Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Kritikai megjegyzések a magyarországi ev. egyház iskoláiról szóló zsinati törvényjavaslathoz

12 MISKOKCI JOGÁSZÉLET (32) diplomáciai állományba került, de a háború kitörése folytán katonai szolgálatra jelentkezett Í9í4-ben az í, számú tiroli császári vadászezredben. Mint főhadnagy küzdötte végig a háborút, utóbb az 50, számú hadosztály vezérkarához osztatott be, majd megsebesült és az összeomlás után Komárom thjf. város másodfőjegyzője utóbb pedig főjegyzője volt. A csehszlovák állameszme elleni izgatás miatt a csehek letartóztatták és Prágába, majd Theresíen-Stadtba internálták. Harctéren 7 katonai kitüntetést nyert. í924-ben a Johanníta rend nagymestere a rend tiszteletbeli lovagjává nevezte ki és a rend nyak-keresztjét és csillagját adományozta neki. Nagyobb politikai, közjogi, társadalmi és szépirodalmi cikkeket írt a szaklapokba és a fővárosi napilapokba. Komáromból való kiutasítása után Tolcsván telepedett le s olaszlíszkaí birtokán gazdálkodott. Zsedényí Béla március í-én kezdi meg előadásait. /\ Kritikai megjegyzések a magyarországi ev. egyház iskoláiról szóló zsinati törvényjavaslathoz. A magyarországi ev. egyház zsinatra készül, mely törvényhozási uton fogja az egész egyházi alkotmány korszerű reformját végrehajtani, mert nem novellárís törvényhozási műveletre van szükség. A különböző Zsinati albizottságok ré zínt már elkészítették, részint rövidesen el fogják készíteni törvényjavaslataikat. A tanügyi albizottság is elkészítette törvényjavaslatát és ezt legújabban közli az Evangélikusok Lapja 42—43-ík és következő számai. A miskolci ev. jogakadémia tanári kara egyik kari ülésén foglalkozott e törvényjavaslat-tervezettel és kritikai megjegyzéseit a következőkben foglalta össze: Kar mindenek előtt megállapítja, hogy a) a tárgyalt zsinati törvényjavaslat több pontja, illetve alpontja lényeges változást jelent a jogakadémia fenntartó hatóságának jogkörére, a felügyelet gyakorlására és az akadémia beléletére nézve. b) a Kar a törvényjavaslatra vonatkozó véleményének megalkotásánál elsősorban a főiskolákat s így a jogakadémiát érintő újításokra, illetve módosításokra kíván tekintettel lenni. c) E tervezett módosítások helyes vagy helytelen voltának megítélésénél különösen súlyos jelentőségű zsinórmértéknek kívánja tekinteni a kar a főiskolai tanszabadságra vonatkozó országos törvény tételes intézkedéseit, nemkülönben azok szellemét, valamint a lelkiismereti szabadság és az egyetemes papság kiválóan protestáns talajból táplálkozó vezető elveit. Ez alapon a kar í. azon nézetének ad kifejezést, hogy fenti zsinati előadói javaslat — bár nem egy intézkedése előre viszi az evangélikus tanügyet — túlságosan nagy szerepet juttat a közigazgatásnak, túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít az egymás alá és fölé rendelt testületi, valamint egyedhívatalí szervek mihamar gépiessé való működésének, de kevés súlyt helyez az egyéniség szabad érvényesülésére, kevésre becsüli az egyéni felelősség és kezdeményezés előnyeit. A lelket, az eszmét a gép — ha valahol, ugy a tanügyek terén — sorvadásra ítéli. Éppen a protestáns s kivált az evangélikus iskolák (közép és felsőfokú) voltak azok, amelyek nem a szervezetnek finom, aprólékos kiépítése, a protestáns tanügy volt ez, amely nem az ellenőrzés és az uniformizálásra vezető gyámkodás fegyvereivel, hanem a sajátos, hely és idő szerint más-más értékeknek egyéniség