Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

MISKOLCI JOGASZÉLET (ÍC8) nemzeti történelem kialakításában felette jelentős szerep jutott az ágostai hitvallásnak. Emelte a tömegek kultúráját, azokat öntudatos jellemek közösségévé nevelte, felkeltette és fokozta érzéküket és lelkesedésüket a nemzeti ideálok iránt és megacélozta őket azokra a harcokra, amelyeket a nemzeti szabadság zászlai alatt vívtak meg. De ez a szellem a tömegekből hatalmas egyéniségeket is emelt ki, akik a nemzeti élet különböző területein fáklyákként századokon át világítottak és Augsburg nevének díszhelyet biztosítottak a magyar nemzet történelmében. A névvel járó kötelezettségekkel mi, jelen nemzedék, is tisztában vagyunk. A világnézetek nagy harcában református testvéreinkkel együtt híven és lendületlenül állunk — mert máskép nem tehetünk — azon az őrhelyen, ahova bennünket az isteni gondviselés állított. Emellett figyelmünket nemcsak arra irányozzuk, hogy egy túlnyomó többségben másvallású országban élünk és ott az őseink által csekély létszámunk mellett is elért szellemi pozíciónkat meg kell őriznünk. Figyelmünk kiterjed földrajzi helyzetünkre is, mely minket, mint a protestantizmus keleti bástyájának őrseregét, a világ protestantizmusának is jelentős tényezőjévé avat. Szilárd elhatározásunk, hogy a gondviselés által kijelölt helyünket továbbra is hűséggel megálljuk, az ágostai hitvallás szellemében, híven az atyák hagyományaihoz és tőlünk telhető teljes harmóniában mindazokkal, akik Krisztust uruknak vallják, a haza és a nemzet, a világprotestantizmus, az egyetemes keresztyénség és az egész emberiség javára, a lelkek üdvére és az Istennek dicsőségére, hogy a mi közremunkálásunk által is eljöjjön mindnyájunkhoz az Istennek országa. A melyen tisztelt ünnepi gyülkezetet és az egész evangélikus világot ezzel a fogadalomszerű üdvözlettel és az apostol szavával köszöntöm: Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiasak, legyetek erősek."12) A Kirchentag, vagyis az egyházi nagygyűlés középpontjában az egyházszövetség végrehajtóbizottságának jelentése állt, amelyet az egyházszövetség elnöke, Dr. Kapler Hermann terjesztett elő a legutóbbi Kirchentag óta lefolyt eseményekről. E jelentés alapján az egyházszövetségnek számos aktuális kérdésre vonatkozólag kellett állást foglalnia s maga a jelentés is, kiemelkedőbb pontjaival, áttekinthető képet nyújt a német ev. egyházszövetség jelen állapotáról, erejéről, s érdekes bepillantást ad a német ev. egyházak élő problémáiba. Dr. Kapler előterjesztett jelentése előbb az iskola és nevelésügy számos kérdésével, majd az országgyűlés büntetőjogi bizottságának azon javaslataival foglalkozott, amelyek az erkölcsi kérdések területére esnek s sok tervezett enyhítés méltánylása és elismerése mellett, a házasságtörés és a homosexualitás büntetendőségének visszaállítását követelte s állást foglalt a magzatelhajtás büntetendőségének fenntartása mellett. Határozottan szembehelyezkedett azonban, — az egyházak érdekeit védve, — a mezőgazdasági bérleti jog tervbevett újjászabályozásával, amely a birtokosok szabad rendelkezési jogának lényeges megszorítását jelentené. Igen részletesen foglalkozott továbbá a szociális irányú kérdésekkel s ezek közt is különösen a munkás ifjúság ethikai nevelésével, az egyházak gazdasági krízisével és a munkanélküliség problémájával. A jelentés legérdekesebb része, amely a német ev. egyházszövetség mai erejét teszi mérlegre, beszámol arról, hogy az 1924. évi diaspora-törvény alapján a német ev. egyházszövetséghez való csatlakozást eddig két külföldi német egyház (Ausztria és Rio Grandé Braziliában), 55 külföldi német egyházközség és saját személyére vonatkozólag 20 német külföldi lelkipásztor jelentette be. Rio Grandé do Sul ev. egyháza, zsinati határozat alapján, teljes egészében, mint Ausztria is, több mint 300 egyházközségével s 150.000 lélekkel csatlakozott 1929 január hó 1-évet a német ev. egyházszövetséghez. A jelentés kiemeli, hogy az ev. egyház diaspora munkássága nem áll sem politikai hatalmi eszmék, sem a német propaganda szolgálatában. A külföldi egyházakkal való kapcsolatok során továbbá örömmel állapítja meg, hogy e kapcsolatok különösen a magyar és a svéd ev. egyházakhoz és a svájci és északamerikai ev. szövetségekhez sokasodtak és erősödtek. Az oroszországi vallásüldözést végül Kapler is égető problémának, komoly veszélynek tartja s megállapítja, hogy „bármiként alakuljon is Oroszországban a helyzet, az ország összes vallási közületei felbecsülhetetlen kárt szenvedtek és beláthatatlan veszélyben vannak. Az Oroszországban uralomra került szellem, az egyház és a keresztyénség, de általában a vallás fanatikus gyűlölete ma már Oroszország határain túl, az egész világra is elterjedt. És ez a tény az egyetemes keresztyénségre s így nem utolsó sorban Németország evangélikus egyházaira is igen komoly kötelességeket ró." A hit és bizalom, de egyszersmind a fenyegető veszélyek előrelátó s komoly felismerése és a törhetetlen elszántság a kitartásra, ha kell, a védelemre és a harcra, — amint a kiragadott s felhozott példák is mutatják, — a Confessio Augustana e négyszázados ünnepének nemcsak csillogó ünnepi köntöst, de komoly és súlyos tartalmat is adtak. A június 25-i ünnepi nap délutánján Augsburg város I. polgármestere, Dr. Bohl fogadta és látta vendégül a Confessio Augustana ünneplőit s a négyszázados évforduló nagy emlékünnepélye ezzel véget ért. Az ágostai hitvallás négyévszázados ünnepségébe Magyarországról az egyetlen magyar evangélikus főiskola, a miskolci ev. jogakadémia is bekapcsolódott. — Az évforduló emlékére magyar és német nyelven emlékkönyvet adott ki s egy zarándok-, illetve tanulmányút keretében felkereste a hitvallás születési helyét s résztvett az ünnepségeken is. Az emlékkönyv, amely magyar nyelven 622 lap terjedelemben Miskolcon jelent meg, „Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére" címet viseli s írói a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának tanárai.13) Az emlékkönyvet Bruckner Győző dr. e. i. dékán előszava nyitja meg, amely utal arra, hogy ennek az Eperjesről menekült jogi főiskolának ősi törzse, a hatalmas eperjesi ev. Kollégium, egy év híjján, szintén négyszázéves múltra tekinthet vissza s e nagy múltban talál kiüldözött sorsában is hitet és reményt a jobb jövőre. „Az ágostai hitvallástétel főelve a „hit", amely megcsonkítottságunk és honta•) L. Pál I. levele a Korinthusbeliekhez. XVX 13. ") Nyomatott ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolc, 1930.