Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 53. szám - Észrevételek a csödtörvényjavaslatra. 1. [r.]

Kilenczedik évfolyam. 53. szám. Budapest, 1879. deczember 11. Külön mellékletek: a,, Döntvények gyűjteménye" az,, Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazság ügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézenddk. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. TARTALOM: Észrevételek a csődtörvényjavaslatra. — A váltókezes váltójogi keresetéről. Dr. S c h i c k Sándor ügyvédtől. — A telekkönyvi rendtartás 108. §-a. Dr. Berkovics Ferencz ügyvédtől. — A váltótörvény 47. §-ának magyarázatához. Sarlay Ede ügyvédtől. — Jogirodalom. A keresk. törvénymagyarázata. Dr. Neumann Armin ügyvédtől. ) Dr. Nagy Ferencz nagyváradi jogtanártól. — Jelentése a jogügyi bizottságnak a közjegyzői dijakról szóló tjavaslat iránt. — A VII. Magyar Jogászgyülés tárgyalásaiból: Dr. Kőrösy Sándor beszéde a felebbezés tárgyában. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: a » Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Észrevételek a csődtörvényjavaslatra. I. A tudvalevő előéletű csődtörvényjavaslat végre a ház asztalán fekszik. Nehogy a törvénykészitő tényezők érdemileg legutolsójának, a képviselőházi jogügyi bizottság tüzprobáján is csak ugy átessék, szakirodalmi kötelességnek ismerjük a hozzászólást. A tervezet nagyobb szabású, egészére szervesen kiható alapelveinek tárgyalása ezúttal nem czélunk, a részletes megbeszélés alapjául elfogadva azt, inkább csak az egyes intézkedések bonczolására, különösen pedig a törvényszöveg purificatiójáia, a technikai és systematikai tévedések felderitésére, s a félreértett források helytelen használatának helyreigazítására fogunk szoritkozni. A javaslat rendszerét, külső structuráját tekintve, két főrészre oszlik, ugyanis: Első Rész: Anyagi intézkedések. Második Rész: Csődeljárás. E főrészbeli elkülönítésnek megfelel: a német birodalmi csődrendtartásban: Erstes Buch: Konkursrecht. Zweites Buch: Konkursverfahren. az ausztriai csődrendtartásban: Erster Theil: Von den Rechtsverhaltnissen im Concurse. Zweiter Theil: Von dem Verfahren im Concurse. A tervezet első része feladatául tüzte: a csődből eredő, vagy azzal összefüggő, vagy az által módositólag érintett jogviszonyok, azu. n. anyagi csődjog; második része a tulajdonképeni csődeljárás, az u. n. alaki csődjog szabályozását. A német birodalmi csődrt. indokai (»Deutscher Reichstag. Aktenstück zu Nr. 200 « 1367. lpn. ) szerényen bevallják: »Naturgemäss zerfällt eine Konkursordnung in zwei Theile, von denen der erste das s. g. materielle Konkursrecht, der zweite das formelle Verfahren zu normiren hat. Diese Eintheilungist... auch in diesem Entwurfebefolgt, nur kann sie nicht durchweg strengfestgehalten werden. « Példát a systematikai elhatárolás következetes keresztülvitelének ignorálására szolgáltat a javaslat is, többet, mint a mennyi beosztási, rangirozási nehézségekkel, avagy az intézkedés könnyebb feltalálhatásával, a szakaszok egyszerűbb és gyorsabb kezelhetőségének szempontjával indokolható lenne. Vagy tán közelebbről megtekintve materialis dispositiót tartalmaz az 1. §. második bekezdése? Vagy a 10., 11. és 37. §§. ? Valósággal alaki intézkedéseknek tekinthetők-e a csődnyitás anyagi feltételeit megállapitó 82., 83., 84., 85., 87., 209., 211. §§. ? Vagy a 212. §. ? Csőd-perjogi materia e a kényszeregyezség ? A potiori fit deliminatio, determinatio. Jó, ha jobb expediens nem kinálkozik. A következetes elkülönítés állítólagos keresztülvihetetlenségével szemben a szigorú rendszeresség és szabatosságmik leginkább megfelelne a praejudicáló feliratok egyszerű mellőzése. A törvényhozó nem is sejti, hogy gyakran a lax firma mennyire árthat, mily készséggel megragadott praetextus lehet önkényes értelmezésekre. Teljesen kielégítenének: czimezett fejezetekre oszló czimezettlen Részek. Az első Rész felirata: »Anyagi intézkedések« különben is alapos kifogás alá esik. A doctrinair műszavak törvényben mellőzendők. A német törvény indokai » materielles Konkursrecht»-ről, a német törvény csak >Konkursrecht«-ről szól. Ajánlhatóbb feliratok: (Első Rész) Csődjog, (Második Rész) Csődeljárás. Igaz hogy »csődeljárás is »csődjog«; de a hol a II. rész »csődeljárás«, az I. rész csődjog«: az utóbbinak szűkebbre vonni czélzott jelentősége kézenfekvő lenne. Az »Első Rész« következő sorrendet követő 8 fejezetre oszlik: 1. A csődnyitás joghatálya átalában. 2. A közadós által kötött jogügyletek teljesitése. 3. A közadós jogcselekvényeinek megtámadása. 4. Beszámítás. 5. Visszakövetelési jog. 6. A tömeg hitelezői. 7. Külön kielégítésre jogositott hitelezők. 8. Csődhitelezők. A fejezet-feliratokra nézve kétségtelen forrásként szolgált német bir. csődrend első könyvének fejezetei következő sorrendet követnek: 1. Allgemeine Bestimmungen. 2. Erfüllung der Rechtsgeschafte. 3. Anfechtung. 4. Aussonderung. 5. Absonderung. 6. Aufrechnung. 7. Masseglaubiger. 8. Konkursglaubiger. Miért és mily szempontok szerint forgatta fel a javaslat forrásának e sorrendjét? Mi az oka, hogy a beszámítás fejezetével megelőzteti a visszakövetelési jog fejezetét? Hogyan kerültek a tömeg hitelezői a visszakövetelési jog és a külön kielégítésre jogositott hitelezők közé? A törvénystructura logicája ily egymásutánt kiván-e ? A javaslat indokai következőleg érvelnek: »Megfelelőleg az ujabb csődtörvényekben átalában elfogadott rendszernek, a javaslat különbséget tesz az anyagi és alaki intézkedések, tehát a materialis dispositiók és a tulajdonképeni csődeljárás közt, s ehez képest két főrészre oszlik. Az első részben megállapittatnak a csődnyitásból eredő jogviszonyok, melyek ismét ahoz képest, hogy átalános jelleggel birnak, vagy csak a hitelezőket érdeklik, elkülönítve tárgyaltatnak olyképen, hogy mindenekelőtt a csődnyitás joghatályai, a közadós által kötött jogügyletek teljesitése és ezek megtámadása és a beszámítás állapittatnak meg; ellenben a többi intézkedések kizárólag (!) a hitelezők érdekeivel foglalkozva, külön szabályozzák a visszakövetelési jogot (!), a tömeg hitelezőinek, a külön kielégitésre jogositott, és végre a csődhitelezők igényeit, s ezeknek mikénti osztályozását. « (11. lpn. ) Előfizetési árak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye'* és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint. negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékrő1 legczélszeriibben postautalvány utján küldendők.