Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - Emlékkönyv Berzeviczy Albert irói működésének félszázados évfordulója ünnepére. Pécs, 1925. 586 l. [Könyvismertetés]

(147) MISKOLCI JOGÁSZÉLET U Emlékkönyv Berzeviczy Albert irói működésének félszázados évfordulója ünnepére. Függelékül a tiszai ág. fiitv. ev. egyházkerület miskolci jogakadémiájának 1924—25. tanévi Almanachja. — írták a miskolci (eperjesi) jogakadémia volt és jelenlegi tanárai. Pécs, 1925. 586. 1. Múltjának megbecsülése, a megszentelt hagyományoknak tisztelete és szeretete s az azokhoz való ragaszkodás jellemzi a magyart. Büszkék vagyunk multunkra, mert van mire büszkének lennünk! A lélekemelő tradíciókban nagy nevelő erő rejlik s ezt elsősorban az ifjúság oktatásával és nevelésével foglalkozó intézményeknek kell hasznosítani. A nemes hagyományokban és emlékekben gazdag múlttal bíró tanintézet olyan helyzeti előnyt élvez társíntézeteí fölött, mint a taneszközökkel jól felszerelt intézet a kevésbbé felszerelt intézetek fölött. Az Eperjesről Miskolcra menekült ev. jogakadémíának vannak tradíciói és van fogékony tanári kara, amely ezeket a tradíciókat gyümölcsöztetni akarja és tudja. Büszke a múltjára, mert van mire büszkének lenni! A híres sárosí főiskolának szép számmal voltak olyan tanárai, akiknek neve aranycsengésü a magyar jogi irodalomban s ez a főiskola méltán büszke arra, hogy tanáraínak sorában foglalt egykor helyet az egyetemes magyar kultúrának egyik fényes reprezentánsa : Berzeviczy Albert. Az ő írói működésének félszázados évfordulója alkalmából a miskolci ev. jogakadémia tartalmas és terjedelmes emlékkönyvet adott ki, amely három részből áll. Az első részt a magyar tudományos világnak azok a jeles képviselői írták, kiknek eperjesi profeszszorí működésére az Alma Mater mindig jogos büszkeséggel tekinthet vissza. Megnyitja a sort Eöttevényí Olivér m. kir: udvari tanácsos, nyug. főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatója : „Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések" című dolgozatával. Ereky István, a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja, a szegedi egyetem jeles professzora egyik nemsokára megjelenő nagyobb tanulmányának egy részletét adja: „A közigazgatási jog kialakulása Francíaországban"-címmel. Következik a soron Horváth Ödön, Berzeviczy Albertnek legtehetségesebb tanítványa s a közjog-polítíkaí tanszéken utóda, később a m. kír. közigazgatási bíróság tanácselnöke, akinek posthumus müve Bredeczky Sámuelnek, a XVIII. század jeles polyhísztorának életével foglalkozik. Ezután Moór Gyula, a M. T. Akadémia levelező tagja s a szegedi egyetem neves professzora értekezik. „A szocializmusról" s bezárja, a sort a korán elhunyt kiváló egyetemi professzornak és jeles publicistának: Réz Mihálynak tanulmánya, amely: „A nemzetiségi kérdést a politikai tudomány szempontjából" veszi éles bonckés alá. A mult után következik a jelen. Az emlékkönyv második részében a jogakadémia jelenlegi tanárai számolnak be értékes c kkekben tanulmányaik eredményéről. Egymásután sorakoznak fel: Brackner Győző, Hacker Ervin, Henszelmann Aladár, Schnelter Károly, Szontagh Vilmos, Sztehlo Zoltán és Zsedényi Béla jogakadémiai tanárok nagy alapossággal megírt értekezései. Az emlékkönyv második része Putnoki Béla, ügyvédnek, a „Miskolci Jogászélet" szerkesztőjének: „Igazságszolgáltatásunk a céhek idejében" című érdekes dolgozatával végződik. Ha nem akarom magam a felületesség vádjának kitenni, egy rövidke cikk keretében nem próbálhatom meg azt, hogy az emlékkönyvben adott sokirányú dolgozatokat egyenként kivonatosan ismertessem vagy futólagosan jellemezzem. A jog- és államtudomány egyes szakai köréből sok figyelemre méltó gondolat van felvetve, sok érdekes adat van felhalmozva ezekben az értékes cikkekben, amelyek külön-külön hívják fel a szakemberek érdeklődését és hozzászólását. Az emlékkönyv harmadik része a miskolci jogakadémia Í924—25. évi almanach-ját adja, amelyben Brackner Győző dr. jogakadémiai dékán ismerteti a jogakadémia ez évi történetének nevezetesebb mozzanatait. A miskolci jogakadémíának (s általában a felekezeti jogakadémíáknak!) küzdelmes korszakát zárja be ez az év, amely végleges és biztos alapokra helyezi a miskolci jogakadémia sorsát abban a szerződésben, amely a miskolci ev. jogakadémia segélyezése tárgyában egyrészről a tiszai ág. ev. egyházkerület, másrészről Miskolc thjf. város közönsége között Miskolcon í924 november íO-én köttetett s amely érdetres mult után "sok eredménnyel kecsegtető jövőnek rakja le az anyagi alapjait. Az emlékkönyvet Radványi Sándornak „A párbajáról írott szemináriumi dolgozata fejezi be, amelylyel szerző az Í924—25. tanévben a jogakadémián hirdetett ethikaí pályatétel díját nyerte. Tagadhatatlan, hogy a miskolci jogakadémia életében örvendetes megújhodás, nagyszerű fellendülés nyomai mutatkoznak. Az az élénk irodalmi tevékenység, amelyet a jogakadémia tanárai kifejtenek, igazán megérdemel minden elismerést. A „Miskolci Jogászélet" című jogi szaklap hasábjain túlnyomórészt az akadémia tanáraínak neveível találkozunk, a „Miskolci Jogászélet Könyvtára", „A miskolci ev. jogakadémia tudományos értekezéseinek tára", „A Miskolci Jogász Turistaegyesület kiadványai" után most a terjedelmes Berzeviczy-emiékönyv azt mutatja, hogy a miskolci akadémiának olyan áldozatkész érdeklődés és megértés áll a háta mögött, amely ösztönzést ad a munkára s lehetővé teszi, hogy a nagy munkával elért eredmények kárba ne vesszenek és gyümölcsözzenek. Magyarország aránylag elég gazdag szellemi tőkében, sőt kishitű rövidlátók azt mondják, hogy a szellemi javak termelésében tulprodukcíó van. Nem tartozom a pesszimisták közé s őszinte örömmel tölt el a magyar szellemi erő minden értékes megnyilvánulása. A bajt inkább abban látom, hogy a közelmúlt időben olyan vagyoneltolódás állott be, hogy az anyagi javak nagyrésze azok kezébe csúszott át, akiknek a szellemi javak iránt nincs fogékonyságuk. Ezért a szellemi munkával elért eredmények nagyon sokszor felhasználatlanul mennek veszendőbe. Boldog főiskola, amelynek szellemi termelését a megértés és áldozatkészség gyümölcsözővé tudja tenni ! Szívből gratulálank a miskolci jogakadémíának a Berzevíczy-emlékkönyvhöz ! Dr. Molnár Kálmán Die russische Krisis. Geschichte und Kritik des Botschewismtts Von Dr. Karel Kramar. Autorisirte Ubertragung aus dem Tschechíschen von Alfréd Schebek. 689. I. Duncker és Humblot kiadása. München* 1925. A világháború hatalmas pusztításával egész Európát végígseperte. Óriási örvényeket tárt fel. Nyomort, szenvedést és gyűlöletet hozott a jólét, boldogság és béke helyére. Rárakta ugy a győztes, mint a legyőzött