Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 9. szám - Kriminalitás és bevándorlás

MISKOLCI JOGÁSZÉLET további probléma; t. i. ha elfogadnék például azt a tételt, hogy a bűnözési hajlam átörökölhető, ügy máris foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy éppen erre való tekintettel, mennyiben zárjuk ki az e szempontból kifogás alá eső külföldiek beözönlését a hazai területre. A fentiekből láthatjuk, hogy a kriminalitás és bevándorlás szövevényes problémája sokoldalú megoldási módokat és feladatokat hoz felszínre. Hacker Ervin dr. JOGAKADÉMIA Jelentés a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának 1926—27. tanévi működéséről; A jogakadémia a« 1926—27. tanévben igen élénk kulturtevékenységet fejtett ki, bár a m. kir. kultuszminiszter jogakadémiaellenes magatartásai, ami legutóbb főleg a joghallgatói létszám megállapításban jutott, kifejezésre, már a tanév elején gondokat okozott a tanári testületnek és fenntartó hatóságnak. Az egyházkerület 1926. évi július hó 21-iki közgyűlésének határozata alapján az egyházkerületi elnökség, mint fenntartó hatóság emlékiratot terjesztett fel a miniszterelnökhöz és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben részletesen kifejtette a miniszteri rendelkezéssel szembon a maga érveit s megküldölte ez emlékiratot az egyetemes ev. közgyűléshez, mely a maga erkölcsi súlyával magáévá tette az egyházkerület ügyét. A .benynjtott memoradumnkni sem a m, kir. miniszterelnök, som a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter nem adott választ. Az elmúlt tanévben a veszteség adóját is lerótta a jogakadémia. Iíorovitz Simon dr. ny. jogakadémiai nyilvános rendes tanár, 1927 április 17-én, Eperjesen elhunyt. Temetésén jogakadémiánk Sztehlo Zoltán dr. jogtanárral képviseltette magát. Horovitz Simon, mint jogi irő és jogtanár egyaránt kiváló volt. Munkái értéket képviselnek a jogi irodalomban. Előadásai érdekcsek, szellemesek voltak s a maguk eredetiségével mindig nagy hallgatóságot vonzottak. 1926 nyarán a dékán északeurópai tanulmányul jávai kapcsolatosan tisztelgőlátogatást tett Svédországban S.öderblom Náthán uppsalai hercegérseknél a meleg, történeti multu kapcsolatok felújítása végett s hogy felhívja a svédországi tényezők figyelmét akadémiánk sorsára és működésére. A dékáni a rendkívüli meleg és az itthoni evangélikusok iránt oly figyelmes fogadtatásáról beszámolt a hazai egyházi és világi folyóiratokban és lapokban. E beszámoló élénk visszhangot váltott ki a csehszlovák lapokban. Foglalkozott vele az egyetemes szlovenszkói ev. egyház is. 1926 szeptemben 26-án Budapesten megalakult az Eperjesi Kollégiumi Diák-Szövetség, melynek ügyvezető alelnöke jogakadémiánk dékánja lett. A kar egyhangú javaslatára a fenntartó hatóság dr. Bruckner Győző dékánt ujabb három évre megbízta a dekanatus vezetésével. Az Obetko Dezső dr. halálával megüresedett magyar kereskedelmi és váltójogi, magyar polgári törvénykezési jogi tanszékre az egyházkerület és Miskolc thjf. város képviselőiből álló vegyes tanárválasztó-bizottság Surányi-Unger Tivadar dr.-t a m. kir. József-műegyetem közgazdasági fakultásának egyetemi magántanárát hívta meg nyilvános rendes tanárrá, kinek személyében m akadémia egy igen kiváló európai hírnévvel rendelkező professzorral gyarapodott. A kir egynangu javaslatára fenntartó hatóság 1926 július 3-án kinevezte Szelényi Ödön dr.-t egyetemi magántanárt, volt ev. theoiógiai tanárt, jogakadémiánkra magántanárrá. Dr. IIebeit Ede felfüggesztett jogakadémiai tanárnak fegyelmi ügye még e tanévben sem nyerhetett végleges elintézést. Bruckner (íyőző dr. dékán 1927 május 16-án tartotta székfoglaló előadását n Magyar Tudományos Akadémiában. Surányr-Unger Tivadar a Magyar Statisztikai Társaságban 1927 március 28-án tartotta meg székfoglaló előadását. A tanári kar irodalmi működése ez évben is kielégített minden várakozást. A kar egyes tagjaitól értekezések jelentek meg a Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tárában, (kiemelendő itt Zsédényi Béla dr. két terjedelmesebb tanulmánya), mely ez évben 30-ra emelkedett, a Miskolci Jogászélet-ben, melynek főmunkatársai a jogakadémiai tanárok voltak és a Miskolci Jogászélet Könyvtárában, azonkívül hazai és külföldi folyóiratokban. Nagyobbszabásu munka jelent meg dr. Surányi-Ungcr .Tivadartól „Die Entwickelung der theoretischen Volkswirtschaftslehre ím ersten Viertel des XX. Jaíirhunderts" _ (Jena, Gustaiv Fischer, 1927. XVI+320 lap). A tanári kar kulturális tevékenysége az elmúlt tanévben is figyelemreméltó volt. — Tanulmányutak, ismeretterjesztő előadások tartásán és rendezésén kivül képviseltette a kar magát az összes evangélikus kulturális és egyházi ünnepélyeken, azonkívül a város és társadalom ünnepélyein is. A könyvtár ez évben is a múlt évek gyarapodásának arányában fejlődött. — Nagyobb könyvadományt juttatott a jogakadémiai könyvtárnak Glós Károly dr. kormányiVít'Miácsos, a miskolci Ügyvédi Kamara elnöke. — Beszereztünk ujabb könyvállványokat is s elkészült az ujrendszerű „decimai katalógus'" is. • A szemináriumi élet igen intenzív volt. — Ez évben a l. jog- és müvelődéstörténelmi, 2. büntetőjogi, 3. egyházjogi, 4. statisztikai, 5. római jogi és 6. magánjogi szemináriumok működtek. A tanulmányi eredmény kielégítő. — Az elmúlt tanévben egyhangú kitüntetéses eredményt nyert .az I. alapvizsgálation kettő, a II. alapvizsgálaton kettő joghallgató, a III. alapvizsgálaton nem volt egyhangú kitüntetéses vizsga. Azok a joghallgatók, akik jogi tanulmányaikat sikerrel fejezték be és a tanári testület előtt mint jó magaviseletű, szorgalmas, komoly törekvésű ifjak ismeretesek; a hivatali alkalmazásoknál való különös figyelemben részesítés céljából a m. kir. igazságügyminisztériumhoz terjesztettek fel. — Tly felterjesztésre méltónak két végzett joghallgatót talált a kar. A miskolci jogakadémia által 1926—27. tanévre kiirt pályázatokra összesen 12 pályamunka érkezett be, melyek az előadó szaktanárok bírálatai alapján valamennyien szorgalomdijra s egy pályadíjra volt érdemes. Az Obetkó-alapitvány kamatait az 1926—27. tanévben a magyar kereskedelmi- és váltójogban a legjobb kollokviumot felmutaltott Chutkó András joghallgatónak adta ki a tanári kar. A jogászifjuság ez évben több bajtársi egyesületben és a Miskolci Joghallgatók Testületében tömörült. Az egyes egyesületek között a Miskolci " agatok Testülete és a Miskolci Jogász Turista Egyesület voltak az