Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

(25) MISKOLCI JOGASZÉLET 9 Bükk szférájába tartozó, de az erdészet, bányászat, fuvarozás és mezőgazdaság sajátos vegyületét feltüntető s Fodor által szintén a II1/2. csoportba beosztott vidéktől, hogy a Bélapátfalva-sajószentpéteri műút mentén fekvő községeket a Bükk körzetébj osztottam, míg az ettől nyugatra eső s az erdőgazdálkodásnak sokkal kisebb teret nyújtó, jobban indusztrizálódott tájéknak az „ózdi-csernelyi dombvidék" címet adtam. A gazdaság- és településföldrajzi szempontból egységesnek tekinthető s ez alapon elhatárolható különböző vidékek a következők volnának': I. Alföld; a Tisza mentén sok legelővel és erősen extensív, nyugat felé intenzivebb gazdálkodással. Egyoldalúan mezőgazdasági terület.27) II. Bükkvidék: 1. Hegyvidék-"') (erdészet, szénégetés, fuvaro zás, mészégetés, fürésztelep.) 2. Déli Bükkalja. Kevés mezőgazdaság, túlnyomó erdőgazdálkodás, mészégetés, ipar és bányászat nélkül. Közlekedésileg elzárt.29) 3. Északi Bükkalja. Erdő- és mezőgazdaság vegyesen, az előbbinek némi túlsúlyával. Valamivel izmosabb ipar és bányászat. Változatosabb életmód. Közlekedésileg bár szintén elég mostoha, mégis jobb, mint a II/2.3") III. ózdi-csernelyi dombvidék. Vegyesen erdőés mezőgazdaság, utóbbi túlsúlyával. Elég fejlett szénbányászat és országos jelentőségűvé kifejlődött nagyipar, mint a mezőgazdasági termeivények biztos fogyasztója.31) IV. Sajó-Szuha völgye. Átmeneti jellegű termelés, helyenként intenzív gazdálkodás, nagyobb hozadékú földek; a fejlett szénbányászat centruma, élénk közlekedés.'12) V. Boldvamenti dombvidék. Vegyes mezőgazdasági és erdőgazdasági terület, többnyire a mezőgazdaság túlsúlyával, fejlett állattenyésztés, kis üzemek túlsúlyban.33) VI. Miskolcz körzete.'Intenzivusabb gazdálkodás, sok gyümölcsös kert, tehenészetek, országos jelentőségű ipar. ") A mezőesáti járás egészében,, a mezőkövesdi járás Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács és Noszvaj községeik nélkül, amelyek a 11/2. esoportba osztattak be, ezenfelül' a miskolci járásból Belsőbőcs, Bükkaranyos, Harsány, Külsőbőcs, Ónod, Sajólád és Sajópetri. Uttóbbiak közül Bükkaranyos ós Harsány inkább közlekedésföldrajzi okok-hói tekinthetők csupán az Alföldhöz tartozióknak. 3>) Hámor, óhuta, Répáshuta és Ujhiuta. ") BükkzsK'rc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Kisgyőr és Noszvaj. ") Bánfalva, Bánhorv&t, Bántapolcsány, Bélapátfalva, Borsod-szentmárton, Dédes, Kondó, Mályinika, MonosbéJ, Nagyvisnyó, Parasznya, Radostyán, Szilvásvárad, Tardona és Varbó a sajószentpéteri járásból, valamint Upporny az ózdi járásból. ") Az ózdi járás Uppony, valamint Bajónémeti és Sajó velezd kivételével. ") Alacska, Barcika, Berente, Dubicsány, Nagybarca, Sajóbábony, Saj/ógadgióc, .Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókazüic, Sajólászlófalva és Vadna a sajószontpéteri, valamint Disznióshorvát, Dövény, Felsöketccsóny, Fclsónyárád, Jákfalva, Kurityán, Mucsony, Budabánya, Sajókaza és Szuhakálló az cdelényi járásból; Arilót, Sajóocseg, Sajópálfalva, Sajióvámos ós Sajósenyo a miskolczi ós Sajónémeti, Sajóvelezd az ózdi járások területéről. 83) Az edelónyi járás a 32-es . számú jegyzetben említeti községek (Disznóshorvét, stb.) nélkül. 1. Szomszédos községek (Nagy-Miskolcz körzete.") 