Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A törvényhatóságok képviselete az országgyűlésen. Irta: Zsedényi Béla [Könyvismertetés]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 27 R é p a y Béla mondott pohárköszöntőt Nagybányai Vitéz Horthy Miklós Kormányzó Ur Ő ^őméltóságára, mig a vaientások nevében Jakab Ferenc búcsúzott el, ' majd dr. Bruckner Győző dékán bucsuzatta beszédében az abszolváló hallgatóit az akadémia tanári kara nevében és fejtegette a Diákotthon felállításának szükségességét, a jogászság nevében pedig H o v á n Gyula testületi elnök búcsúzott a ballagó'któl. Henszelmann Aladár egyetemi m. és jogakadémiai c. ny. rendkvüli tanár humoros és szellemes felköszöntőt mondott a jogászif juságra. A vacsora alatt Uhlm a n n Aladár és Rusznyák Gyula tréfás jelenetet adtak elő és a W e r b ő c z y B. E. énekkara diáknótákkal szerepelt. A vacsorát tánc követte és a ballagok és iaz egész ifjúság a Werbőczy B. E. zenekarának hangjai mellett reggelig maradtak együtt és vette'k bucsut a miskolci iünyoktól is. Dr. Szontagh Vilmos jogakadémiai tanár balesete. Súlyos autóbaleset érte folyó hó 19-én dr. Szontagh Vilmos jogakadémiai tanárt, mikor Nyíregyháza felé ment autón. Ugyanis a kocsi Bodrogkeresztur mellett a kormány elromlása miatt az útszéli oszlopnak rohant, majd az árokba fordult és dr. Szontagh Vilmos lábát törte, A sebesült professzort a miskolci Erzsébet-kórházba szállították és ott ápolják. A Miskolci Joghallgatók Testülete tisztujitásaA Miskolci Joghallgatók Testülete június hó 22-én tartotta évzáró és tisztujtó közgyűlését, amelyen a tisztviselők és az elnök beszámolója és a felmentvény megadása után a Testület szünidei elnökké H o v á n G yulát választotta. A miskolci jogászok Werbőczy Bajtársi Egyesületének tisztikarujitó nagygyűlése. Május 28-án délután Öt órai kezdettel tartotta a miskolci jogászok Werbőczy Bajtársi Egyesülete tisztujitó Nagytáborozását a Jogakadémián, amelyen Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán az Egyesület magistere is megjelent. A magister bevezető szavai után Jakab Ferenc alvezér a nagytáborozást a Hiszekegy-gyei megnyitja s a bajtársak üdvözlése után megállapítja a táborozás határozatképességét, majd a Vezérség nevében megtartja a beszámolóját s kéri az Egyesülettől a Vezérség részére a felmentést, amelyet az Egyesület megad. Utána a nádor bajtárs, főkinestáros és a íőlövészmester beszámolója következett, akiknek a felmentést a naggyülés szintén megadja. Majd az uj tisztikar megválasztása következik. Vezérré Koppányi Dénest egyhangú lelkesedéssel választja meg az Egyesület. Alvezérré: Jakab Ferenc; nádorrá Vita Zoltán; főkincstárossá: Vámos Miklós; kincstárőrré Urbán János lett megválasztva. Majd az udvarnagyi tisztségre Szabó János; főiródeákokká Danhauser István és Ájus Ferenc, főálloimányvezetővé Székely Zoltán, regőssé Huszovszky Sándor, főpohárnokká Hetey Bertalan bajtársa.kat nevezte ki az Egyesület hozzájárulásával az alvezér bajtárs. A gyulaszék tagjai Tornán Kálmán dr., Szekeres János, Poppe Ferenc, Hetey László és Szabó János, a számvizsgáló bizottság tagjai pedig Dudás Bertalan, Kósa Géza és Kovács Pál lettek. Főlövészmesteri tisztségre Répay Béla, Hetey László és Szabó János bajtársaik jelöltettek ki. Ezután több tárgy nem lévén, az alvezér a Hiszekegy elmondásával a Nagytábort bezárta. Eperjesi öreg diákok találkozója. Az Eperjesi Kollégiumi Diákszövetség június 30-án, csütörtökön este hét órakor Budapesten, a Hungária