Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az 1913-16. évi budapesti országos áh. hitv. ev. zsinat

javaslat alapján, mert ez, mint megállapítja, béklyóba veri a szabad egyház mozgását, akaratnyilvánítását és a rendőri intézmény bélyegét süti rá. Az új törvények a rideg ész munkáját mutatják. „Valóban kétségbeejtő egyházunk tagjainak nagyobb részére nézve, hogy egyházunkban minden jogtalanság megengedett, mihelyst a hazafiság palástjával van letakarva." — így kiáltanak fel akkor, mikor a háttérben már rajzolták, készítették azt a térképet, írták azokat a magyarságot hamis színben feltüntető munkákat, melyekkel nem sokkal ezután elárasztották a külföldet, s hogy ez így volt, bizonyítja a nagylévárdi lelkésznek a Nyilatkozat beküldésekor mellékelt levele, melyben a tót népet a bárányhoz hasonlítja s a magyarok azok, akik a bárányt kínozzák, elnyomják s a tót nép sorsát Krisztuséhoz hasonlítva így kiált fel: „Majd eljön az Igazság és Szeretet igaz Ura, — és itt vagyon már!"51) Hogy mennyire alá volt már ekkor ásva a magyarság helyzete, mutatja az a követelés, melyet a Nyilatkozat végén találunk, öt pontba foglalva követelik, hogy a nemzetiségek, mint kisebbség szűnjenek meg s a magyarral tétessenek minden téren egyenlővé, minden téren egyenlő joggal bírjanak s „ha ezt nem lehet keresztülvinni," — írják az ötödik pontban — „oszoljon fel az egyház nemzetiségek szerint."52) Ezt a Nyilatkozatot fogadta el 68 egyházközség. Mit felelt az Egyház erre! Idézem a következő évben Eperjesen tartott sárosi egyházmegye közgyűlésének határozatát, mely azt hiszem tisztán mutatja az egyetemes egyház igazi, értékes s mindenek felett őszinte véleményét minden ilyen törekvésről. Ez a határozat kimondja, hogy „... a liptói, árvái, turóci, treneséni, nyitrai egyházmegyék . . . abnormis véleménye fölött az egyházmegyei közgyűlés azzal tér napirendre, hogy a Nyilatkozatban foglalt igazán evangéliumellenes, cinikus, túlzó szenvedélytől sugallt, tehát alaptalan, hazafiatlan követeléseket megbotránkozással utasítja vissza s határozottan kijelenti, hogy amint a múltban egyházmegyénk hithű, hazaszerető, tehát evangéliumi szelleme minden fekélytől tiszta volt, így a jövőben sem fogja megtűrni, hogy a népet hitető hamis próféták az anyanyelv szeretetének ürügye alatt, akadályokat gördíthessenek úgy az egyházban, mint az iskolában a hazafias szellem és hazánk állami nyelve terjedésének s ezzel édes Hazánk megerősödésének, fejlődésének útjába!"53) A negyedik csoportba tartoznak azok a felterjesztések, melyek egyes probléma, kérdéskörre határozott javaslatot foglalnak magukban. Ilyenek a tanítóegyesületek észrevételei, kérelmei, javaslatai; a Horvát-Szlavon-Dalmát országos kormány átirata. 51) L. a rtagylévárdi egyházközség által elfogadott zsolnai Nyilatkozathoz mellékelt kísérőlevelet. r>2) L. a zsolnai Nyilatkozatot. 1912 dec. 3. r'3) L. a sárosi egyházmegye 1913 június 24-én, Eperjesen tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét. 213