Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - A rutén kérdés. 2. [r.]

IO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 aug.—szept len összeköttetés a nagy szláv tengerrel. így olyan hataJ­mas ékel verhetne Magyarország és Lengyelország közé, mely Lengyelországra is végzetes lehetne, inert ebben az esetben a litván kisebbségek is fellépnének követeléseik­'kel; Magyarországot pedig szinte helyzeti energiájával nyomná agyon. Csehszlovákia szániára a Ruténíöld az élet kapuját jelenti. Minden más oldalról körül van véve olyan szom­szédokkal, kikkel barátságban nem tud és nem akar élni. Ez a következtetés azonban túlságosan merész és nem tételezhető fel a cseh diplomáciáról, hogy évtizedes, kitartó munkával exponálja magát olyan cél érdekében, melynek megvalósulása jelenleg elháríthatatlan akadályokba ütkö­zik s a legmerészebb ukrán tervezgetéséket és álmokat is meghaladja. Itt már nemcsak közvetlen szomszédaink lét­érdekével kerül szembe, hanem az egész európai nem­szláv közérdekkel1, mely évszázadakon át küzdött a pán­szláv eszmék ellen. Igaz, hogy ezzel a tervvel szövetsé­gesét, Romániát is megfosztaná területének egy részétől, Románia azonban szerepét a Kis-Entente-ban elsősorban és leginkább földrajzi helyzetének köszönheti. Csehszlová­kia előtt csak egy cél lebeghet, hogy a rutén kapu előtte se magyar, se lengyel részről be ne záruljon. Ennek módja pedig szerinte az, hogy ujabb és ujabb problémát dobva a rutén nép közé, egyszer vallási, máskor nyelvi kérdés alakjában, megfossza öntudatától, bármikor felhasznál­hassa ezt az önmagával még tehetetlen népet és feláldoz­hassa céljai érdekében; de nem bizhatja magát teljesen egy bizonytalan ukrán álom megvalósulására. Nagyon való­színű, hogy kiengesztelésül és támogatás reményében a csehek feláldoznák Oroszországnak is ezt a földet, mert az oroszok még nem felejtették el a csehek háború utáni viselkedését. Ne felejtsük el, hogy Prága mélyen bent fek­szik Európa szivében. Számára csak egy közvetlen össze­kötő kapocs van, s ez a rutén földön át vezető folyosó. Az európai történelem folyamán nem egyszer szerepelt ez a föld, mint Európa kapuja idegen, keleti hódítók előtt. A cseh politiika törekvése, hogy a közvetlen pánszláv kapcso­lat felé egyengesse ezt a kitaposott utat. Ennek a politikának eredményeihez Magyarországnak és Lengyelországnak is egyformán sok köze van. Lengyel­ország érzi iis ennek fontosságát. Még emlékezünk, hogy Barthou paktumpoilitikája részben Lengyelország ellen­állásán dőlt meg. A Londoniba vitt terv szerint a Keleti­Paktumnak aláírói Oroszország, a Balti államok, Lengyel­ország, Németország és Csehszlovákia lettek volna. A Duna­völgyi-Paktumnak a Kis-Entente államok és Magyarország, így például Csehszlovákiának, mintegv összekötőkapocs­ként kettős szerepet szántak: a Keleti-Paktumban és a Dunaiban is. A megegyezésnek lényeges pontja, hogy az államok kölcsönösen biztosítják egymás határait, buktatta meg Barthou tervét, mert Lengyelország feltételként szabta meg Csehszlovákia kizárását a rendszerből, mert ennek határait nem hajlandó biztosítani. Nekünk is éppen olyan nagy gonddal kell figyelemmel kisérnünk Ruszinszkó sorsát, mint a kisebbségi kérdést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a háború