Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 12. szám - Robert Michels: Socializmus in Italien. Intellektuelle Strömungen. Mayer und Jessen. München, 1925. 420. l. [Könyvismertetés] - T. G. Masaryk: Die Weltrevolution. Erinnerungen und Betrachtungen. 1914-1918 [Könyvismertetés]

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET eígenen álteren Ansicht gerade dadurch war síe so wírkungsvoll." E három, térszerínt elhatárolt, de mégis egységes, azaz egybefolyó munkásság ismertetése után a mű a világforradalommaí kapcsolatban Németországgal foglalkozik, végül pedig a csehszlovák állam jogi kialakulását tárgyalja az elismerő deklarációkkal kezdve és azok részletes tárgyalásával és mérlegelésével. Masaryk itt már a történelemfilozófia magaslatára helyezkedik s ugy a Monarchiát, mint Németországot a teokratíkus államok közzé sorozva, vereségükben a humanitárius demokrácia győzelmét látja a teokrácía felett. A csehszlovák állam kialakulásával kapcsolatban több jogi és nemzetközi jogi kérdést is érint s ezekben néha sajátságos utilitarisztikus álláspontot foglal el, anélkül, hogy a legkevésbé is szükségét érezné annak, hogy álláspontjait mással is igazolja, mint politikai céljaival. Jogí álláspontja például korántsem az önrendelkezési jog, hanem a történeti. E mellett azonban minden további nélkül. — ha célja ugy kívánja — a természeti jogra is hivatkozik: „Ich gíng vom hístoríschen Staatsrecht der Böhmíschen Lánder aus, wonach uns díe vollstándíge Restítutíon unseres Staates gebühre, manchmal führte ich aus, dass unser Staat de jurenoch bestehe. Aber ich betonte immer auch das Natarrecht, besonders ím Hinblick auf die Slowakeí!" Amidőn pedig a csehországi német részek önrendelkezési jogát vitatja, azzal érvel, hogy e kérdésben semmiesetre sem dönthet csupán a németek joga egyedül, mert ugy döntő az ő joguk is, a csehek joga e német területekre. Hogy vájjon miért nem helyezkedik ugyanerre az álláspontra Magyarország jogát illetőleg a felvidéki kérdésben, arra természetesen nem kapunk feleletet. A kisebbségek tehát kénytelenek megelégedni azzal a megtisztelő megállapításával, hogy: „díe Mínderheíten der gebíldeten Natíonen habén híer eíne wíchtige und ehrenvolle Aufgabe". A mü szerkezete kissé túlságosan laza. Masaryk a felvetett problémákat itt-ott csak röpke vázlatokban érinti. Egyes kérdésekhez viszont teljesen szükségtelenül tér újra és újra vissza és igy feleslegesen és sokat ismétel. Kulturális kérdések, filozófiai problémák, sőt irodalmi kritikai megállapítások is tarkítják a munkát Ez azonban nem igen eleveníti meg az előadást, sőt sokszor ellaposítja és megterheli az összefüggéseket. Stílusa legnagyobb részben száraz és filozofáló. Megállapításaiban és okfejtéseiben néha eléri a legteljesebb objektivitást is, néha aztán szinte hihetetlenül primitív és naiv. A mű azonban mindamellett érdekfeszítő az első laptól az utolsóig, mert mai történelem, mert aktuális és mert egy diadalt aratott politikus politikája és vallomása, amely itt-ott a teljes őszinteség meztelenségében ís mutatkozik. Van azonban egy egészen különös értéke ís e műnek: Az irredenta nagyszerű ábécéje ez a könyv. Zsedényi Béla dr. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOWSTS FERENC-NÉL SZÉCHENYI-UCCA 62. Államszámviteli tanfolyam a jogakadémián. Régi óhaja teljesült a jogakadémíának, mivel a II. félévtől kezdődőleg az államszámvíteltant, amít Eperjesen ís rendszeresített, újra bevezetheti a kollégiumok közé. Az államszámvíteltan előadásait eddig ís csak azért mellőzte, mivel a menekülés okozta válságok miatt a pénzügyi jogí tanszék csak a mult félévben volt betölthető. Az államszámvíteltan heti két órában lesz előadva s két félévíg tart. A tanfolyam hallgatása ugy a téli, mint a nyári félévben megkezdhető. Ezt a tanfolyamot azok hallgatják, akik valamely középiskolát síkeres érettségi vizsgalattal fejeztek be, vagy a középíparískolában végbizonyítványt kaptak. Beiratkozhatnak továbbá az államszámvíteltaní tanfolyamra olyan egyének ís, akik legalább már egy év óta szolgálatban vannak s ettől a vizsgálattól függ a jövőjük. Államszámvíteltaní vizsgálat a tanfolyam végén tehető le Budapesten. Az államszámviteltaní vizsga képesít az állami és törvényhatósági hivatalokban számgyakornok, számtiszt, számellen ir, számvizsgáló, gondnok, könyvelő, főkönyvelő, pénztárnok, főpénztárnok, alszámvevő, főszámvevő, sóellenőr és sótárnokí állásokra. Hivatalt lehet vele szerezni az államnyomdánál, állami épületek felügyelőségénél, állami hidak felügyelőségénél, az államvasutak gépgyárainál, állami gyáraknál és kohóknál, árvaházaknál és árvaszékeknél a dohányjövedéki hivataloknál, az illetékkiszabási hivataloknál, az állami jószágígazgatóságoknál, pénzügyigazgatóságnál, a minisztériumnál, sójövedékí hivatalnál, a tébolydáknál és kórházaknál, a tengerészeti hatóságnál és vasutaknál. Az államszámvíteltaní tanfolyamra beiratkozni í926. január hóban a jogakadémiai bíratkozások alkalmával lehet. Beiratkozások a miskolci jogakadémián az 1925—26. tanév II. felére. A beiratkozni óhajtó joghallgatók és végzett középiskolai tanulók a beiratkozási engedélyért a jogakadémiai dékáni hívatalkoz benyújtandó kérvénnyel folyamodni tartoznak. A folyamodásí határidő í926 január 7. A beiratkozási engedélyért benyújtandó kérvényhez csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat, b) középiskolai érettségi bizonyítvány, c) azok, akik nem a felvétel évében tettek érettségi vizsgálatot, hatósági bizonyítvánnyal tartoznak igazolni, hogy az éiettségí vizsgálat óta letelt idő alatt mivel foglalkoztak s erkölcsi tekintetben feddhetetlen életmónot folytattak, d) községi előljáróságí bizonyítvány a szülők foglalkozásáról és vagyoni helyzetéről, e) a más főiskoláról jövők még távozási bizonyítványt ís kötelesek kérvényükhöz csatolni. A joghallgatók beiratkozása január 8—20-íg tart. Megokolt esetben a dékán utólagos beiratkozásra még február í4-íg adhat engedelmet. A januári alapvizsgálatok rendjén I. és II. alapvizsgálatok január Í2—í6-íg, III. alapvizsgálatok í5-én és í6-án tartatnak. A tandíjmentesség iránti kérvények január 7-íg adandók be. Mindennemű kérvényhez í0.000 korona csatolandó a menza-alap javára. Felvételnek csak a megengedett létszám keretén belül van helye. Előnyben részesülnek a főiskola székhelyén és környékén lakók.