Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

(97) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 2Í következetes, kitartó és mélyreható nevelése által lehet. A nemzet nevelésének valláserkölcsi és nemzeti alapokon kell nyugodnia. A gondolátközlés minden eszközét alkalmazni kell a szent cél érdekében. A sajtó, a képzőművészetek, a zene, a filmipar, a színház álljanak mind az állandóságra törefevők szolgálataiba . A mozi, ma már jelentős kulturtényező. Nevelő hatását megmosolyogni és figyelmen kivül hagyni nem szabad. Az újjáépítés, munkájában nagyon fontosnak tartanok a magyar história ragyogó eseményeinek szinrehozását. Nagyon szívesen, látnók a néplélek nevelésének szolgálatában Árpád, az első szent király, László, Mátyás tündöklő alakjait, a „.megadjuk" fenséges, térdrekényszeritő jelenetét, a legvitézebb 'huszárnak, Si'nHMiyi óbesternek, -Görgeynek, Damjanicsnak s a hős vörössapkás zászlóaljnak vitézi tetteit — filmen. Filmen! —• Nem szegényes, hanem melegszívű tudósok, költők által elgondolt, tehetséges színészeik által megjátszott, méltó, pazar kiállításban megrendezett magyar filmen ! Merész gondolat ez ? Tervnek oly kivihetetlen? Tapasztalati tény, hogy a mozi épp ugy megköveteli a bűnözés terén a maga áldozatait, Imdnt a nyomorúság.109) Engedjük továbbra is a magyar ifjúságot az angol-amerikai betörővilág vitézi tetteiben gyönyörköni? Nem volna-e hasznosabb a magyar feltámadás szürke, névtelen .munkásait: a papot, a tudóst, a katonatisztet, a bírót, a rendőrt, a fináncot, a gyárimunkást stb. közelebb hozni még a filmen is a tömegek szivéhez4? Ne legyen bevetetlen egy talpalatnyi hely se a hazában. A ,,kisdedóvótól a börtönig" szolgálja 'az állam és a társadalom niinden intézménye a magyar néplélek nevelésének az ügyét. Ezzel kapcsolatosan különös súly volna helyezendő azoknak a 1 örvénysza.kaszoknak irgalmatlan végrehajtására, melyek az iskoláztatási kötelesség megsértését büntetik.17") Különös gondot kellene fordítani itt a büntető eljárás gyorsasagára. Ily követeiléseket azonban joggal csak akkor támaszthatunk, ha mindazokban az esetekben, ahol a nyomorúság gátolja az iskolalátogatást, bizton számithatunk a társadalom azonnali támogatására. A nemzet minden rétegét, átfogó, általános népnevelési törvény tervezetének körvonalozása, dolgozatunk kereteiből kiesik. Ujabb jogalkotásunkban biztató jeleit látjuk a nagyszabású nemzetnevelő munka megindulásának.171) lü") V. ö.: Hellwig: Die Sehundfilnis, ihr Wesen, ihro Gefahr und ihré Bekünipfung, 1011; Helrwig: Die Anvvendbarkeit rler Páragrafcn 184., 41. dea Strafgesetzbuches auf Vorführungen unzüchtiger Kinomatographischer Films, Zeitschrift für Tlie gesamto StrafrochtsWísséáschaft; .35. köt. 4(59. s köv. old. Schilling: A mozi kihatása a fiatalkorúak kriminalitására, 1017. Az idevonatkozó irodalmat Hackor: Bevezetés a büutetőjogba c müve közli. m) 1876. évi XIII. t.-c.; 1921. évi XXX. t.-c; 1922. évi XII. t.-c. m) Az 1924. évi XI. t.