Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 1-2. szám - A 14 éves korhatár a nő elcsábításánál. [1. r.]

gel, élvezetes formában megírt értékes, jeles alkotás. Szinte fascináló hatással van az olvasóra, minden sora lebilincsel drámai elevenségével, közvetlenségével, adatainak újszerűségével. Nemcsak a szakember, hanem minden művelt olvasó háláját kiérdemli a tudós szerző, aki II. Rákóczi Ferenc kultuszát e művével még közelebb hozta minden magyar szívéhez. Bruckner Győző. JOGAKADÉMIA A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiája igazgató? választmányának alakuló gyűlése A jogakadémia új tormányzati és szervezeti szabályzatának magerősítése és jóváhagyása után a jogakadémia igazgató^választmánya vitéz dr. Görgey László és Dómján Elek dr. kormányfőtalnácsos elnöklete alatt január 20-ikám a jogakadémia tanácstermében alakuló gyűlést tartott. Az alakuló gyűlésien az elnökségen kívül megjelent Streicher Andor dr., Szatmár vármegye alispánja,,, dr. Vietorisz, József m. kir. főigazgató, dr. Henszelmann Aladár egyet, magántanár, Hegedűs Győző ny. műszaiki főtanácsos. A jogakadémia tanári kara képviseletében dr. Bruckner Győző jogakad. dókán, dr. Haoker Ervin, dr. Zsediényi Béla ós dr. Zelenikai István jogakadémiai tanárok. Vitéz Görgey László elnök nagyszabású elnöki megnyitójában visszapillantást vetett az eperjesi ősi kollégium nagy múltjára és hangoztatta, hogy a jogakadémia, mint főiskola,, 1667 óta, a Badh4sorszak ós a proletárdiktatúra idejét leszámítva, állandóan szolgálta a nemzet kultúráját. Az összeomlás folytán a jogakadémia alkotmányos kormányzati szervének működése megszűnt és most az új igazgató-választmány teljes bizalommal és megértéssel veszi át a jogakadémia ügyiéinek részbeni kormányzását. Hivatkozik beszédéiben arrai, hogy az ő családja mindenkor a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn a felsőmagyarországi kultúra fejlesztőivel és istápolóival). Egyik őse, Görgey Kristóf 1580-ban Görgőn, Szepes megyében külön nemes-iskolát létesített, amely 1673-ig fontos kulturmissziót töltött Ibe a Felvidéken. Súlyos küzdelmek után azt azi iskolát az ő családja átmenthette a félreeső Toporcra, ahol az iskola még 1725-ig szolgálta a magyar közművelődést, ősei nemcsak iskolaépítők, hanem templomiépítők is voltak; így Görgey Illés és János, utóbbi Szepes megye alispánja is volt, különös 29