Magyar külpolitika, 1940 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Kárpátalja a magyar történelem keretében. IV.

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Kárpátalja a magyar történelem keretében Irta : Dr. Baumgartner Sándor. IV. Mit ad a magyarság a ruténeknek a jövő számára? A magyarság teljes mértékben megérti a ruténeknek azt a törekvését, hogy sajátmaguk intézzék közigazgatásukat, kulturális és gazdasági életmegnyilvánulásukat. Erre vonatkozóan a legmagasabb személyiségektől, Magyarország főméltóságú kormányzójától és miniszterelnökétől ün nepélyes ígéretet is kaptak. A magyar megyei önkormányzat nagyon alkalmas keretnek ígérkezik a rutén önkormányzat számára. Erre utalt a rutének egyik leghivatottabb vezére, Bródy is nemrégen tett kijelentésében. A kormánvbiztosi hivatal mindenesetre félremagyarázhatatlan bizonyítéka annak, hogy a magyarság a rutén népet mint különálló egységes nemzetet kezeli. A jelen helyzetet hivatalosan is csak átmeneti állapotnak tekintik. Ezen égető önkormányzati problémákon kívül van Kárpátaljának egy speciális problémája, ezek a gazdasági és szociális problémák. Ennek fontosságát a magvarság és a magyar kormány már jóval a világháború előtt felismerte és igyekezett is rajta segíteni, amint azt cikkünk harmadik részében kifejtettük. Kárpátalja visszaszerzésével kettős módon igyekezett a magyar társadalom és kormány ezen a kérdésen segíteni. Először az adott helyzetből fakadó nyomoron igyekezett javítani, másodszor mindent megtett, hogy Kárpátalján egységes gazdasági életet teremtsen és azt felvirágoztassa. A segítés első módja az ú. n. juttatás volt (búza, tengeri, rozs, szalonna, olaj, só stb.). Ezek értéke többmillió pengőt tett ki. Ezt követte a munkakénesek elhelyezése a magángazdasági életben. Kijavíttatták az arra rászoruló rutének megrongált házait. Eme felsegítési akcióhoz csatlakozott a magvar társadalom is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület sokezer rutén munkásnak tette lehetővé, hogy résztvegyen a NagyAlföldön az aratási, cséplési és egyéb mezőgazdasági munkálatokban. Keresetük vasúti szállítására az állam 50%-os vasúti kedvezményt adott. A magyar társadalom nagyobbrészt beszüntette a külföldi nyaralást és tömegesen kereste fel Kárpátalja városait és falvait. A Magyar Városok Országos Szövetségének kezdeményezésére a magyar városok testvéreikül fogadták Kárpátalja szcL'énv lakosú községeit. Eddig 128 községet, 229.500 lakossal fogadtak testvérközségükké. Több város a gyermekek nyaraltatását vállalta el, valamint számos középiskolai és egyetemi hallL':itó taníttatási költségeit. A szőlőakció kapcsán 25.000 gyermek kapott naponta szőlőt. Ezt az akciót követte az almaakció. Egyes élelmicikkeket Kárpátalján V3Vával olcsóbban adatja az állam, mint az anyaországban. Az állam azonnal megindíttatta a közmunkákat is, főleg utak építése formájában. Ezen pillanatnyi segítségen kívül a kormány mélyebben járó gazdasági tervet is dolgozott ki. Mindenekelőtt megtette az intézkedéseket, hogy Kárpátalja bekapcsolódjék a magyar gazdasági életbe, s azonfelül nagyvonalú beruházási programmot dolgozott ki. A kormány megindította már a munkálatokat Európa leghatalmasabb víztároló medencéjének felépítésére, amely a Tarac völgyében lesz. A zárógátnak magassága 70 m, alapszélessége 40 m és hosszúsága 372 m lesz. A víztároló medence tíz km hosszú és 70 m mélységű mesterséges tengerszemet fog alkotni, amely Európa legvonzóbb idegenforgalmi attrakciója is lehet. A gátépítéshez szükséges betonkitermelésre a helyszínen kőbányát nyitnak, amely egymagában néhány évre számos munkásnak biztosít megélhetést. A duzzasztó és tárolómű elkészítésének költségei 25—30 millió pengőt tesznek ki. Ebből 15 millió pengőt munkadíjakra fordítanak s így a rutén népnek munkaalkalmat biztosítanak. A víztároló gátak megépítésével kapcsolatban a villamosítást is nagymértékben elő lehet mozdítani. Egy-egy völgyzáró gát maga is annyi energiát tud kitermelni, amennyi Kárpátaljának szükséges és Kelet-Magyarországot is ellátja. A kormány Kárpátalja iparosításának megszervezését is kezébe vette. Kötő-szövő üzemeket létesítettek és nagyszabású textilgyár építését vették tervbe. Nagy gondot fordít a kormány az aknaszlatinai sóbánya fokozottabb kitermelésére és ezzel kapcsolatban Aknaszlatinán egy új modern sóőrlőmalmot létesített. Az utak építésének nagyrészét már be is fejezték. A magyar kormányzat programmiába tartozik a Tiszának Tiszaújlakig, vagy talán Husztig való hajózhatóvá tétele is. Nagyjelentőségű lesz az Aknaszlatina és Taracköz közötti vasútvonal kiépítése. A magyar kormány nagy súlyt helyez Kárpátalja tervszerű erdőgazdálkodására is. Kárpátalja közgazdaságának legfontosabb tényezője a területének kb. felét kitevő erdőség, amely a lakosságnak csaknem 40%-át tartja el. Kb. 100.000 családfőnek ad foglalkoztatást, ugyanannyi családnak megélhetést. A kárpátaljai erdőgazdaság fő termelési ágazatai a müfatermelés, tűzifa és faszén kitermelése, cellulózé előállítása, valamint a falepárolási műveletek (faszesz, famész és acetin stb.). A magyar kormány egv cellulózé gyár felállítását is tervezi Kárpátalján. A három falepároló gyár (Perecsenv, Szólva, Nagybocsko) 15.000 vagon tűzifát dolgoznak fel évente. A legelőfeljavítás és az állattenyésztésnek felvirágoztatása szintén a kormány tervében van. Négyszáz svájci szarvasmarhát osztottak már ki kárnátaliai kisgazdáknak iden előnyös feltételek mellett. Három marhahizlaló exportiskolát létesítenek. A magvar kormánv általános politikai amnesztiát hirdet Kárpátalián: nagv türelemmel és körültekintéssel igyekszik Kárpátalja nyugalmát újra helvreállítani. Ezekután a magvar társadalom és állam nyugodt lelkiismerettel haladhat a kibontakozás útján előre a maga részéről a legnagyobb jóakarattal kezelve a rutén nép ügyét. Cikkem a magyar-rutén történelmi közösség második ezerévébe vetett hitem kifejezésével fejezem be s ebben azt hiszem, hogy a magyar társadalom érzését fejezem ki. (Vége.)