Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Mussolini és a csehszlovákiai magyar kisebbség. Az olasz sajtó a cseh terrorról

14 MAG VAR KÜLPOLITIKA lt)33 november Mussolini és a csehszlovákiai magyar kisebbség Az olasz sajtó a cseh terrorról Irta: Ballá Ignác Milano, november A világsajtóban eddig meglehetősen kiváltságos szerepe volt Csehszlovákiának, amiben valószínűleg része volt un­nak a .sok millió cseh koronának, amit Benes külföldi pro­pagandára költött. Az iij, hibrid köztársaság áldemokráciá­jával, kisebbségei ellen folytatotl terrorjával csak az olasz sajtó merészelt mindig bátran foglalkozni, amelyei nem tudott megfertőzni sem Benes propaganda büdzséje, sem szirén szava. A legújabb eseményeknek azonban, amelyek Csehszlovákiában a nemzetiségek legelemibb jogai ellen irányultak, már az egész világsajtóban nagj visszhangja volt és különösen a mindig bátor, önzetlen és az igazságot a régi római szellemben védő olasz sajtó emelte fel szavát erőteljesen az áldemokrácia hazájának, Csehországnak erő szakoskodósai ellen. Az olasz sajté) úttörő munkájának, amelj egyúttal fel­világosító munka is. eredménye, hogy ma már nemcsak az olasz közvélemény, hanem a külföldi is a maga való­ságában látja a cselnek szerepét a kisebbségek és az ellen­zék pártjaival szemben. Erről a felvilágosit, munkáról ér­demes rövid szemlét tartanunk. A torinói „Stampa"-baxi Italo Zingarelli számos cik­kében ismertette Csehország fegyverkezését éppen ugy, mint alattomos szerepéi a hirtenbergi állítólagos .fegyver­szállítás ügyében. A kitűnő olasz publicista a cseh gazda­sági helyzetről is őszinte képet íestett, de nem hanyagolta el a kisebbségek elnyomatásának feltárását sem. A milanói ..Libro e moseheti<>"-\rn\, amely az olasz fasiszta egyetemi ifjúság hivatalos lapja, Pierfranco Gaslini a csehszlovákiai magyarok üldöztetésével foglalko­zott részletesen. — A csehszlovák köztársaság — irta a .,Libro e moschetto" —, amint ismeretes, mozaik-állam, amely áll esetiekből, szlovákokból és egyéb nemzetiségekiből. A wil­soni elvek szerint: a nemzetiségi eszmék kedvééit hozták létre ezt az államot. De már a megteremtése is nevetséges gondolat volt, mert hiszen a történelem nem tud — és nem is tudott sohasem! — csehszlovák nemzeti eszméről, amely nem is létezik. Csehszlovákiában vannak csehek és vannak tótok — de a tótok még ma is inkább magyarok, mint csehek. A csehek elszlávosodott poroszok, vagy még helyesebben: elporaszasodott szlávok. Egyetlen közös tulaj­donságuk: a nagy mofmság. De a csehek és lótok közt óriási különbség van és a cseheknek sosem fog sikerülni elgyarmatosilani a tótokat. A csehszlovák állam különböző nemzetiségekből van összerakva: nagyrészt németek, tótok, magvarok és rutének alkotják. A cseh alkotmány viszont csak a külsőségekre ügyel, de meg akarja ölni a lelkeket. A kisebbségek jogait nemzetközi megegyezések védik: a valóságban azonban Csehszlovákia közoktatásügyi minisz­tere becsukatja azokat az iskolákat, ahol magyarul taní­tanak és olyan iskolákat nyit helyettük, ahol csak csehül folyik a tanítás... De a csehek a magyar sajtói is elnyom­ják és fegyveres erővel oszlatják lel a magyar párt gyű­léseit. — A Tótföld azelőtt kimondottan ipari vidék volt, akárcsak Csehország, — írja Pierfranco Gaslini. —• A fel­vidék lakossága mezőgazdasági szükségleteit a mai Csonka­Magyarország ama területéről szerezte be. amely az uj Csehszlovák állammal határos. A prágai kormány azonban önálló mezőgazdasági politikát folytatva, arra kényszeriti ma a tótokat, hogy gazdasági szükségleteiket sokkal drá­gábban szerezzék be, mint ahogyan a régi hazájukban be­szerezhették. Veszedelmes és kislátókörü gazdasági poli­tika ez! Ha Csehszlovákia nem akarja, hogy elnyelje a nemzetiségek uj megmozdulása, amely egyébként már ki­alakulóban van, Magyarországra