2. Távolabbi környezet.1")—P6) E vidékek szerint való tagolás eredményeinek a közlése előtt még meg kell jegyeznünk, hogy Miskolcz körzetének a beosztásánál nem ragaszkodtam egészen szorosan a 10 kilométeres körhöz, mint elhatárolóhoz. A 10 kilométeres távolságot azon községek felé, amelyeknek vasúti állomásuk van és egyben főforgalmi jelentőséggel bíró műutak mentén feküsznek s így igen élénk összekötetésben lévén Miskolczcal , a város szomszédságának összes előnyeit élvezik, kiterjesztettük 15 kilométerre, viszont a 10 kilométeres körzetből is kivettünk néhány messzebb fekvő falut, amelyeknek sem vasúti, sem országúti közlekedése nincs Miskolczcal, vagy ha igen, csak nagy kerülő árán közelíthetők meg. Az előbbi — Miskolcz körzetébe bevont — községek: Ládháza és Mezőnyék, úgyszintén északról Sajószentpéter és Boldva. Viszont elkerül a Bükk-vidék körzetébe óhuta, a Sajó-Szuha mentére Sajóbábony, Sajópálfalú, Sajóvámos és Arnót. Mindezek alapján a településföldrajzilag-gazdaságilag különálló területek szaporodási viszonyairól a következő táblázatot készítettük: a T ényteTerméVáodor§ g Vidék Népesség ges szetes lások ™ 1920 1930 szaporodás meilege 57 l Alföld 102.651 111.754 9.103 14.035 —4.932 26 11. Bükkvidék 24.819 20.944 2.125 3.065 — 940 4 1. Hegyvidék 3.175 3.605 430 656 — 226 6 2. Déli Bükkalja 8.248 8.771 523 775 — 252 16 3. Északi Bükk alja 13.396 14.568 1.172 1.634 — 462 2'' ///. Ozd=csernelyi +2.467 dombvidék 30.023 37.905 7382 4.815 +2.467 29 IV. Sajó'Szuha* +2.467 völgye 27.235 29.078 1.843 4.298 —2.455 28 V. Boldvamenti dombvidék 21.079 22.145 1.060 3.012 —1.946 L5 VI. Miskolc körzete 44.010 50.987 0.971 5.866 +1.105 2 1. Szomszédos +1.105 községek 23.691 27.158 3.467 2.596 + 871 13 2. Távolabbi környezet 20.325 23.829 3.504 3.270 + 234 ") Diósgyőr, Hejőc.saba. ") Alsózsolea, Pelsözsolca, Görömböly, Kistokaj, Ládháza, llályi, Mezőnyök, Sajóbessenyö, Sajókeresztúr, Szirma, Szinnabe.senyó a miskolci és Boldva az edelényi, valamint Sajószentpéter a sajószeintpéteri járásokból. ") Bár tőlem telő körültekintéssel és elég sok fáradsággal végeztem a beosztást, éppen nem tartom lehetetlcninek, hogy egyes községek minősítésénél tévediteim S ezért ha a helyi viszonyokkal jobban ismerős és a településföJdrajzi, valamint a gazdasági viszonyokat szintén behatóan mérlegelő olvasók felhívják figyelmomet tévedéseimre, úgy azt köszönettel veszem — már csak a beosztás leejidő tökéletesítése céljából is, de meg különösen azért, mivel a megye demográfiai és gazdasági viszonyaival időmkéint a jövőben is foglalkozni óhajtok; már pedig a gyakorlat i s tudományos értékű .következtetések levonását a területi tagolás kétségtelenül növelni fogja. A következtetések jósága azután nyilván, «. beosztás helyességén fordul meg. Gondolkoztam, pl. aizon, hogy az I. (Alföld) és a H/2. (Déli Bükkalja) közé mo áttítsák-ó be még egy övezetet, amelynek „vegyes iue/jő,gazdasági és erdőgazdasági terület a mezőgazdaság fölényével", elnevezést adtam volna. Vájjon: elég bémyagesem, clütnek-ó ezek a községek: Szomolya, Bogács, Tibolddaróc, Sály, Harsány, Bükkmogyorósd a tulajdonképpeni Alföldtől ahhoz, hogy külön gazdasági tájékképpen szerepeljenek? Bánfaivá és Bánhorváit a n/3. helyett a IV.-be is kerülhetett volna. Ugyanez áll Kondóra, Badostyán-na.