Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)
1931 / 7-8. szám - Szelényi Ödön dr. jogakadémi a magántanár halála - A kecskeméti országos református jogakadémia fennállásának 100 éves fordulója
(59) MISKOLCI JOGASZÍLET 15 az akadémiának rendes hallgatói pályázhatnak. A pályázaton részt vehetnek azok is, akik a pályázati határidő lejártakor ezen akadémiától nyert végbizonyítványnak birtokában vámnak már, de a pályakérdés meghirdetésekor még az akadémia rendes hallgatói közé tartoznak. 2. A pályaművek beadásának határideje minden év április 1-ÍSÖ napja. A pályadíjak kiosztása a. jogakadémia évzáró közgyűlésén történik. 3. A pályamüvek negyedrét tálakban, idegen kézzel, vagy lehetőleg írógéppel, tisztán, de mindkét esetben csak a lap egyik oldalára írva, lapszámozva, bekötve és jeligével ellátva a kar dékáni hivjataláihoz nyújtandók bc. 4. A pályamüvekhez használt források és segédeszközök nemcsak általánosságban és együttesen, hanem az illető részleteknél külön-lkülön pontosan (a teljes cím, kiadás, megjelenési helv és idő) és lapszám szerint idézendők. 5. A Szerző nevét, illetőleg a pályázatra való jogosultság megjelölését tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, mint a pályamű címlapján. 6. A felsorolt feltételeknek meg nem felellő, vagy a kitűzött határidő után beadott pályamüvek pályázatra nem bocsáttatnak, illetőleg nem jutalmaztatnak. 7. A bar a pályadíjat az aránylag legjobb pályaműnek csak az esetben adjia> ki, ha az magábanvéve is méltó a jutalomra. Ha két olyan pályamű találtanék, melynek mindegyike magábavéve is méltó in< jutalomra, a kar közöttük megosztja a; pályadíjat. 8. A pályadíjat rendszerint csak eg.v dolgozó nyerheti cl; társszerzők nem nyerhetnek jutalmat. 9. A benyújtott pályaművek nem adóinak vissza, hanem a kar levéltárában helyeztetnek el. 10. A pályamű a szerző tulajdona marad, aki »zt szabadon kiadhatja. Ha azonban pályamű kiadása alkalmával a pályázatra, illetőleg jutalmazásra hivatkozik, köteles a bírálatokat egész terjedelmükben a dolgozat mellett kinyomatni. A pályatételek kidolgozásában az egyes szaktanárok szívesen szolgálnak felvilágosítással. Egy-egy pályanyertes munka jutalomdíja 80 pengő. Bruckner Győző dr., a jog- és államtudományi kar dékánja. HÍREK Szelényi Ödön dr. jogakadémia magántanár halála. Súlyos csapás érte a jogakadémiát és az egész magyar evangélikus egyházat, amennyiben szeptember hó 18-án Budapesten elhunyt nemes Lic. Dr. Szelényi Ödön, ny. theol. akad. tanár, a miskolci jogakadémia és a debreceni Tisza István tud. egyetem magántanára. Az elhunyt egyénisége a. tudományos körökben régóta előnyösen ismert volt, mert 14 éven át adta elő a pozsonyi, utóbb a Budapestre menekült egyetemes ev. theol. akadémián a filozófiát és a pedagógiát. Nevét különösen Ismertté tették a különböző folyóiratokban: Budapesti Szemle, Magyar Pedagógia, Theologdai Szaklap, Protestáns Szemle, Filozófiai írók Tára, Athenaeum, Századok, Filológiád Közlöny, Miskolci Jogászélet és w Protestáns Tanügyi Szemlében — mely utóbbinak főszerkesztője is volt, — megjelent tartalmas cikkei, önállóan megjeleni munkái pedig méltó elismerést vívtak ki számára nemcsak a magyar, hanem » külföldi tudományos körökben is. Tudományos működése azonkívül változatos is volt, mert a tudomány több ágában végzett értékes munkásságot, mégis leginkább a filozófia és pedagógia* jelentik számára azt a területet, melyen a legszívesebben mozog és így a legértékesebbel is e béren alkotja. Mini neves pedagógus, M. Tud. Akadémiai megbízásából a híres schnepfentali pedagógiai iskolában végzett magyia.r vonatkozású tanulmányokat is ezek eredménye könyvalakban is megjelent. Valóságos könyvtárat tesznek ki önálló müvei, cikkei és könyvismertetései. Nevezetesebb müvei: Öngyilkosság és ethika (Mezőtúr, 1907. 101 1.); Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban (Budapest, 1910. 82. 1.) ; Schleiermaciher vallásfilozófiája (Békéscsaba, 1910. 80. 1.) ; Az evangéliumi keresztyénség világnézete (Budapest, 1911. 106. 1.); Sdhleiermaicher pedagógiája (Budapest, 1912. 36. 1.); Eekehart mester élete és tanítása (Pozsony, 1913. 48. 1.) ; A neveléstan alapvonalai (Budapest, 1922. 104. L); A filozófia alapfogalmad (Budapest, 1907. 80. 1.) ; A magyar ev. nevelés története a reformációtól napjainkig (Pozsony, 1917. 280. 1.) ; Fichte vallásfilozófiai fejlődése... (Pozsony, 1915. 32. 1.) ; Böhm Károly és ia vallásfilozófia.... (24. 1.). Ujabban megjelent tudományos müveinek és cikkeinek jegj-zékét jogakadémia Évkönyve minden tanév végén közrelTS4^ A kiváló tudós és pedagógus megszeívzu. ?. iWtnwni tudományegyetemen az egyetemi magántanári képesítést is igen értékes munkásságot fejtett ki az evangélikus és általában Protestáns egyházi intézmények kebelében is. Temetése szeptember hó 21-én volt Budapesten és a végtisztességen a jogakadémia képviseletében Schneller Károly jogakadémiai ny. r. tanár jelent meg. A kecskeméti országos református jogakadémia fennállásának 100 éves fordulója. Az egyetemes ref. egyháznak most már egyedüli jogi főiskolája, i\ kecskeméti orsz. ref. jogakadémia nevezetes fordulóhoz jutott el a most kezdlődő tanév elején: most ünnepli meg szeptember 29-én fennállásának 100 éves jubileumát Kecskeméten. A jubileumi ünnepséget méltóan ünnepli meg a kecskeméti jogakadémia tanári kara azzal, hogy ez alkalomból egy emlékkönyvet ad ki, mely a professzorok nagyértékü tanulmányait fogja a miagyar tudományos élet közkincsévé tenni. Az ünnepet ülő testvér jogi főiskolával a miskolci, előbb eperjesi kollégiumi jogakadémia mindég fenntiartotta a, kapcsolatot s ez a kapcsolat különösen kimélyült azóta, mióta közös erővel vették fel a küzdelmet a létüket fenyegető törekvésekkel szemben. Éppen ezért iái testvér jogi íőiskola ünnepségébe meleg szeretettel kapcsolódik be a miskolci jogakadémia is és az ünnep alkalmából köszönti iái hosszú és nehéz küzdelemben együtt dolgozó intézményt, annak tanári karát és egész ifjúságát. A kecskeméti ref. jogakadémia mindig kiváló erős sége volt. a magyar jogászképzésnek és ezen keresztül a magyar közéletnek. Tanítványai közül került ki a magyar