nevelő kiváltásával, az össztevékenységből folyó egészséges fejlődő képességgel tűntek kí. 2. Az előbbi pontra való tekintettel, de nem különben a vázolt fentebbi irányelvekre tekintettel is aggályos a Í3., 2Í. és 27. §§-okban azon újítás, amely szerint a jelenleg is fennálló különböző fokú tanügyi bízottságok mellé az egyházkerület, valamint az egyetem külön tanfelügyelőket választ igen jelentékeny jogkörrel. E tanfelügyelők jogköre csorbítja az egyetemes egyházi és iskolai felügyelőnek, nemkülönben az egyházkerületi felügyelőnek hatósági jogkörét, miután nevezettek hatáskörének számottevő részét kisajátítják. A: ellenőrzés megfelelő és meghatározott formák közt való gyakorlására a kar véleménye szerint elegendőek az illetékes fenntartó szervek, illetve az egyházkerületi elnökség és az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő. A főiskoláknak a javaslatban tervezett és a megválasztandó tanfelügyelő által gyakorlandó rendszeres megvizsgálása és szakszerű ellenőrzése a zsinati törvényben is biztosított főiskolai tanszabadságnak határozott sérelmét jelentené. A főiskolai szabad tanulmányozás érdekeit épp ugy veszélyeztetné, mint ahogy a főiskola tekintélyét rontaná e tervezett intézkedés. E mellett e hívatásos tanfelügyelő — miként az államnál nyert tapasztalatok igazolják — az általános, átlagos szempontokra szorítkozva, a különböző muítu, sajátos rendeltetésű más-más környezetben működő intézeteket aligha méltatná a maguk sajátossága szerint, de az egyazonos eredményt, uniformizáló módszerek alkalmazását, a számokban kifejezhető eredményt venné az ítélkezés zsinórmértékéül. Ettől eltekintve a kar a tanfelügyelői intézmények kellő anyagi fedezetéről szóló intézkedéseket nem találja benn a javaslatban. De nem is véli az erről való gondoskodást helyénvalónak addig, amíg már meglévő egyetemes, illetve kerületi intézmények és szervek dologi szükségleteire nincs megfelelő összeg biztosítva. Anyagi fedezet nélkül pedig e tervezett tanfelügyelői ügykör ellátása nem gondolható el. 3. A kar nem tartja szerencsésnek a íí. §. fogalmazását. Itt ugyanis azon intézetekre nézve, amelyeket egyházi hatóság és más jogi személy közösen tartanak fenn a törvényjavaslat határozott, mintegy ímperatív formában írja elő a kormányzótestület, vagy pártfogóság szervezését? bár ennek megalakítását az egyetemes közgyűlés hatáskörébe utalja, mégis önmagában ily kormányzó testületek, illetve pártfogóságok alkalmat adnak arra, hogy egyházon kívüli tényezők befolyást nyerjenek egyházi intézetek működésére. Ezt teljesen felesleges intézményesíteni, előírni. E helyett ajánlatosabb volna a kormányzótestületek, illetve pártfogóságok létesítését, annak szükségességét az intézet fenntartó hatósága mérlegelésére bízni. E mellett pl. a jogakadémiára nézve ily pártfogóság esetleges felállítása jogi akadályokra vezetne, mert az eperjesi és sárosmegyeí ősi pártfogóság jogait sértené az annak biztosított jogkör más területi szerv által való gyakorlása. 4. A kar teljesen méltányolja és magáévá teszi a jogakadémia jellegének és feladatának a 108. §.-ban kimondandó meghatározását, de egyben „az egyetemes jellegű főiskola" e meghatározás a kar véleménye szerint logikusan maga után vonja azt ís, hogy az egyetemes egyház hathatósan támogassa az egyetemes jellegű főiskolát és pedig ugy, hogy költségvetésében állandóan vegyen fel az akadémia szükségleteível arányban álló összeget. Vagy a Í08. §. keretében, vagy