Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 6. szám - A felvidéki magyar szórványok. 2. rész

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA A felvidéki magyar szórványok Irta: Óhegyi Vilmos. II. Pozsonytól északra kezdődnek a szigettelepülések a néprajzi térképek szerint. Malacka, Nagyszombat, Kgbell, Holics, azután a folyók völgyében a visszacsatolt rész magyar vonalához közelebb sűrűbben, távolabb ritkán voltak szórványok. Ennek az egykoron összefüggő, történelmi magyarságnak széttöredezett és megmaradt részei, a szórvány magyar ok, ékes bizonyságai a „magyar elnyomatás" meséjének és annak, hogy itt igen nagy hibát, sőt bűnt követtek el a magyar fajta ellen, amikor hagyták elszlávosítani a legősibb magyar vidéket és engedték még a magyar uralom alatt visszavonulni a magyarság posztjait. A telepek irányvonala innen (a Vág és Nyitra völgyétől) keletre és északkeletre fordul, Besztercebányán, a Magas Tátra alatt, a gömöri, Dobsina, Mecenzéf és szepesi bányavárosokban, továbbá Eperjes és Abos környékén, majd Zemplénben, Nagymihály vidékén lelhetők fel a magyarság életpiros foltjai. Kárpátalja déli részén, a Técső—Visk összefüggő népi vonalon túl Rahón, Borkúton s Kőrösmezőn is találhatunk magyar szórványokat. Odaát most, a közeli ezeréves magyar gránicon túl ukrán kolchoztagok (földművesek) élnek földközösségben, ideát nálunk rutén gazdák művelik saját földjüket és legeltetik saját nyájaikat. Az itt lakó kevésszámú magyarra a mult századoknak rétegeződései kevés sallangot raktak. Az ázsiai lélek kincsei a keleti magyaroknál még sokhelyütt, érintetlenül megvannak. Itt igazán érzi az ittszületett, vagy ideszármazott az „Egyedül vagyunk" mély értelmét. Olyanok a szórványok, mint ez a darabokra szakadt világ. Igen sok magános és csoportos települést találhatunk IKárpátalja mezővárosaiban, Szobránc, Perecseny, Berezna, Szolyva, Dolha stb. községekben. Miként Észak-Európa országaiban, úgy itt is vándortanítói körzeteket, s ingyenes középés középfokú iskolai előkészítő tanfolyamokat kellene szervezni, hogy ne érezze annyira a sors mostohaságát és elhagyatottságát az odaszármazott testvérünk. Valóságos lélekmentés a velük való törődés! Vagy továbbra is az idegennyelvű iskolába járjon a szórványok magyar tanulója, mint az elmúlt 21 év alatt? A cseh és szlovák népszámlálások térképei alig ismernek magyar szórványokat. Ám közvetett úton van bizonyítékunk a települések fent ismertetett mennyiségének mai létezéséről. Természetes, hogy a felvidéki magyarság tudja, hol laknak sorstársai, akik küzdelmes harcot folytatnak létükért. A Slovenská Ligát 1920-ban alapították s ennek a társadalmi felépítésű, de államilag fenntartott egyesületnek a célja az elszlovákosítás volt, a nemzeti kisebbségek, tehát a magyarok által lakott területeken. A Liga nemcsak a déli, tiszta magyar vonalon létesített fiókszervezeteket, hanem az északibb vidéken is. Csodálatos, hogy a legtöbb helyen ott, ahol a magyar néprajzi térkép piros foltot, tehát magyar népességet mutatott. Ha nem volnának ott magyarok, kiket kellene akkor elszlávosítani? A népiség fennmaradásáért aggódónak könynyű helyzete van akkor, amikor a zárt egységben élő településekről van szó, de nehezebbé válik rögtön, ha a kis magyar telepekre, a magános családokra gondol. Bizony, itt, az idegen embererdőben csak a közös nyelv, szokások, kultúra és faji sajátságok képezik az össze- és megtartó erőt. Egy magyar-szlovák házasság, egy földreformban való részvétel csökkenthetik a magyar lelkek számát. Igaz, hogy van néha emelkedés is. A cseh földreform következtében sok földmunkás munkanélkülivé s így kenyértelenné vált, egyik rész otthon várta nyomorogva a jószerencsét, a másik, vállalkozóbb része elindult északra, idegen városba kenyeret keresni s ott megtelepedett. Elindul egy magyar kőműves is és eljut egy felvidéki kisvárosba s ott ragad. Ott bármilyen idegen hatások is környékezik, lepattannak róla. Nyelvés lélekbeli magyarságát nem vehetik el tőle, sokat tanult a hosszú kisebbségi sors alatt s bizonyos, hogy erős politikai és nemzeti öntudatra tett szert. Ezeknek a magyar közösségtől távol lakó családoknak a reális életküzdelmek közt kifejlődött, egészséges életfelfogásuk van. Műveltségvagyonuk megtartásáért nagy áldozatokat hoznak. A szórványoknak nincsenek magyar iskoláik, ezért iskolánkívüli népműveléssel, szini- és zeneelőadások rendezésével fejlesztik kultúrájukat. Gróf Esterházy János felhívására köztudomás szerint a magyar társadalom segítségével Szlovákiai Magyar Házak létesítését tervezik, amelyek a népesebb magyar helyeken a magyarság és a magyar művelődés otthonául szolgálnának. Nagy feladat a nemzeti érzésű közönségre a szórványok magyarságának a megtartása. Nemzetét védi az, aki támogatja őket. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szerkesztőbizottság: Gróf Csáky Imre ny. külügyminiszter, elnök, dr. Fali Endre, K Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár; dr. Szerelemhegyi firvin felelős szerkesztő; Csikszentmihályi Sándor László felelős kiadó Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 12—28—97. Előfizetési ár egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123. Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat rt. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János. Jégszekrények, sörkimérő készülékek, fagylaltgépek, villamos hűtőkészülékek HENNEFELD jégszekrénygyár, VI., ó-utca 6. Tel. 112-026, 115-646 Különleges burkolatú égetett zománcpala-, külső-belső szigetelésű, higiénikus, speciális hűtésü jégszekrények.