Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 6-7. szám - A magyar-lengyel közös határ a sajtóban

1935 június—július MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 nyal tárgyalásai) s a december 21 -i megállapodás :./.( eredményezte, hogy az önkormányzatot magyar fenhatóság tilatt törvénybe iklallák, a HADA teljes megelégedésével. 1919 márciusában a RADA ellenőrzése aiatt válarzlásokat tartottak Ruszinszkó el nem foglal) terülelein. A bolsevizmus kitörése azonban Budapesten megakadályozta az újonnan megválasztott képviselők összeillését. Az elkövetkező cseh és román megszállás megfélemlítette a lakosságot. A csehek sohasem kéltek tanácsol az újonnan meg választott képviselőktől, hanem csak a RAlM-l isméitek el. Ennek tagjai pedig a bolsevizmustól való félelmükben és a katonai megszállás hálása alatt tárgyalásoka) kezdtek Prágával. A tanács néhány tagja megegyezés) is kötötl a prágai kormánnyal, különösen Benessel, az autonóm lenilet haláraira és anak önkormányzatára vonatkozóan. Ezeket a megjegyzésekel azonban .sohasem hajtotta végre a cseh kormány. Az úgynevezett autonóm Ruszinszkó egész közigazgatása a Prágából kinevezett dr. Breicha cseh kormányzó kezeiben volt. Az ö segítségére egy igazgatóságot alakítottak Zsatkovics elnöklése alatt, aki ezért jött ál Amerikából. Az igazgatóság kinevezeti és kiküldött lagjai a kormányzó akarata szerint nem rendelkeztek önálló hatalommal. A rutén nép nagy többsége nem volt megelégedve a csc'h kormányzattal. Ezt még fokozta az is, hogy a csehek az Ukrajnából részben kivándorolt, részben behívott nagy tömegek nyelvben és vallásban megnyilvánuló rossz kormányzatát. Ruszinszkó eloroszositó törekvését erősen támogatták. Ezek a körülmények kiváltották a RADA tiltakozását 1919 december 31-én. Az ország helyzete anynyira leromlott és minden szabadság elnyomása odáig fajult, hogy még Zsatkovics is. aki korábban a legbuzgóbb szószólója volt a cseheknek, lemondott. Példáját követték az igazgatóság többi lagjai is. (Folytatjuk) SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" INGYEN JÁR A VILÁG ÖSSZES MAGYAR EGYESÜLETEINEK IS TÁMOGASSA ELŐFIZETÉSÉVEL A MAGYAR KÜLPOLITIKÁT A MAGYAR-LEEL KÖZÖS IIATÁIt A SAJTÓK.-IX IRTA: l>lt. KERTÉSZ JÁNOS A magyar-lengyel közös halár kérdése nagyon gyakori tárgya volt a sajtónak azóta, amióta elszakították lengyel testvéreinket a velünk való szoros közösségtől és beékelték közibénk mind a kél állani közös ellenfelét, Csehszlovákiát. A lengyel sajtó úgyszólván napirenden tartja a közös halár kérdéséi és folyóirataikban is igen gyakori ez a tárgykör. Lengyelország hamarabb felismerte annak a szükségességéi, hogy legalább déli határai legyenek biztosítva azáltal, hogy egy olyan testvérnép álljon a halárán, melyhez évszázados történelmi és kulturális kapcsolatok fűzik. Továbbá felismerte annak a jelentőségét, hogy a közös határ gazdasági előnyökkel jár mind a kél ország számára. Azonban a magyar sajtó sem hanyagolta el a közös határ kérdését és napilapjainkon kívül a folyóiratok hasábjain is sokat alvásunk a magyar-lengyel halár jelentőségéről, külpolitikai vonatkozású könyveinkből sem marad ki ennek a kérdésnek a tárgyalása. Divéky Adorján az Uj Magyar Szemle 1921-iki évfolyamának júliusi számában „Magyar tárgyú lengyel könyvek" cimen egy hosszabb tanulmányt irt, melyben sok olyan könyvet emlit meg, melyek a lengyel-magyar közös határt sürgetik. A Magyarság 1922 okt. 13-iki száma a lengyel-magyar viszonyról irt cikkében a következőket írja a közös határ kérdéséről: „A csehek elfoglalták a tót földet s hosszú keskeny korridort alkottak maguknak Oroszország felé, mely elválaszt bennünket Magyarországtól. E célból akarják elszakítani Kelet-Galiciát Lengyelországtól s ezért terjesztik a csehek a magyar-rutén földön a russzofilizmust. A terv keresztülvitele Lengyelország részleges felosztása volna. E bennünket Magyaroszágtól elválasztó korridornak megsemmisítése s a régi történelmi magyar-lengyel határnak visszaállítása Csehország részleges feloszlását jelenti, de biztosítja Lengyelország létét. Ha közös halárunk lesz Magyarországgal, szövetségünk lesz velük s megrövidül az ellenséges határ is, amellett számithatunk a magvar segítségre egy orosz háború esetén. A magyar lovasság segítsége nagyon értékes lehel reánk nézve. Magvarország és Lengyelország kölcsönösen kiegészítik egymást gazdaságilag. Magyarországnak szüksége van a lengyel szénre s viszont a lengyel szövőipar jó piacra találna Magyarországon." 1922-ben a Magyarság már megkezdte rendszeresen a lengyel-magyar határkérdéssel való foglalkozást, ez azért is történt, mert ifj. gróf Andrássy Gyulának volt a lapja, ki közismerten már 1915-ben és attól kezdve állandóan a lengyel orientálódást sürgette Zdziechowski Marian vilnai egyetemi tanár is több munkájában emlékezett meg a közös határ szükségességéről. Legújabban 1933-ban vetődött fel ismét a lengyel-magyar halárkérdés kérdése a magyar sajtóban, amikor is egy nagyobb magyar zarándoklat volt Lengyelországban; e/ek közül a cikkek közül nagyobb jelentőségű volt 'Túri Bélának a Nemzeti Újságban megjelent írása (lil.'í.'i s/ept. 16), melyben a következőket irta a közös halárról: „Annál örvendetesebb, hogy a közös határ vágya és megvalósításának lehetősége élénken meg van a lengyelekben. Mind a lengyel határ átlépésekor, mind visszajövet az üdvözlő szónokok nyíltan bevették ezt a gondolatot beszédükbe. Megvan ez a felfogás a lengyel politikusokban is, kivéve azokat, akik a pánszláv eszmék hatása alatt állnak. Maga a lengyel nép azonban ragaszkodik a magyar-lengyel határkérdésnek a megoldásához. A közös határ még nem jelent revíziót, söl Kuszinszkó sorsának elintézése csak a békeszerződés végrehajtása lenne. Ezt a tervet tehá) osztatlan lelkesedés fogadná a lengyel politikában is. Nem. kellene félni attól sem, hogy ez felgöngyölíti az ukrán kérdési, amely egy másik nagy problémája a „GRATA" ÍRÓGÉPSZALAG st ÍRÓGÉPSZALAG KÉSZÍTŐK kiváló minőségű gyártmány BUDAPEST IX„ ANGYAL-U. 16