Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám - Vécsey Tamás. /1839-1939/

„Éltem utolsó percéig áldani fogom az órát, melyben Ön körünkbe lé­pett. Hálás barátnéja: Eötvös József né" — írja egyik levelében a nagy­asszony. Eperjesre hazatért Vécsey Tamás. Ott úgy a Collégium, mint pedig a társadalom meleg és lelkes szeretettel fogadták s ott volt 1864 szeptember 1-én tartott székfoglaló előadásán a Collégium minden ba­rátja, a város társadalmának színe-java. Előadásával rendkívüli hatást gyakorolt a collégiumot fenntartó pártfogósági közgyűlésre is. Egy elő­adás volt az csupán, de benne csillogott egy nagyműveltségű ember gon­dosan kipallérozott elméje, emelkedettt szellemű életfelfogása és puritán jelleme. Vécsey győzelmet aratott, mert megnyerte annak a kényes íz­lésű s nagyműveltségű kis Tarca-parti Athén közönségének a szívét. Col­légiumi tanári állása óriási terhet rótt a fiatal professzorra. Heti 16 órán át előadta a római jogon kívül a statisztikát, közgazdaságtant és a poli­tikát. Túlnyomó részben tehát idegen collégiumok előadása nehezedett reá, amelyekre oly gondosan készült el, hogy extraneusok is szívesen hallgatták óráit. A nagy halmaz tantárggyal behatóan foglalkozni csak a pályáját szerető, lelkes fiatal tanár volt képes. Eperjesi tanári évei a komoly, elmélyülő tanulmányok korszakát jelentették. Szorgalmasan olvasta a külföldi irodalmat s tanulmányainak eredményeként napvilágot láttak első publikációi is. Az idegen tárgy­körök tanulmányozása okozta többlet munka, mely bizony nagyon ter­hes megbízatás volt, már-már kedvét vette, amikor is Eötvös József egyik levelében azt írta neki, hogy ,,a több tárggyal való foglalkozás megóv az idő előtti egyoldalúságtól, a tudományok kölcsönös hatása és összefüggése iránti érzéketlenségtől." Vécsey belátta, hogy nagy párt­fogójának igaza van s fokozott ambícióval fogott hozzá vendégkollégiu­mainak a kidolgozásához. Eperjesi tanári kathedrájának sokoldalú tárgyköre volt az előidézője annak, hogy Vécsey Tamás irodalmi mun­kássága nem maradt meg csupán a római jog keretében, hanem ,,a ma­gyar-osztrák consuláris bíráskodástól" kezdve (Themis 52. sz. 1880.) „A fogyasztási egyletek"-ig (1875) a legkülönfélébb témák érdekelték. Vécsey Tamás sokoldalú képzettsége a jog- és államtudományok minden terén igen emelte a bírói, majd a jogtudományi államvizs­gáknak a nívóját s a bizottság elnökei, mint Kray Miksa váltótörvény­széki, Alemenn Ferenc és Gellén József táblai elnökök meleg elismerés­sel és dicsérettel emlékeztek meg Vécsey magas színvonalú censeálásáról s azt írták, hogy sokat tanultak a vizsgákon maguk is Vécseytől. Néhány év múlva a collégium vezetősége szaporította a katedrák szá­mát, így Vécsey Tamás attól kezdve csak a római jogot és közgazdaság­tant adta elő. Az ifjúsággal való közvetlen érintkezés szükségességét érezte Vécsey s azért „Kölcsey Kör" néven egyesületet alakít s a jogászi alkotó és elő­adói készség, illetve képesség fejlesztése céljából a kiválóbb és törek­vőbb ifjúságból. Ebben az egyesületben nemcsak a civilis jogtudomá­nyok csendes művelésének volt helye, hanem nagy politikai és aktuális társadalmi problémák is megvitatást találtak. Ez az egyesület felkarolt mindent, ami szép és nemes törekvés az ifjúságot érdekelte s az ifjúság hazafias érzésének istápolója lett. Hogy az eperjesi ifjúság már a hatva­nas években megünnepelte a március 15 és október 6. históriai neveze­348

Next

/
Oldalképek
Tartalom