óta felnőtt Ruszinszkóban egy egyetemet végzett tanult generáció, mely már nem tud magyarul s mely mégsem érzi magát otthon a cseh uralom alatt. Bizonytalan, kapkodó politiká­val hol a cseh, hol az ukrán, hol a magyar felé tekint, vagy pedig önálló létét akarja biztosítani, ami minden elméleti önkormányzat mellett mindeddig nem sikerült és a cseh kormány minden eszközzel azon lesz, hogy ne is sikerül­hessen. Ellenben bárkinek odaadná Lengyelországon és Magyarországon kivü\ Ma, a diplomáciai tárgyalások jegyében folyó esztendő­ben, amikor talán békésebb, elfogulatlanalbb, tervszerű munkával akarják megszervezni Közép-Európa békéjét is, kell megindítani a propagandát a Ruténföld autonómiája mellett. Az autonómia magában hordozza a rutén-kérdés megoldását. Fölösleges és nélkülöz minden jogalapot bármi más politikai megoldás. A Ruténföld különleges helyzete és a csehszlovák alkotmányba cikkelyezett törvényes joga elejé! veszi minden, másutt megvalósittható tervezgetésnek. Egyetlen esetben, ha Csehszlovákia nyíltan megtagadná az autonómia megadását, akkor kerülhetne csak sor nép­szavazásim, hogv a nép szabadon nyilváníthassa akaratát. Az autonómia követelése állandóan éji a rutén nép minden rétegében. Az ifjúság elcsehesitő irányzata is kudarcot val­lott. Még a prágai rutén egyetemi hallgatók is tömegesen csatlakoznak az önkormányzat híveihez. Ne tévesszen meg bennünket, hogy ez nem kisebbségi kérdés, — de magyar érdek. A /kárpátaljai rutének nem tartoznak sem az ukránokhoz, sem a kísoroszokhoz, sem a Kárpátokon tul élő ruténekhez; nem is lehet őket más­képpen meghatározni, mint ahogy a béketárgyalásokon szerepeltek: Magyarországi rutének, Ruthénie de la Hongrie. Ez nemcsak nekünk tetszetős elnevezés, hanem benne van a nép múltjában, történetében, szokásaiban, nyugathoz tar­tozó vallásában. Törődnünk kell ezzel a néppel, mert a DunavöLgy és Közép-Európa egyik legfontosabb kérdésében az ő vála­szuk lesz a döntő s nekünk is azon keM lennünk, hogy ezt a választ idegen nyomás és politikai tendenciák alól fel­szabadulva, önállóan adhassák meg. Fel kell vennünk, ki kell mélyítenünk a kapcsolatokat. Ahogy nem feledkezhetünk meg az utódállamok magyar kisebbségeiről éppen ugy kell törődnünk ezzel a néppel is; nemcsak évszázados közös multunk miatt, hanem azért is, mert ez a nép, mely éppen a politikai és gazdasági lehe­tetlenülés időszakát élte át az elszakítás óta, nem felejt­hette el a multat s a szabadság és a létfenntartás leg­nagyobb nélkülözései között önkéntelenül is Magyarország felé tekint s vár támogatást célja, önállósága elérésében. Nekünk, magyaroknak, kötelességünk támogatni Rá­kóczi hü népét, „gens fidelissimáját" jogos törekvéseiben, hogy ez a szegény, kisigényű nép itt, az eszmék, világ­nézetek és politikák ütközőpontján ne várja hiába meg­értését, boldogulását és jövőjét. Kérjen mindenül! 99 99 PRINCEOf WALES karlsbadi kétszersültet! Gyártja a lipótkörúti | GLASNER EDE RT udvari szállító 1 u. Lipót-Kőrút 6 Teleion: 11-6-26 I l8— W% ^\ I IDEÁLIS TOROK- ÉS mm m t*m ÜHTl II SZÁJFERTÖTLENITÖ ••i • m ••• A mindennapos szájápolásnál nélkülözheti S 7 A IVIZTARLETTA Forgalomba kerül: fcMOYIfcil«Di-tl I H 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegei

Next

/
Oldalképek
Tartalom