Miskolci jogászélet, 1939 (15. évfolyam 1-10. szám)

1939 / 7-9. szám

Dr. Schneller Károly egyetemi tanár. Dr. Schneller Károly, a tiszai ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának nyilvános rendes tanára, a szegedi Ferenc József m. kir. Tudományegyetem és a budapesti Pázmány Péter m. kir. Tudomány Egyetem magántanára, 1939. év július 13-án kineveztetett a szegedi egyetemre a statisztika nyilvános rendkívüli tanáráVá. Schneller Károlynak egyetemi tanárrá történt kinevezéséről örömmel értesültek a tudományos körök, de végtelen sajnálattal, sőt fájdalommal kell ősi főiskolánk kötelékéből való kiválását regisztrálnunk. Schneller Károly férfikorának derekán (szül. 1893 júl. 12-én Pozsonyban) nyerte el az egyetemi katedrát, miután 1920 szept. 1-től 1939 július 13-ig, vagyis kineveztetéséig az Eperjesről Miskolcra menekült és akkor épen csak megtelepedett tiszai ev. egyházkerület kötelékébe tartozó jogakadémián működött, mint a statisztika és közigazgatási jog, majd tanszékének 1922-ben történt átszervezése után, mint a közgazdaságtan-pénzügytan és statisztika professzora. Schneller Károlyban fiatalon, már a szülői házban ébredt fel az igazság-keresés vágya és nagynevű édesatyjának, az európai hírű pedagógusnak, Schneller István kolozsvári, majd szegedi egyetemi tanárnak nagy szerep jutott fia szellemi s egyéni adottságainak kifejlesztése terén. Egyetemi tanulmányai alatt különösen vonzódott a közgazdaságtani és statisztikai tanulmányok felé és mint fiatal joghallgató, ismételten elnyerte az egyetem által kitűzött statisztikai pályatételt. Egyik ilyen pályamunkája, „Latifundium és népszaporodás" címen, utóbb meg is jelent a Közgazdasági Szemlében. Statisztikai és társadalomgazdaságtani tanulmányainak kiegészítése végett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által adományozott ösztöndíjjal egy félévet a bécsi egyetemen töltött, ahol különösen Forcher és Schif gyakoroltak rá nagyobb hatást. Majd hozzálátott a Magyar Tudományos Akadémia 1918-ra kitűzött „Magyarország városai és vidéki népessége" című pálya tétel kidolgozásához és munkájával elnyerte a Körössy jutalomdíjat. Közpályáját Budapest székesfőváros statisztikai hivatalában fogalmazói minőségben kezdte és 1920 szept. hó 1-től már mint jogakadémiai nyilvános rendkívüli tanár működött, majd egyetemi magántanári képesítésének megszerzése után 1922 jún. 21-től, mint nyilvános rendes tanár fejtett ki Miskolcon értékes munkásságot. 339