Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Magyarok közt Amerikában

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA paktumot továbbra is fenntartva, Csernovitz felöl az oroszokat beengedné. Tisztán láthatjuk az eddig elmondottakból is. hogy a Kárpátok hathatós védelmére csak eyy olyan állam lenne képes, amely a bolsevizmussal teljes ellentétes eszmevilágban élve erősen nemzeti érzésű népekből áll és olyan dicső történelmi és katonai hagyományokkal rendelkezik, mint Magyarország. A Kárpátok világpolitikai jelentősége most is teljes egészében fennáll, sőt éppen a mai válságos helyzetben megnövekedve szerepel a külpolitika előterében a Dunavölgyének problémáival karöltve. Európa nyugalma és békéje azt követeli, hogy a Kárpátok Magyarország és a vele szoros testvériségben élő Lengyelország közös határa legyen. vMagyarok közt Amerikában Irta: Dr. vitéz Nagy Iván. Az első magyar megjelenése Amerikában a legendák ködéből tűnik elő. A vikingek híres szájhagyományai szerint, amiket a XIII. században írásba is foglaltak, Vörös Erich norvég király alapította az első gyarmatot Amerika földjén. Ennek a gyarmatosító királynak ahhoz a hajóhadához, amelyikkel fia átkelt az óceánon, tartozott egy, a vikingektől idegen harcos, bizonyos Tyrker nevű. Tyrker = Türk — Török, mondják a nyelvészek, akik — miután a XI. században, „törökök" még nem jártak Európában, hogy azok kö zül kerülhetett volna valaki a viking hajókra, — magyar embert sejtenek ebben az idegenben, ami annál könnyebben lehetséges, mert valóban minket sokáig ugyancsak ..turk"-oknak neveztek. A legenda szerint ez a Tyrker egy szép napon ismeretlen gyümölcsöt, szőlőt hozott a szárazföld belsejéből a telepesek kapitányának és elmondta, hogy ebből bort lehet készíteni, mint ahogy azt ,az ő déli hazájában'" csinálják is. Ha Tyrker nem is lett volna magyar ember, Colombus után nem telt el 100 év sem és 1583 ban Budai Parmenius István csakugyan meglátta az Újvilágot. Ez a fiatalember Angliában tanuló diák volt és ott rövidesen ismertté lett jó latin verseléséről. Amikor egy angol kalmár felszerelt három hajót, hogy az ismeretlen új világrésszel cserekereskedésbe lépjen, szerződtette a kis flottilához a fiatal magyar költőt is, hogy legyen, aki megírja majd a kalandos út történetét. Alig értek azonban a labradori partokhoz, amikor vihar érte utói a hajókat és pozdorjává zúzta közülük éppen azt, amelyen Budai Parmenius tartózkodott, így útjáról és tragikus haláláról csak a hajóskapitány fennmaradt naplójából értesültünk. A Washington seregében harcolt Kovács Mihály ezredesről majd külön is megemlékszünk, mint az amerikai magyarság egyik legendás alakjáról, aki 1799-ben esett el Charlestown ostrománál. A mult század első negyedében azonban már nemcsak elvétve, hanem mind nagyobb számmal utaznak ki Amerikába fiatal magyarok — tanul mányútra. Így Bölöni Farkas Sándor, aki aztán itthon hatalmas kötetben számolt be az amerikai demokráciáról és nem kétséges, hogy munkája nagy hatással volt az 1848-as szabadságmozgalmak kialakulására, ö Washingtonban Balogh Pállal és báró Wesselényi Farkassal is találkozott, akik szintén a szabadság földjét mentek át megismerni. Nem sokkal utánuk, a negyvenes évek elején ment át szerencsét próbálni Haraszthy Ágoston, temesmegyei földbirtokos, aki viszontagságos évtizedek után Kaliforniában telepedett meg, ott meghonosította Tokajból hozott vesszőkkel a bortermelést és neve és szőlői még ma is hirdetik emlékét. A szabadságharc leveretése után egyszerre százával érkeznek a volt magyar honvédtisztek és politikusok Amerikába. Olyan nevekkel találkozunk, mint Asbóth altábornagy, Mészáros Lázár, a honvédelmi miniszter, és körülbelül 800 egyéb főtiszt. Az első elhelyezkedés meglehetősen nehezen megy, sokan elhullanak, mások viszont sikeresen el tudtak helyezkedni. Az Észak a Dél elleni háborúban igen sok magyar tiszt vesz részt, köztük a híres Zágony huszárőrnagy, aki a „springfieldi halálroham" parancsnokaként örökre beírta a magyar lovas nevét az amerikai szabadságküzdelmek történetébe. Asbóth altábornagyot Lincoln elnök az Egyesült Államok argentínai nagykövetévé nevezi ki a háború lezajlása után, és mások is tekintélyes szerephez jutnak. Az 1890-es években indul meg nagyobb hullémokban a magyarországi kivándorlás, amelyek során WM-ig 1,300.000 ember vándorolt ki hazánkbői. Hála Isten, ezeknek túlnyomó része azonban nem magyar anyanyelvű volt, hiszen a kivándorlási láz (Jalieiából csapott át a Kárpátokon és elsősorban az északkeleti Felvidék tót és rutén lakosságát mozdította ki. Csak lassan terjedt át az elvándorlási mozgalom a magyar megyék terüleLinóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAAS LIPÓT szaküzletében: VII., RákÓCzi-Ut 34. Telefon: 1 Í30-14 és 1-31Q-89