Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 10. szám

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (Í56) ö maga személyesen, más csak az ő nevében és helyette szolgáltathatta az igazságot. Ahol a közbizalom ily kizárólagosan a közhatalom feje felé irányul, joggal állitható, hogy a nagyon fontos, különösen a közösséget érdeklő ügyekben megnyugvást egyedül a fejedelem ítélete kelthetett. A forrásból azt is tudjuk, hogy a fejedelem nyilvánosan, a nép előtt ítélkezett, tehát őt a bírói hatalom gyakorlásában maga a nép őrizhette ellen, amiből ismét az következik, hogy az akkori felfogás szerint igazságos ítéleteket kellett hoznia. Az ilyen nyilvános fejedelmi igazságszolgáltatásoknál részrehajlás esetén az uralkodó hatalmával és tekintélyével játszik. A fejedelmi igazságszolgáltatás elé bárki jöhetett; Attílla igazságot szolgáltatott a hatalmasoknak, gyengéknek, gazdagoknak, szegényeknek egyaránt . . . (Folytatása következik.) Dr. Baranyay Károly. Obetko Dezső dr. 1868—1925. A miskolci jogakadémíának alig három hónappal neves költőprofesszorának, Csengey Gusztávnak elhunyta után ismét gyásza van. Obetko Dezső dr. egyetemi magintanár, okleveles bíró és ügyvéd, az eperjesi kollégiumnak az 1911—12. tanévben volt rektora, a miskolci (eperjesi) jogakadémián a magyar polgári törvénykezési jog, valamint a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes tanára október hó 14-én délután 1 órakor hosszas szenvedés után elhunyt, Egy pihenést alig ismerő, lázas munkában eltöltött élet után 57 éves korában szállt sírba a buzgó szorgalommal kutató jogtudós; a tudományát és tanulmányait egész lelke melegével szerető professzor, akinek egész élete szakadatlan mur.ka, önmivelés, kötelességteljesítés volt. Szaktudományában rendkívül éles látóköre, európai műveltsége, a tudomány legmélyébe behatoló, de sohasem homályos, hanem mindig szabatos és világos okfejtései előadásait széppé és élvezetessé tették. Lelket tudott önteni a száraznak és nehéznek látszó tételes tudományokba; a legbonyolultabbnak látszó jogi problémákat a gyakorlati életből vett egyszerű példákkal könnyen megérthetővé tette. Obetko Dezső életrajza Obetko Dezső 1868 február 12-én született Pécsett. Középiskolai tanulmányait a císztercirend pécsi főgimnáziumában végezte s ugyanott tette le az érettségit 1889ben. Jogi tanulmányait a pécsi jogakadémián végezte s a kolozsvári egyetemen nyert jogtudori oklevelet 1892-ben. Gyakorlati jogi pályafutását 1891-ben mint joggyakornok kezdi meg a pécsi kír. járásbíróságnál s ezóta egészen 1903-íg állandóan kír. bírósági szolgálatban van. Budapesten 1893-ban bírói, majd 1899-ben ügyvédi oklevelet nyert, 1900-ban a szabadkai kír. törvényszékhez kerül mint törvényszéki bíró s itt működik eperjesi jogtanárrá választásáig, 1903 szept. l-ig. 1907-ben egyetemi magántanári képesítést nyer a polgári törvénykezési jogból. Az eperjesi ev. collegium jog- és államtudományi karán a polgári perrendtartartás — kereskedelmi és váltójog tanszékét tölti be; collegíumí igazgató volt az 1911 —12. tanévben, továbbá a jog- és államtudományi kar prodékánja 1910 október havától 1920-ig. Jogtanárí működése elején több külföldi tanulmányutat tett, még pedig 1905-ben Franciaországba és 1906-ban Angolországba a külföldi egyetemek és főiskolák megismerése és nyelvismereteinek bővítése végett; 1909-ben a londoni egyetemen szociálpolitikai és filologi tanfolyamot hallgatott. Mint jogtanár Eperjes egyházi és társadalmi életben intenzív részt vesz ; az eperjesi ev, egyház jogügyi bizottságának hosszú éveken át elnöke, továbbá 1910 októbertől 3 éven át szerkeszti az Eperjesi Lapok című társadalmi és szépirodalmi hetilapot. Irodalmi munkássága Obetkó Dezső nevezetesebb jogi munkái: „A perorvoslatok a polgári peres eljárásban. A perrendtartásnak a perorvoslatokra vonatkozó része" címen, 1907-ben Eperjesen jelent meg (215. 1.) „A magyar magánjog kézikönyve" címen 1912-ben. R&ffay Ferenc ily című müvét dolgozta át és rendezte sajtó alá. „Dolgozatok a polgári perjog köréből" címen 1924-ben Pécsett adott kí egy kötetet. Ezenkívül A Jog, az Ügyvédek Lapja, Magyar Igazságügy, Miskolci Jogászélet stb. jogi, a Kassai Napló, Eperjesi Lapok és más lapokba igen számos cikket írt. A temetés A jogakadémia tanári kara október hó 15-én rendkívüli kari ülést tartott, melyen az elnöklő Bruckner Győző dr. dékán behatóan méltatta a 25 éven át működött kiváló professzor érdemeit, melyeket az Akadémia ! körül pedagógiai rátermettségével és irodalmi működésével szerzett. Elhatározta a kar, hogy Obetko Dezső emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg, temetésén testületileg megjelenik és ravatalára koszorút helyez. Obetkó Dezső temetése október hó 16-án ment végbe Nyíregyházán óriási részvét mellett. A gyászháznál a nyíregyházi ev. daláregylet éneke után Geduly Henrik a tiszai ág. hítv. egyházkerület püspöke mondott szívekbe markoló, gyönyörű beszédet, méltatva a kiváló tudós és jogtanár érdemeit, akinek elhunytával ismét szegényebb lett a magyar jogtudomány. A jogakadémia tanári testülete nevében dr. Bruckner Győző dékán a következő beszéddel búcsúzott el az elhunyt kartárstól: „Még alig némult el a gyászharang kongása, mely a volt eperjesi ev. Collegium ősz költőpropesszorát végső pihenőre kisérte; még alig hervadtak el azok a virágok, melyekkel főiskolánk kegyelete Csengey Gusztáv, a Fogoly lengyel szerzőjének sírját behintette s íme újra gyászbaborult ősi Alma materünk s megrendülve állunk, volt kartársak és tanítványok, ez ujabb sírgödör körül. Dr. Obetko Dezső egyetemi m. tanár és a miskolci ev. jogakadémia nyilvános rendes professzor örökre pihenni tért. Közel negyedszázadon át szolgálta kitartó és fáradhatatlan energiával főiskolánkat, nevelte rátermett pedagógiai érzékkel jogászífjuságunkat és harcolt humánus és concílíans szellemben következetes és erős magyar kultúrpolitika megvalósításáért. Mint tollforgató jogtudós, a perjog nehéz problémáiba mélyedt el és számos cikkel és tanulmánnyal ! gazdagította jogi irodalmunkat. Nagy érzéke és kiváló tehetsége volt egyházi és társadalmi kérdések fejtegetéséhez és boncolgatásához és éveken át, mint az Eperjesi Lapok főszerkesz* tője, minden nemes ügy lelkes harcosa volt. Az ősi eperjesi Collegíumnak egy ízben rectora és jogakadémíánknak hosszú éveken át prodékánja