-c. például már ugy körvonalazza a középiskolák feladatát, hogy az a tanulók vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelésében, hazafias szellemben, magasabb, ídtalános műveltséghez juttatásában kell hogy kimerüljön (1. Mind a három tipusu középiskolának rendes tárgyai a hit- és erkölcstan, a magyar nyelv és irodalom s a magyar történelem (2—4. §). Az iskolából kikerült felnőttek oktatását ujabban az 1922, évi 132.243., Ill/b. számú vallás- és közoktatásügyi miSzent hitünk, hogy az az apostoli mumka, melyet társadalmunk a magyar néplélek nevelése terén a haza és felebaráti szeretet jegyében kifejt, meghozza majd gyümölcseit s ha meg nemi is ment bennünket a tömegbümtényektől, azok számát mindenesetre csökkenteni és a töimegkrimiaiitás karakterét szelídíteni fogja. Ebben a reményben fejezzük be kriiminál-aetiologiai tanulmányunkiat, mely bennünket a szigorú de Launay sápadozásától a magyar tömeglélek regenerálásának gondolatáig vezetett. — Vége. — A jogászífjuság egyesületeinek jelentései1. A miskolci Joghallgatók Testületének 1926—27. évi jelentése. Az év u'.olsó halárkövénél, ha megállunk és visszatekintünk az egész évi munkásságára, örömmel kell megállapítanunk, hogy a munkát, melyet az ifjúság érdekében kifejteltünk, siker koronázta. Az évnyitó közgyűlés október 3-án vőV, melyen az ifjúság egyhangúlag a következő tisztikart válas/.totta meg: elnök: Houán Gyula, alelnök: Sztehló János, titkár: Vita Zoltán, könyviáros: Czibere Kálmán, pénztáros: Török József, irodalmi szakosztály elnöke: Uhlmann Aladár, becsületbíróság elnöke: Truskovszky László. A 2-ik félévben alelnök lett: Jakab Ferenc, titkár: Kovács Károly, becsületbíróság elnöke: Répay Béla és az ellenőr: Vámos Miklós. Az okt. 6-iki ünnepély fényes megrendezése után Halottak napján felkereste az ifjúság az Akadémia halottjait, hogy lerója az emlékezés kegyelettel jes kötelességét. Felkereste néhai Csengey Gusztáv professzor sírját és a felállitolt gyönyörű uj emlékműre beszéd és szavalatok keretében helye^Je szeretetünk soha el nem muló babérágait. Majd Boross József joghallgatótársunk sirjához vonult az ifjúság és meghatódva koszorúzta meg a korán elhalt jó barát sir ját. Szeptember 26-án az „Eperjesi Diákszövetség" alakuló közgyűlésén képviseltette magát az ifjúság, hol Hován Gyula elnök a mai Csonka-Magyarország ifjúsága nevében beszélt a régi boldog eperjesi Alma Mater falai közül kikerült jogászoknak, ígérve, hogy az ifjúság addig fog küzdeni, mig a régi Alma' Mater falain a turulos zászló újból megjelenik. A mindennapcs munka keretébői kiemelkedett a jogászbálnak előkészítése és rendezése. A bál Miskolc város és 3 vármegye elitközönségének volt találkozóhelye. Erkölcsileg és anyagilag a báli szezon egyik legsikerültebb bálja volt. Az ifjúság összetartó munnisztori rendelet értelmében szervezett iskolánkivüli népművelési bizottságok intézik. A rendelet rámutat arra, hogy a háborús iskolázás szembetűnő hiányossága, a forradalmak folytán beállott nagy politikai és társadalmi átalakulások, s a népléleknck az a kedvezőtlen alakulása, mely a háború és a forradalmak hatásaként egyes vidékeken ijesztő mértékben mutatkozik, égető nemzet: és korszükségletté teszik nálunk is a nemzet mindenik részérő kiterjedő hathatós iskolánkivüli népművelést. Hangsúlyozza, hogy ez többé nem merülhet ki a tudományok népszerűsítésében, hanem az emberi lélek, más nevelő hatású módjait és eszközeit is fel kell ölelnie. A rendelet mindenek előtt a társadalmi munka szükse- • gességét emeli ki, s az államnak az irányitó szerepet az anyagi és erkölcsi támogatást tartja fenn.