Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 29. szám - Észrevételei a szatmármegyei ügyvédegyletnek a magy. kir. igazságügyministerium által az ügyvédi rendtartás tárgyában készitett javaslatra [2. r.]

3. a losonczi kir. járásbíróságot: a losonczi és fiileki járásokra; 4. a körmöczbányai kir. járásbíróságot: a körmöczbányai járásra; 5. a szakolczai kir. járásbíróságot: a szakolczai járásra; 6. a somorjai kir. járásbíróságot: a somorjai és szerdahelyi járásokra; 7. a halasi kir. járásbíróságot: a halasi járásra : 8. az ó-becsei kir. járásbíróságot az ó-becsei járásra; 9. a kulai kir. járásbíróságot: a kulai és hódsághi járásokra; 10. a kismartoni kir. járásbíróságot: a kismartoni járásra: 11. a tatai kir. járásbíróságot: a tatai és nagy-igmándi járásokra; 12. a tapolczai kir. járásbíróságot: a tapolczai és sümeghi járásokra; 13. az alsó-lendvai kir. járásbíróságot: az alsó-lendvai járásra; 14. a kó'szeghi kir. járásbíróságot: a kó'szeghi járásra; 15. a marczali kir. járásbíróságot: a marczali és lengyeltóti járásokra; 1(5. a szigetvári kir. járásbíróságot: a szigetvári járásra: 17. a tamási kir. járásbíróságot: a tamási és györki járásokra; 18. a késmárki kir. járásbíróságot: a késmárki, lublói és szepes-szombathelyi járásokra; 10. a rozsnyói kir. járásbíróságot: a rozsnyói és nagy-ró'czei járásokra: 20. a kun-szt.-mártoni kir. járásbíróságot: a kun-szt.-mártoni járásra; 21. a bártfai kir. járásbíróságot: a bártfai és svidniki járásokra; 22. a tokaji kir. járásbíróságot: a tokaji és szerencsi járásokra : 23. a munkácsi kir. járásbíróságot: a munkácsi és alsó-vereczkei járásokra : 24. a nagy-szalontai kir. járásbíróságot: a nagy-szalontai járásra; 25. a székelyhídi kir. járásbíróságot: a székelyhídi járásra; 26. a nagy-somkuti kir. járásbíróságot: a nagy-somkuti járásra; 27. a tasnádi kir. járásbíróságot: a tasnád járásra; 28. a nagy-kállói kir. járásbíróságot; a nagy-kállói és nyírbátori járásokra; 29. a szarvasi kir. járásbíróságot: a szarvasi járásra; 30. a lippai kir. járásbíróságot: a lippai járásra. 31. a módosi kir. járásbíróságot: a módosi járásra. Ezen rendeletem azon napon lép hatályba, melyen a szervezendő királyi bíróságok működésüket megkezdik. Kelt Pesten, 1871. évi július hó 10-én. Bittó István s. k. X Észrevételei a szatmármegyei ügyvédegyletnek a magy. kir. igazságügyministerium által az ügyvédi rendtartás tárgyában készített javaslatra. ' (Vége.) 23. §-ra. E szakasz kihagyandó és helyette ajánltatik: Az ügyvéd köteles az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat mint letéteményt külön ó'rizni, a pénz behajtásról felét mielőbb értesíteni és azt a 35. §-ban emiitett visszatartási jog esetének kivételével kiadni. Mennyiben az ügyvéd az ily pénzt vagy értéktárgyat jogtalanul saját hasznára fordította, mint sikkasztó a büntető bíróság által, különben legyelmileg büntetendő. Indok. Azért említendő meg a 35. §-ban emiitett visszatartási jog, mert a nélkül e 23. §. és a 35. §. világos ellentétben állana, s ugy a feleknél, mint az ügyvédeknél fogalomzavart idézne elő, és éppen ezért a 2-ik kikezdésben is kiteendő e szó „jogtalanul," mert aki jogosan tartja vissza a használja fel a fele részére bevett pénzt stb. azt sem büntetni, sem fenyíteni nem lenne igazságos. 