Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A rutén kérdés

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA nik, az újabb telepesek az ősi birtokosoknak porhintésül csak pár elemi iskolát engedélyeznek, dc jogaik gyakorolnaí ás ár ól, vagyonuk megőrzéséről, műveltségük továbbfejlesztéséről nem sok intézkedés történik. Pedig ez a cseh gyarmat, amelyet szovjcthídnak neveztek el egyes külpolitikai írók, se az újrokon csehektől, se az oroszoktól, se az ukránoktól nem várhat semmit. Tagadhatatlan, hogy van egy réteg a ruszin intelligencia körében, amely az ukránokkal való egyesülésre törekszik, de ennek a politikai okon kívül vallási akadályai és nagy tábor ellenzői vannak. Figyelemreméltó még a földrajzi helyzet is. Az ukránok csak a beregi és a mánnarosi érintkező területektől északra fekvő galíciai vidékeken laknak s közbül vannak a Kárpátok 1000—1500 m-cs gerincvonulatai, amelyek minden időben történelmi, faji és vallási határt alkottak a hegységtől északra lakó népek s a déli magyarok között. Ennek a hegyvidéki (verchovinai) területnek a népe vallásos, istenfélő gör. kath. rutén, aki az Urat az ősi ó-szláv nyelven dicséri s sem a pravoszláv ukránokkal, sem a nagyorosz expanzív törekvésekkel nem kerülhet lelki közösségbe. Fz a nép a legtisztább keresztény nemzeti alapon áll s csak ezen a szilárd bázison lehet hozzájuk közeledni. A ruszin nép életét a kercszténv erkölcsök kormányozzák; most is az eucharisztikus kongresszus alkalmából Sztojka Sándor Ungváron székelő munkácsi püspök vezetése alatt mintegy 1000 főnyi hívő jött Kárpátaljáról Budapestre, hogy a Kongreszszus egyházi megnyilatkozásain és gyűlésein hitében megerősödést szerezzen és a magyar katolikusokkal újból lelki közösségbe jusson. Mi volt az oka annak, hogy ezt a nénet a vezetői közül egyesek mégis a magyarságtól való elszakadásra késztették? Renes Eduárd 1916-os (párisi cseh propaganda iroda) felosztási tervezetében még nem szerepel a Kárpátalja, s az 1918. nov. 3. padovai, sőt a nov. 8. belgrádi fegyverszünet feltételi között sincs szó még ezen terület annexiójáról. A forradalmi kormány azonban közismerten az 1919. márc. 21-én bekövetkezett kommunizmus hatalomba juttatásával kitűnő fegyvert szolgáltatott ellenfeleink kezébe. A cseh propagandafőnök egyrészről, Seton Watson másrészről — Nyugat megmentéséről a magyar bolsevizmustól — tesznek Páris és London jól irányított sajtójában messzehangzó kijelentéseket ÍMatin, Times, 1918. nov. 6. — 1919. márc, ápr. Spectator: A trianoni béke megalkotása) s ezek a közlemények nem tévesztik el hatásukat. A békekonferencia a magyar kommunizimustól való félelmében mindig nagyobb és nagyobb területet raj zol bele Csehország mappájába. A Felvidék magyar vezetői kérték akkor a parancsnokló francia tábornoktól a területnek a cseh megszállás után a magyar uralom alá való visszahelyezését. A rutén kormányzótanács azonban magyar tárgyaló fél hiányában és a bolsevizmus miatt nem látta biztosítottnak a magyarokkal való egyesülést s kénytelenségből csatlakozott a csehekhez. Azóta az újrokon minden alkalmat megragad, hogy ez a kényszerű csatlakozás testvéri egyesüléssé változzon. A jól vezetett propaganda minden eszközt felhasznál arra, hogy a magyarok iránti szimpátiákat gyengítse. A cseh-ruszin bizalom azonban újabban megszűnt, Prága idegenkedve néz keleti határai felé, de tartja még a kapcsolatokat a szovjettel való összeköttetés miatt. Most azonban az a gazdasági fellendülés is, az a prosperitás konjunktúra, amely Ungvárnak „fővárossá' avanzsálásával kezdődött, befejezőben van. A gazdisági helyzet leromlásával ott is megkezdődtek már a túlméretezett szervezetek lebontásai. Hát hol van mégis a helye Ruszinszkónak? Csak ott, — amerre a Latorca és a Tisza folyik, — csak amellett a nemzet mellett, amelynek a rutén nép vezérével a Nagy Lajos által munkácsi vajdává kinevezett Kynatovics rutén herceggel az élén hűséget esküdött már 1359-ben, — csak abban az országban, amelyben a mostani jubiláris évben is a szentistváni tradíció egyesíti egyakaratú nemzetté a népeket bármilyen nyelven beszéljenek és bárhogyan is dicsérjék az Istent. Mi hiszünk abban, hogy a rutén nép helye nem a távoli s az államalkotásra gyenge oldalon van. Kárpátalja válaszúton áll. Az a kérdés most, hogy azok az okok fennállnak-e még, amelyek miatt a csehekkel való csatlakozás következtében az elszakítás megtörtént? Érezhető-e históriai eltávolodás a magyar és a rutén között? Vannak-e és melyek azok az okok, amclvek az új együttélést veszélyeztetnék? Világos, hogy az elszakadást indokoló okok régen megszűntek. Egy dolog bizonyos, hogy a ruténség helye a magyarok oldalán van. CEMKÖ IP AS Z T A I MŰLLER ÉS TÁRSA I IPARI ÉS SEGÉDANYA. I GOK GYÁRA BUDAPEST, XIV, GIZELLA-UT 53-55. Országunk határain túl is híressé váltak a „Gödör tulajdonosa által feltalált és készített szálkanéi küli ponty különlegességek Papp József Kispest, Üllői út 153. Telefon: 147-150 (llillamos megálló)