Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 9. szám - Benes bukása

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Minden élet, melyet a cseh szo'ldateszka a' fegyvertelen Felvidéken kiolt, a mi lelkiismeretünket terheli. Mi tűrtünk, földünk, életünk csonkultságával húsz esztendeig. Hagytuk, hogy határon innen és túl csendre intsenek, örködtünk azon, hogy Európa, melynek védelmében vérünket ontottuk, Európa maradhasson. Ez az Európa nem felejthet el bennünket. Európának ezt a nagy adósságát Mussolini én.ztc meg igazán, mikor sajátkezű memorandumát terjesztette a magyar ügy érdekében a müncheni konferencia elé. Lengyelország már elintézte a maga kérdését. A miénk sem kevésbbé sürgős. A lengyel jogcím, nemzeti és nemzetközi alapon, a miénk is. Van ideje a várakozásnak és van ideje a cselekvésnek. Amit most teszünk s ahogy most tesszük, az parancsoló útmutatás lesz a jövőre nézve is. A Felvidék, ezt tudjuk, visszatér. De nekünk a Felvidéken kívül is van a sorssal szemben számolni valónk. Nem szabad elfelejtenünk a régi jelszót: — Nem, nem, soha! M.ostani elhatározásunktól függ Magyarország jövendője, területi, lelki épsége. Régi magyarságunkat, a Szent Istváni előrelátást, a Szent Lászlói lovagiasságot, a Hunyadiak hősi ragyogását, Kossuth lánglelkét, a teljes, igazi magyarságot veszítjük el, ha most nem állunk helyt őseinkhez méltón. Nemcsak a földnek, a léleknek is vannak hegycsúcsai, mélységei, ege és egének csillagai, a mélyben égő tüzei, ércei. Földünk elvesztésével lelkünket is elveszthetjük. Földünk és lelkünk: egy. Húsz esztendővel ezelőtt egy vérét vesztett, szétszórt, megalázott nemzedék kitalálta a csodálatos jelszót, mely a magyarság egész jövendőjét magába sűrítette: — Nem, nem, soha! Csodálatos, hogy nem vették észre: e jelszóval nőtt nagyra a magyarság lelke s e jelszónak — s mind annak elnyomásával, amit e jelszó magában hordozott, — bénult, tompult a magyar lélek. De ez a kívánság sohsem volt elnyomható. Izzott, mint a parázs a hamu alatt. És most lángra lobbant. Hisszük, hogy a húsz év óta támadt új nemzedék méltó e jelszóra és nem áll határozatlanul a magvarság legnagyobb feladata, az új honfoglalás előtt. SVÁBHEGY GYÖNGYE a Mátyás király üdülő, ahol minden kényelmet megtalál. Elsőrangú ellátás, kívánatra diétás konyha. Fogaskerekű mellett (400 méter magasan). Hideg-meleg folyóvizes, terraszos szobák, gyönyörű kilátás, nagy park. Utóidényárak. Telefon: 165-361, 165-362 Mátyás király-út 7 Benes bukása A „csehszlovák" állam megteremtése csak úgy volt lehetséges, hogy a cseh propaganda teljesen hamis képet festett a középeurópai viszonyokról. A nyugati hatalmak ugyanis eredetileg nem akarták az osztrák-magyar monarchiát feldarabolni, hanem megelégedtek volna annak átszervezésével. Benes, aki most lemondott elnöki tisztéről és elődje T. G. Masaryk a történelemben példátlan eszközök felhasználásával hozták létre Csehszlovákiát. ' i ! ' •• Ha végig megyünk a háború alatti és utáni cseh propaganda eseményein, megdöbbentő kép tárul elénk. Kitűnik, hogy a sokat reklámozott „humanista" és békeapostol: T. G. Masaryk, &• legvadabb háborús uszítók közé tartozott, aki Benessel együtt a háború meghosszabbításán fáradozott, mitsem törődve az ezzel járó ember-áldozatokkal és sok egyéb nyomorúsággal. „Amikor megkezdődtek a békeajánlatok — írja emlékirataiban —• és arról volt szó, hogy fegyverszüneti tárgyalásokat kell indítani, közöltem az elnökkel (t. i. Wilsonnal) azon meggyőződésemet, hogy a háborút tovább kell folytatni." „Mert — folytatja igen jellemzően — ha a Szövetséges Hatalmak gyorsan vívták volna ki a győzelmet, úgy függetlenségünket sohasem nyerhettük volna el." Ez őszinte és világos beszéd. A cseheknek tehát idő kellett, mert különben sohasem sikerült volna államuk hazug alapjait lefektetni. Hogy ez egyben több millió ember pusztulását is jelentette, azzal e „humanisták" nem sokat törődtek. A pálmát mindenesetre Benes vitte el a hamisítások terén. Elég utalnunk Détruisez lAutriche-Hongrie című hírhedt kis füzetére, mely valóságos tárháza a hamisításoknak. Ebben azon a címen követeli a Felvidéket, hogy ott olyan szlovákok laknak, kik a csehekkel teljesen egy nép, ugyanazon nyelvvel, történelemmel, vallással és kultúrával. Az az elkeseredett küzdelem, melyet a szlovákok húsz év óta folytatnak a csehekkel, mindennél világosabban beszél. Hogy ez az egész magyarellenes uszító propaganda milyen eszközökkel dolgozott, arra megint csak Masaryk memoárjaiból idézünk. A csehszlovák köztársaság első elnöke ugyanis maga leplezi le honalapító munkájukat, amikor megállapítja, hogy Amerikában „az osztrák és magyar kegyetlenkedésekről szóló hírek igen eredményes hatásúak voltak" Tehát a csehek tele kürtölték a világot, hogy a magyarok barbár kegyetlenséggel irtják a nemzetiségeket, kiket természetesen fel kell szabadítani és a „humánus" csehek fennhatósága alá helyezni. Külön klasszikus példái a csalásoknak és hamisításoknak azok a memorandumok, amelyeket Benes — összesen 11 darabot — a békekonferencia elé terjesztett. Ezek minden betűjéből visszatükröződik a tudatos félrevezetés és a helyzet nem ismerésével való visszaélés akarata. Ezeknek köszönhető, hogy Közép-Európában olyan határokat vontak, melyek megcsúfolásai mindazoknak az elveknek, melyekre a békekonferencia nagyképű urai oly farizeus módon hivatkoztak. A fenti memorandumok közül a második számú az, mely a csehek területi követeléseit tártai-