Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)
1937 / 8-9. szám - A váradi regestrum, mint jogtörténeti kútfő
szolgáltatás fejlődését; e kornak sok és sokféle perjogi szabályát és intézkedését, sok és sokféle bírósággal; a jog rendelkezett a hatáskörükről, illetékességről; egész eljárást szabályozott, kezdve a per legelejétől, annak végéig, sőt még befejezése utánra is, emlékezetben tartására. Kihallgatásokat foganatosított, szigorúan betartotta a perrendi formákat, egyúttal biztosította a feleknek is a rendelkezési jogát, egészen a pernek a legutolsó fázisáig is. Végrehajtási eljárást is ismert és mindezeken felül mindent elkövetett az igazság kiderítésére (nyomozás, alapos kihallgatások, motozások, bűnjelek felkeresése, szemle, okiratok). A Váradi Regestrum 489 esetének figyelmes tanulmányozása alapján is joggal állíthatjuk, hogy nemzetünk már II. Endre korában, jogszabályaival, bár az egész Árpád korszakra vonatkoztatva is, kétségen felül germán hatás alatt, mégis figyelemreméltó sajátos jogéletet élt. II. Endre alatt és főként a Váradi Regestrum nagyértékü és pótolhatatlanul becses adatai alapján megkonstruálható akkori jogunk is bizonyítja, hogy nemzetünk, harcias volta mellett, kiválóan jogászi nemzet is volt mindig; a királyság mindössze harmadik századának elején ez a jogalkotás, a jogszabályoknak nagy száma és érdekessége, a magyar nemzet korán fejlődő jogérzékének, jogászi mivoltának beszédes bizonyítéka! Baranyay Károly dr. KÖNYVSZEMLE A római szent birodalom széki gróf Teleki család gyömről levéltára. (Archivum Gyömröense gentis comitum Teleki de Szék.) Irta és összeállította Dr. Iványi Béla egyetemi tanár, a M. Tudományos Akadémia 1. tagja. Kiadja a gróf Teleki család gyömrői ága. Szeged, 1937. 503 1. Dr. Iványi Béla már közel három évtizeden át rendkívül értékes levéltári kutató munkát fejtett ki és becsesebbnél becsesebb oklevélközlésekkel gazdagította köz- és jogtörténetirodalmunkat. Nagy értéket jelentenek nekünk különösen azon oklevélpublikációi, amelyeknek anyagát ő olyan levéltárakból merítette, amelyekhez ma egyáltalában nem, vagy csak nagy nehezen tudunk hozzáférkőzni. A tőlünk elidegenített területen lévő levéltárakból nagyobb oklevélpublikációt bocsátott közre Bártfa,1) Eperjes2) városok, továbbá a *) Bártfa sz. kir. város levéltára 1319^-1526. Bpest, 1910. XIII. és 528. 1. 2) Eperjes szabad királyi városi levéltára 1245—1526. I—II. rész. Szeged, 1031—32. 480. 1. 263