Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

MISKOLCI JOGASZÉLET (ÍC8) nemzeti történelem kialakításában felette jelentős szerep jutott az ágostai hitvallásnak. Emelte a tö­megek kultúráját, azokat öntudatos jellemek közös­ségévé nevelte, felkeltette és fokozta érzéküket és lelkesedésüket a nemzeti ideálok iránt és megacé­lozta őket azokra a harcokra, amelyeket a nemzeti szabadság zászlai alatt vívtak meg. De ez a szellem a tömegekből hatalmas egyéniségeket is emelt ki, akik a nemzeti élet különböző területein fáklyák­ként századokon át világítottak és Augsburg nevé­nek díszhelyet biztosítottak a magyar nemzet tör­ténelmében. A névvel járó kötelezettségekkel mi, jelen nem­zedék, is tisztában vagyunk. A világnézetek nagy harcában református testvéreinkkel együtt híven és lendületlenül állunk — mert máskép nem tehetünk — azon az őrhelyen, ahova bennünket az isteni gondviselés állított. Emellett figyelmünket nemcsak arra irányozzuk, hogy egy túlnyomó többségben másvallású országban élünk és ott az őseink által csekély létszámunk mellett is elért szellemi pozíción­kat meg kell őriznünk. Figyelmünk kiterjed földrajzi helyzetünkre is, mely minket, mint a protestantizmus keleti bástyájának őrseregét, a világ protestantiz­musának is jelentős tényezőjévé avat. Szilárd elhatározásunk, hogy a gondviselés által kijelölt helyünket továbbra is hűséggel megálljuk, az ágostai hitvallás szellemében, híven az atyák ha­gyományaihoz és tőlünk telhető teljes harmóniában mindazokkal, akik Krisztust uruknak vallják, a haza és a nemzet, a világprotestantizmus, az egyetemes keresztyénség és az egész emberiség javára, a lelkek üdvére és az Istennek dicsőségére, hogy a mi közre­munkálásunk által is eljöjjön mindnyájunkhoz az Istennek országa. A melyen tisztelt ünnepi gyülkezetet és az egész evangélikus világot ezzel a fogadalomszerű üdvöz­lettel és az apostol szavával köszöntöm: Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiasak, legyetek erősek."12) A Kirchentag, vagyis az egyházi nagygyűlés középpontjában az egyházszövetség végrehajtóbi­zottságának jelentése állt, amelyet az egyházszövet­ség elnöke, Dr. Kapler Hermann terjesztett elő a legutóbbi Kirchentag óta lefolyt eseményekről. E jelentés alapján az egyházszövetségnek számos ak­tuális kérdésre vonatkozólag kellett állást foglalnia s maga a jelentés is, kiemelkedőbb pontjaival, átte­kinthető képet nyújt a német ev. egyházszövetség jelen állapotáról, erejéről, s érdekes bepillantást ad a német ev. egyházak élő problémáiba. Dr. Kapler előterjesztett jelentése előbb az iskola és nevelésügy számos kérdésével, majd az országgyűlés büntetőjogi bizottságának azon javas­lataival foglalkozott, amelyek az erkölcsi kérdések területére esnek s sok tervezett enyhítés méltány­lása és elismerése mellett, a házasságtörés és a ho­mosexualitás büntetendőségének visszaállítását kö­vetelte s állást foglalt a magzatelhajtás büntetendő­ségének fenntartása mellett. Határozottan szembe­helyezkedett azonban, — az egyházak érdekeit védve, — a mezőgazdasági bérleti jog tervbevett újjászabá­lyozásával, amely a birtokosok szabad rendelkezési jogának lényeges megszorítását jelentené. Igen részletesen foglalkozott továbbá a szociális irányú kérdésekkel s ezek közt is különösen a munkás ifjú­ság ethikai nevelésével, az egyházak gazdasági krí­zisével és a munkanélküliség problémájával. A jelentés legérdekesebb része, amely a német ev. egyházszövetség mai erejét teszi mérlegre, be­számol arról, hogy az 1924. évi diaspora-törvény alapján a német ev. egyházszövetséghez való csatla­kozást eddig két külföldi német egyház (Ausztria és Rio Grandé Braziliában), 55 külföldi német egyház­község és saját személyére vonatkozólag 20 német külföldi lelkipásztor jelentette be. Rio Grandé do Sul ev. egyháza, zsinati határozat alapján, teljes egészében, mint Ausztria is, több mint 300 egyház­községével s 150.000 lélekkel csatlakozott 1929 ja­nuár hó 1-évet a német ev. egyházszövetséghez. A je­lentés kiemeli, hogy az ev. egyház diaspora munkás­sága nem áll sem politikai hatalmi eszmék, sem a német propaganda szolgálatában. A külföldi egyhá­zakkal való kapcsolatok során továbbá örömmel ál­lapítja meg, hogy e kapcsolatok különösen a ma­gyar és a svéd ev. egyházakhoz és a svájci és észak­amerikai ev. szövetségekhez sokasodtak és erő­södtek. Az oroszországi vallásüldözést végül Kapler is égető problémának, komoly veszélynek tartja s meg­állapítja, hogy „bármiként alakuljon is Oroszország­ban a helyzet, az ország összes vallási közületei fel­becsülhetetlen kárt szenvedtek és beláthatatlan ve­szélyben vannak. Az Oroszországban uralomra ke­rült szellem, az egyház és a keresztyénség, de álta­lában a vallás fanatikus gyűlölete ma már Oroszor­szág határain túl, az egész világra is elterjedt. És ez a tény az egyetemes keresztyénségre s így nem utolsó sorban Németország evangélikus egyházaira is igen komoly kötelességeket ró." A hit és bizalom, de egyszersmind a fenyegető veszélyek előrelátó s komoly felismerése és a törhe­tetlen elszántság a kitartásra, ha kell, a védelemre és a harcra, — amint a kiragadott s felhozott pél­dák is mutatják, — a Confessio Augustana e négy­százados ünnepének nemcsak csillogó ünnepi kön­töst, de komoly és súlyos tartalmat is adtak. A június 25-i ünnepi nap délutánján Augsburg város I. polgármestere, Dr. Bohl fogadta és látta vendégül a Confessio Augustana ünneplőit s a négy­százados évforduló nagy emlékünnepélye ezzel vé­get ért. Az ágostai hitvallás négyévszázados ünnepsé­gébe Magyarországról az egyetlen magyar evangéli­kus főiskola, a miskolci ev. jogakadémia is bekap­csolódott. — Az évforduló emlékére magyar és né­met nyelven emlékkönyvet adott ki s egy zarándok-, illetve tanulmányút keretében felkereste a hitvallás születési helyét s résztvett az ünnepségeken is. Az emlékkönyv, amely magyar nyelven 622 lap terjedelemben Miskolcon jelent meg, „Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ün­nepére" címet viseli s írói a tiszai ág. hitv. ev. egy­házkerület miskolci jogakadémiájának tanárai.13) Az emlékkönyvet Bruckner Győző dr. e. i. dékán előszava nyitja meg, amely utal arra, hogy ennek az Eperjesről menekült jogi főiskolának ősi törzse, a hatalmas eperjesi ev. Kollégium, egy év híjján, szintén négyszázéves múltra tekinthet vissza s e nagy múltban talál kiüldözött sorsában is hitet és reményt a jobb jövőre. „Az ágostai hitvallástétel fő­elve a „hit", amely megcsonkítottságunk és honta­•) L. Pál I. levele a Korinthusbeliekhez. XVX 13. ") Nyomatott ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolc, 1930.

Next

/
Oldalképek
Tartalom