24. §-ra. Az első pontból e kifejezés „a féltől vett utasítások" kihagyandó. Indok. Az ily utasításoknak az ügyjegyzékbe, mely az ügy folyamát s koronkénti állását az arra tett költséget, munkát, határnapokat stb. tünteti fel, — bevezetése nem eszközölhető, de nem is lenne czélszerii. Hl. FEJEZET. Ügyvédi dijak. 28. §-ra. Az első kikezdésben e szó helyett: „leszállítását" e teendő „mérséklését," az a.) és b) kihagyandó és helyette ajánltatik: a) Ha előre nem látott véletlen eset folytán az ügyvéd hibáján kivül az ügynek általa befejezése lehetetlenné lett. b) Ha a tél az ügyvédtől a képviseletet a fegyelmi biróság által megrótt hiba miatt viszszavonni kényszerült. In do k. Az a) kihagyására. Nem lenne méltányos az ügyvédet azon eshetőségnek tenni ki, hogy a lelkiismeretesen folytatott s bevégzett ügyben is az esetleg roszlelkii vagy nyerészkedő megbízó, csak azért mert talán pénze nincs, vagy hogy néhány forinttal kevesebbet fizessen becsületes ügyvédének, ezt minduntalan R becsületét sértőleg ily kérelmekkel hurczolja. A b) pont módosításához gyakran a véletlen esemény folytán p. o. egyességileg befejezett ügynél sokkal több haszna van a félnek és nagyobb szolgálatot tett neki ügyvéde, mintha a per évekig folyt volna, s így a díjazás nemcsak a teljesített munka terjedelmétől, de legtöbbszőr annak sikerétől függ. 30. §-ra. Egészen kihagyandó. In do k. Ha egy peres követelést, — mint bármely más tárgyat joga van az illetőnek eladni, s azt bárki más megveheti: nincs értelme, annak, miért ne vehetné meg azt csak az ügyvéd, ki azért mint szakember kétségkívül magasabb árt adhat mint más, részint azért, mert jobban felismerheti, részint azért, mert ezt saját munkájával érvényesítvén nem kell neki külön az ügyvédnek fizetendő dijt is számításba hozni, de különben is ha ily törvény lenne, kijátszanák azt más névre kiállított ügyletekkel. A per hányadára egyezkedésnek eltiltása pedig még annyi indokkal nem bir, mint az előbbi pontban említett javaslat. 36. §-ra. Végére teendő: Egy évnél nem régibb időrőli munkadíjait és fentebb nem emiitett kiadásait pedig a második osztályban kérheti kifizetendőknek. Indok. Ha az orvos, gyógyszerész, segéd, cseléd s. | t. b. illetményeire nézve kiváltsággal bir a bu| kott tömege ellenében; méltán és joggal követelheti az ügyvéd és amazokénál legtöbbször fontosabb munkájának és kiadásainak legalább azon előnyt, melyben amazok a törvény által részesítve vaunnk. Ezt helyén van felemlíteni, mikép a bírák önkényének meggátlása tekintetéből óhajtandó egy díjszabályzat állapítása, melyben a perben látható munkák, megjelenések, másolatok, fellebbezésekérti illetményeknek s. t. b. legalább minimuma meghatározva legyen. IV. FEJEZET. Ügyvédi hatalmazványok. 38. §-ra. A második kikezdés igy módosítandó: „peres eljárásban a biróság az ügyvédnek a hatalmazvány beadására 50 írtig terjedhető birság terhe alatt határidőt szabhat." 40. 41 §-ra. Egészen kihagyandó. Indok. Az ügyvédi meghatalmazásokra nézve sem lehet más szabályt felállítani, mint a minő a magán okiratok kellékeire névze a p. t. rendtartás 106.—168. §§-ban előírva van. 42. §-ra. Az első kikezdésben e helyett : „harmadikok" ez jön: „egy harmadik." Indok. Az ajánlott kifejezés nyelvtanilag helyesebb. Ugyan a 42. §. f. pontja módosítandó: f. eskü kínálására, elfogadására, visszakinálására, vagy az ellenfél eskületételére való beleegyezésére. I n d o k. A említetteket, mind egynemű kérdésekre tartozván, czélszerübb mind felemlíteni, mint egyiknek felemlitésével a másikat mellőzni. 