kerthelyiségében (Hermina-ut 33., az Iparcsarnok mögött) összejövetelre hívja meg az eperjesi kollégium öreg diákjait. Perjéssy Mihály dr. táblai tanácselnök nagyértékü székfoglalója a Tisza István Tudományos Társaság ülésén. A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztálya június 10-én délután 6 órakor rendkívül népes felolvasó ülést tartott a Kollégium dísztermében. Az ülésnek különös fényt és értéket dr. Perjéssy Mihály kir. Ítélőtáblai tanácselnöknek, a magyar bírói kar egyik nagytudományu, reprezentábilis egyéniségének székfogaló értekezése adott. A megjelent előkelőségek sorában ott láttuk az elnöklő dr. Láng Nándor egyetemi tanáron kívül Debrecen tudományos életének sok más előkelőségét. Az ülést dr. Láng Nándor egyetemi tanár nyitotta meg, majd felkérte Perjéssy Mihályt székfoglalójának megtartására. Az illusztris előadó nagyértékü értekezésében az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. törvénycikket fejtegette . A törvény általános ismertetése után felvetette a kérdést, hogy szükséges-e a rendtörvény alkalmazása, bevált-e az a gyakorlatban és megvolt-e a kivánt hatása? — A kommunizmus romboló hatását ma is érezzük, — mondotta Perjéssy Mihály. Az 1921-iki törvényjavaslat annakidején erős ellenzésre talált. Kérdezi, vájjon az akkori időben elégségesek voltak-e a régi büntető törvények a rend fenntartására, hiszen politikusoknak s jogászoknak egyaránt az volt a véleményük, hogy a büntető-kodex s a vele kapcsolatos és később hozott törvénycikkek minden bűncselekmények megtorlására elegendők. Erre nézete, tapasztalata szerint az a felelet, hogy retorzióra talán elégségesek, de a megelőzésre nem, már pedig a kriminológia a prevenciót tartja szem előtt. A rendtörvény meghozása utáni időiszak kétségtelenül bebizonyította, hogy e törvényre óriási szükség volt és van mainapság is. Hiszen a kommün bukásától 1920 végéig 30.000 bolsevista bűnügyben indult eljárásban 2000 marasztaló Ítéletet hoztak a bíróságok. Az előadó ezután ismertette a törvénycikk irodalmát és felemiitette, hogy olyan külföldi államok is hoztak hasonló rendtörvényt, melyek nem mentek át a bolsevizmuson. így többek között az Egyesült Államok, Svájc, Hollandia, Olaszország, Németország, Szerbín, Cseh ország, Oláh ország stb. A cseh és magyar rendtörvény között vont rendkívül érdekes párhuzam után részleteiben is foglalkozott a magyar rendtörvénnyel. Kitért a nemzetgyalázás és nemzet megrágalmazása bűntényeinek megtorlására hozott törvényre, melyet szintén sokan elleneztek. Ennek főcélja, hogy a bűnözőket a bűntett ekövetésétől visszatartsa. Akkoriban azt vitatták, hogy a nemzet és az állam, mint elvont fogalom, nem sérthető. Ezzel szemben a Királyi Kúria kimondotta, hogy a nemzet élő szervezet, mely megsérthető és meg is csonkitható. Előadása végén a Kúria fontosabb döntvényeivel s elvi jelentőségű határozataival foglalkozott. A kiváló jogászi érzékkel s tudománnyal felépített tanulmány felolvasásáért dr. Láng Nándor mondott köszönetet. Vázolta a megszállott területről CsonkaMagyarországba üldözött Perjéssy Mihály elévülhetetlen tudományos és praktikus érdemeit. Ezeknek az érdemeknek hü kifejezője volt az az osztatlan tisztelet és nagyrabecsülés, amellyel Miskolc város, szintúgy Borsod, Gömör és Abauj vármegyék jogásztársadalma dr. Pe r j é s s y Mihály táblai tanácselnököt városunkban töltött hivatalos működése ideje alatt is mindenkor körülövezte s így a magunk részéről is csak őszinte örömmel csatlakozhatunk büntető-