Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 4. szám - A Duna-menti országok külpolitikája

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA A Duna-menti országok külpolitikája Milánó, április. A dunamenti államok helyzete és a békeszerződések hibái állandóan foglalkoztatják az olasz közvéleményt. Politikusok éppenúgy, mint közírók hangoztatják is, hogy amíg a békeszerződések igazságtalanságait revízió alá nem veszik, nem is lesz igazi béke és nyugalom a Duna völgyében. Italo Zingarelli, a kitűnő olasz közíró, a torinói világlap, „La Stampa" bécsi tudósítója, .szintén több könyvet írt már a középeurópai államokról és legújabb müvét most az Olasz Külügyi Intézet közli „l Paesi Danubiani e Balcanici" címmel. (A dunamenti és balkán államok.) Ez a könyv külo nösebben érdekelhet bennünket nyugodt, tárgyi lagos hangja miatt éppenúgy, mint azért a külön fejezetéért, amelyet Magyarországnak szentéit Zingarelli sorra vette Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Románia, Törökország történetét, gazdasági és politikai ismertetését és kiegészítette katonai készültségük leírásával, majd külön foglalkozik a Duna-völgy és a Balkán-félsziget földrajzi és gazdasági együttműködésének nagy kérdésével, és a Magyarországról szóló fejezetben ismerteti mindazokat a problémákat, amelyeknek életbevágóan fontos szerepük van úgy a mi életünkben, mint a szomszédállamok életében. Ennek a fejezetnek alcímeiben szerepel a földrajz, a történelem, a nemzeti hadsereg, a revízió, a nemzetközi kapcsolatok kérdése, és annak megállapításával kezdi, hogy: Magyarországot sújtották legkeményebben a békeszerződések, mert tőle szakítottak el legtöbb területet és legtöbb alattvalót. (Részletcsen meg is írja, hogy: a háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből és 20,886.487 léleknyi lakosságból csak 93.010 négyzetkilóméternyi területet és, a trianoni szerződés aláírásakor 7,987.204 lelket hagytak meg.) Ismerteti mezőgazdaságunkat és állattenyésztésünket (kiemeli lótenyésztésünk magas színvonalát és boraink kitűnőségét) és hangsúlyozza, hogy ellentétben a szomszéd országokkal, mint Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia, Magyarország nagyon szegény erdőben és legnagyobb mértékben fabehozatalra szorul. Tárgyilagos képet ad a trianoni szerződés keretében fenntartott kis magyar hadseregről is, de azt is megírja, hogy a békeszerződés értelmében Magyarországon a tüzérségnek nem lehetnek nagyobb ágyúi, mint 105 milliméteresek és hogy minden ezer emberre legfeljebb 1150 puskája lehet a hadseregnek és tölténye se lehet több, mint minden fegyverre legfeljebb ötszáz. Magyarország mindeddig beérte azzal, hogy hangoztatja, mily igazságtalanságot követtek el ellene olyan államok, amelyek, a maguk részéről, nem tartották be a leszerelési kötelezettséget sem! A világháború alatt a magyarok megmutatták, hogy a világ legjobb katonái voltak, és kétségtelen, hogy szükség esetén ismét emellett tennének tanúságot — írja az olasz közíró. A kisantant és a revízió. Zingarelli megírja azt is, hogy: Az októberi forradalom mindennél nagyobb károkat okozott az. országnak, mert a területi megcsonkítások és a morális megaláztatások sora nagyrészt az ezután következő szomorú időszak hőseinek, Károlyi Mihálynak, majd a bolsevista Kun Bélának és társainak köszönhető akiknek Károlyi átadta a hatalmat." Szerinte: a bolsevista uralom adott alkalmat a kis utódállamoknak, hogy a nagyhatalmakat Magyarország ellen ingereljék, amikor az egész Európát veszélyeztető fertőzés gócának tüntették fel, és a bajt még fokozták a Habsburg-restauráció kísérletei. Tulajdonképen ez a veszedelem volt az igazi oka a kisantant megszületésének, mert Prága, Bukarest és Belgrád meg volt győződve, hogy ha a Habsburgok visszakerülnének a trónra, mindent elkövetnének, hogy visszaszerezzék Szent István birodalmának elvesztett területeit.'1 — A magyar hivatalos politika, — folytatja Zingarelli, — sohsem kapcsolta össze a restauráció és a revízió kérdését. Majd ezeket írja: — Szuronyokkal körülvéve, Magyarország természetesen nem is gondolhat másra, mint békés revízióra és éppen ezért nem szűnik meg követelni a Népszövetségi okmány 19. szakaszának alkalmazását. Ebből viszont az következik, hogy Magyarország a szomszédos államokkal való, eddig korrekt viszonyát csak akkor hajlandó baráti viszonnyá átváltoztatni, ha azok elismerik a békeszerződésekben is lefektetett jogait a revízióra, és olyan bánásmódot biztosítanak már is a magyar kisebbségeknek, mint aminőket a békeszerződések jegyzőkönyvei meghatároznak. Ezzel szemben Magyarország szomszédai azt óhajtják, hogy a magyarság egyszer és mindenkorra mondjon le minden revíziós gondolatról és alkalmazkodjék a g izdasági lehetőségekhez. Viszont Magyarország számára minderről szó sem lehet, amig a politikai kérdéseket meg nem oldják. Az olasz-magyar baráti kapcsolatok melleit Zingarelli hoszasabban foglalkozik a magyarok SÍPOS ZOLTÁN, Budapest, VIII. Magdolna-utca entes és mészáros 36. szám. TELEFON: 133-389 Gyomorbetegeknek sótalan gyógysonka és házi hentesáru. — Naponta saját vágású I. rendű sertés-, borjú- és marhahúsok.