43. §-ra. Kihagyandó. Indok. Az e §-ban foglalt szabály teljesítése lehetetlen, a félnek messze távolléte ügyvédéhez utazásának tetemes költséggel járása miatt, mert az ügyvéd csak akkor lehet felelős az eskü-mintának a fél általi aláírásáért, ha ez előtte történik. De sokszor nagy kárt is okozna a félnek, mert a p. t. rendtartás szerint az eskü-mintát a bíró szerkeszti hát azt maga a fél, de legtöbb esetben csakis a per tárgyalása folytán s az ellenfél védelmének előadása után szerez tudomást az ügyvéd arról, hogy eskületételre lesz szükség, mikép lenne hát képes már előre írott eskü-mintát venni át a féltől, midőn még azt sem tudja, van-e arra szükség ? s oly eskü-mintát fog-e a biró megállapítani az ítéletben, minőt a fél ellenfelének védelme előadása előtt netalán czélszerüuek látna. 45. §. Az első kikezdés végére ez jön: „é8 ha a per folyama alatt gondnokul kirendeltetik e megbízást elfogadni." Ugyan e §. utolsó kikezdése helyett ez teendő: ,Az ügyvéd ily ügyekben készpénzbeli kiadások tételére nem köteleztetik, ha azonban ezt , tenné, részére a képviselt fél, ennek vagyontalausága esetére pedig az állam által visszatérítendő. Indok. Ha az ügyvéd köteles szellemi munkájával a szegények ügyét szolgálni, nem lehet őt e mellett még arra is kötelezni, hogy arra készpénzbeli kiadásokat is tegyen p. o. tanuk dijjait, végrehajtásnál bírósági dijjakat fizessen vagy saját költségén utazásokat tegyen s ha ilyet tenni mégis kész lenne, kiadásai az állam által megtérítendők, mert ez tartozik első sorban a szegényeknek pártját fogni. Javaslat. A szegények rendszeres képviseltetéséről más államok példájára az állam gondoskodjék. 46. §. Kihagyandó. Indok. Inkább helyén van a 45. §. első kikezdés végén. V. FEJEZET. Ügy v é dj el ö 11 e k. 47. §-ra. Az utolsó sorban e helyett „egyike is" bármelyike" teendő. VI. FEJEZET. Ügyvédi kamarák. E szó helyet „kamara" annyiszor a menynyiszer e javaslatban előfordul mindenütt „tesj tület teendő." 53. §-ra. A második kikezdés helyett ez teendő : „Az egyes testületek székhelye s keriiletei; nek a tőrvényhozás leendő meghatározása végett i oda törvényjavaslat terjesztendő. Indok. Az ország minden részéből egybegyűlt tör! vényhozók, bővebb ismeretével bírhatnak a heI lyi viszonyok, érdekek és szükségeseknek s ez i okból czéiszerflbben s jogosabban intézkedhetik \ ez ügyben a törvényhozás, az igazságűgyminister • meghallgatása után. 54. §. A második kikezdés igy módosi| tandó : „Egy ügyvéd sem lehet több ügyvédi testületnek tagja." Indok. E kifejezés szabatosabb. Az 54. §. után teendő a 60. 91. 62. §. Indok. E beosztás czélszerübb. mert az egymásutánt jobban szem előtt tartja. 62. §-ra. Igy kezdendő: „A közgyűlés a testületnek összes tagjaiból áll, elnöke a választmányi elnök." A 62. §. pontjai maradnak a 7-ik pont elébe jön: „e helyett törvénykezés és ügyvédség terén," „a törvényhozás és különösen a törvénykezés terén." A 62. §. után ujabb számozásai jön az 55. 56. 57. 58. 59. 63. 64. 65. 66. 67. §§. VII. FEJEZET. Az ügyvédek felelősségéről. 72- §-ra. Kihagyandók e szavak: „az ügyvédi kamara vagy a királyi törvényszékek utján." Indok. Midőn törvény szabályozza az ügyvédi kötelességek megsértése feletti bíráskodás illetőségét, akkor nem szükség szabad választást engedni az igazságügyministernek arra nézve, hogy a bíráskodást tetszése szerint az üg.védi kamara, vagy a királyi törvényszékek által gyakorolja.