákéletből fakadnak és amelyek hatással voltak a magyar művelődésre, a magyar társadalmi, gazdasági és nemzeti életnek kifejlődésére. Értékes bevezetése után foglalkozik szerző a kollégiumi ifjúság első éveivel s becses anyagot gyűjt össze, módszeresen, analitikusan és szintetikusan feldolgozza azt, vonzó képet nyújtva az eperjesi diákélet kezdeti törekvéseiről. Kidomborítja azt a patriarchális viszonyt, amely a Kollégium tanárai és annak ifjúsága között fennál-