Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - A magyar-lengyel határ politikai és gazdasági jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 A magyar-lengyel határ politikai és gazdasági jelentősége. Irta: Dr. Kertész János. Húsz éves elnyomatás után útban van a magyar igazság. Európa átalakulása feltétlenül meg hozza hazánknak azt a méltó helyet, melyet a jog a történelem, az igazság biztosít számára. Felvidéki testvéreink felszabadítása ismét közvetlen szomszéddá teszik a régi baráti testvér lengyel nemzetet. A lengyel és a magyar nemzet több mint 900 esztendőn át közvetlen szomszédságban békességben élt egymással. A Kárpátok voltak azok a határok és természeti erők, melyek a két országot békére nevelték. A hegyszorosokon keresztül közlekedtek egymással, de egyik nép sem kívánta a másiktól a hegyeken túli területet. A lengyel állam most ünnepli két évtizedes szabadulásának ünnepét, mely a lengyel erő és kitartás legfényesebb bizonyítéka. A sok elnyomatás nem gyöngíthette annyira a lengyel népet, hogy ne lett volna megadott pillanatban a kellő ereje, kivívni függetlenségét. Ma mint nagyhatalom büszkén szól bele Európa sorsának intézésbe. Hatalmi súlyával ráirányította a világ népeit a magyar igazságtalanságokra is. Beck lengyel külügyminiszter kiváló diplomata képességével nagyszerűen tudta az adottságokat hazája javára kihasználni. Amikor a müncheni értekezlet, melyen ugyan szó volt Lengyelországról, de meghívást nem kapott, elhatározta, hogy a lengyel kisebbség jogait is rendezni kell a cseh államban, akkor már a lengyel külpolitika elhatározta a rendezést oly módon, hogy kényszeríti Csehországot a lengyel lakta területek visszaadására. A lengyel haderő nagyszerű marsallja, Rydz-Smigly (neve azt jelenti, hogy nyil sebes) valóban gyorsan intézkedett és mikor kiadta a jelszót, hogy „Lengyel katonák előre*', a nagyszerűen működő lengyel katonai gépezet máris a lakosság nagy lelkesedése mellett bevonult Cieszynbe. De a lengyel diplomácia, a litván ügy rendezése, a cseh-lengyel ellentét ily módon való elsimítása után is, még további lépéseket tett, biztosítani akarja a lengyel nagyhatalom európai bt folyását. Szüksége van, hogy különösen a déli határán, egy békés baráti nemzet álljon, kivel évszázadok közös bánatában és örömében osztozott, ki a barátságot nemcsak érzelmi alapokra helyezte, hanem amikor „búsult a lengyel hona állapotján", akkor is maga mellett találta a magyar testvérét, ki még akkor is segítőkezet nyújtott neki, amikor már megcsonkították. 1920-ban is segítségére sietett a magyar, hogy a bolsevizmus rémét közösen űzzék el Európa kapujából. Es most, amikor Benes államát, mely az igazságtalanságokon és jogtalanságokon épült fel, elérte a nemezis, akkor a lengyel nép szállott síkra a magyar igazságért és küzd, hogy ismét közös határa legyen velünk. Csehország a rutén területet a szovjetnek ígérte, ezért akarta a cseh-orosz folyosót megalkotni, természetesen anélkül, hogy megkérdezte volna az érdekelt felet, a ruténséget. Ez az elgondolás igen nagy veszélyeket rejtett magában, úgy Lengyelországra, mint Magyarországra, de egész Európára nézve is. Mert nem az orosz szlávság előretörésének veszélye forgott fenn, hanem a bolsevizmus terjedésétől lehetett tartani. A lengyel éppen úgy, ellenségét látta a cári Oroszországban, mint a vörös Moszkvában. Vigyáznia kellett arra, hogy kivívott függetlenségét ne veszítse el. Erre jelenleg egyik fő biztosítéka, hogy a magyarsággal egyesülhessen. A külpolitika érdekazonossági vonala azt kívánja, hogy egy megerősödött Magyarország közvetlen lengyel szomszéddal, ne csak ennek a két országnak békéjét, hanem a Dunamedence és egész Európa békéjét is biztosítsa. A Csehszlovák, illetve most már cseh és szlovák államnak be kell látnia, hogy nem lehet tovább Európa szívében tűzfészket tartani. De nyugalomra és békére áhítozik a rutén nép is. A ruténségnek vissza kell adni azokat az életlehetőségeket, melyek őket gazdaságilag a magyar Alföldhöz kötik. Szükségük van az olcsó magyar gabonára, de az Alföldnek is a rutén erdők fájára. A rutén városok, úgy Magyar- mint Lengyelország felé gravitálhatnak, melyből a ruténségre igen sok előny származhatik. Feltesszük a kérdést, hogy miért éppen a rutén részen keresztül kívánja a két nép a közvetlen határt? Ennek földrajzi, gazdasági és politikai magyarázata van. A földrajzi indoka, hogy erre a legközelebbi úton érhető el a lengyel határ. Három ország beszögelése magyar-román és lengyel, sok közös érdeket oldhat meg. A hegyeken való átjárás gyakorlati jelentősége (500 méter a hágó), Lwow lengyel város közelsége, mindmegannyi magyarázata a ruszin vidéken át való útvonalnak. De a népesség összetétele, a magyarság elhelyeződése, a rutének magyar szimpátiája, az Alföld és és a rutén hegyek egymásrautaltsága is figyelembe veendő körülmények. Politikai oka a bolsevizmus elleni védekezés. A világháború előtt a magyarlengyel határ végigvonult Galícia határán, ma azonban szükség van, hogy legalább egy ponton érintkezhessünk a lengyelséggel. Hiszen a szepesi és árvái területeken szükségképpen fog kialakulni a további helyzet. A hegységek magassága is nehezíti ezen a vidéken a közlekedést. De a gazdasági érdekek is követelik a magyarlengyel közös határt. Lengyelország a múltban igen erős bázist talált a magyar Felvidéken. A vielicskai sóbánya, raktárakat létesített Árva megyében. A lengyel kereskedők gyakran jöttek a rutén városokba, Ungvárra és Munkácsra állatvásárokra. Nagyon gyakori volt, hogy az Alföld sertésés marhaállományából vittek a rutén vásárokra állatokat, hogy ne kelljen a lengyel kereskedőknek olyan messzire utazni. Valamikor még az olcsó, jobb minőségű magyar gabonáért is jöttek a lengyel terménykereskedők. Manapság pedig nagyon nélkülözi Lengyelország a magyar bort és a magyar gyümölcsöt. Mert bizony, vagy a cseh államon keresztül kellett szállítani, ami bizony igen magas tranzitóvámok megfizetésével járt, vagy pedig a Dunán a Fekete-tengeren keresztül igen nagy kerülővel. De majd ha megindulnak a magyar borszállítmányok a közös határon keresztül, fogja érezni a magyar gazdasági világ a nagy előnyöket. Viszont a lengyelek hozhatják a szenet és sok más nyersárut hazánkba. A balti tengerről az új modern Gdyniából jönnek majd az északi államok terményei: a norvég hal, a dán vaj, a hollandi sajt és kakaó, a svéd nagyipar árui és a balti államok is közvetlen összeköttetésbe juthatnak hazánkkal. De Lengyelország a Balkánra is szállíthatja áruját. Nem kell kerülnie a tengeren, hanem hazánkon át mehet Jugoszláviába, Görögországba és a többi balkáni államokba a lengyel áru.