kell, hogy támaszkodjék. A csehek megcsonkították Magyarországot, de megcsonkí­tották önmagukat is, mert hiszen azelőtt ők is tagjai vol­tak az Osztrák é.s Magyar Monarchia szinte tökéletes gaz­dasági egységének, amely az egész cseh ipari termelési fel tudta venni. Ma azonban az uj határok elzárják a csehek elől az egész világot. Milánó egyik nagy napilapja, „La Sem", amely Gastone Gorrieri főszerkesztésében jelenik meg, .szintén több izben foglalkozóit már a csehszlovákiai politikai és gazdasági helyzettel, legutóbb pedig négyhasábos nagy cikket szenteli e problémának. Ebben kifejtette, hogy a cseh propaganda a világháború alatt azt akarta elhitetni a világgal, hogy a cseh és a tót nép tulajdonképpen egy népei jelent. sőt Benes 1917-ben megjeleni könyvében „Déstruisez V \.utriche-Hongrie"-bei\ azt merészelt állilani, hogy a két nyelv annyira hasonlít egymáshoz, mint a szerb és a horvát. Ezt az állítását azóta nagynevű nyelvé­szek megcáfolták, de nem árt a világ figyelmét arra is fthivni, hogy a csehek és tótok kultúrája is mennyire kü­lönböző: a lótok katolikusok, a csehek husziták. A lótok — Írja a „La Sera" — a világháború után csak azért csatlakoztak Csehországhoz, hogy nagyobb ön­kormányzatot és függetlenséget kaphassanak Erre köte­lezték is magukat a csehek, éppen ugy, mint a lói nyelv használatára az iskolákban és hivatalokban. Massaryk Pittsburgban 1918 május 30-án írásban is adta mindezt. De a cseh őszinteségről, jóhiszeműségről, becsületességről fogalmat ad Massaryk önvallomása „The making oj the State" cimü müvében, melynek 220-ik oldalán azt írja, hogy „csak azért irta alá a fenti egyezményt, mert meg akarta nyugtatni a tótok egy kis töredékét", akik Isten tudja, milyen függetlenségről álmodoztak! A csehszlovákiai eseményekkel foglalkozva, a: olasz sajtóban nagy visszhangja volt a felvidéki magyar üldöz­tetéseknek. Mussolini lapja, a „Popolo d'Italia" megállapí­totta, hogy a legutóbbi cseh népszámlálás titkos célja az volt, hogy megfosszák a magyarokat kisebbségi jogaiktól Csehszlovákiában. E jogfosztásokat megelőzően betiltották a „Prágai Magyar Hirlap"-ot, éppen ugy, mint a tót lapo­kat, Hlinka egész .sajtóját. Csendőri beavatkozással felosz­latták a magyar, német és tót pártok gyűléseit. Ami pedig a népszámlálási adatokat illeti, azok alapján a csehek ugy tüntetik fel a helyzetei, hogy Kassán, Pozsonyban, Ung­vári és Eperjesen a magyarok nem érték volna el a meg­kívánt husz .százalékos lélekszámot sem. Ez pedig immár azt jelenti, hogy ezekben a városokban a magyar nyelv használatát nem engedik meg többé: még Kassán sem, amely a nagy magyar nemzeti hős, Rákóczi fejedelem szülővárosa. A népszámlálásra hivatkozva, az emiitett vá­rosokban a csehek eltávolították a magyar cégfeliratokat is és a hivatalokban sem a hivatalnokok, sem a közönség nem beszélhet többé magyarul sem egymással, sem maguk között, még akkor sem, ha ez az egyetlen nyelv, amelyen minden más nyelvnél jobban meg tudják értetni magukat. A „Popolo d'Italia" ismertette a cseheknek azt a ne­vetséges törekvését is, hogy inkább ;i héber nyelvet akar­ták elfogadni bizonyos városokban, ahol a zsidóság, me­lyet nemzetnek tüntettek fel, husz százaléknál nagyobb lélekszámban van képviselve, bár a zsidók nagyrésze ma­gyarnak vallotta magát és zsidó voltukat, csak mint val­lást tüntették lel. A csehek igy akarták a magyar nyelvű és magukat magyaroknak valló zsidóságot arra kényszerí­teni, hogy héberül beszéljenek és felejtsék il anyanyelvü­ket, a magyar nyelvel. — Mindez — irta a „Popolo d'Italia" — nagy felhá­borodást kellelt a magyar közvéleményben, de külföldön is nagy visszhangja volt a cseh terrornak. Közölte Mussolini lapja .Sir Goiver nyílt levelét is, amely megállapítja, hogy a csehek a népszavazásnál min­den áron ki akarták mutatni, hogy a magyarság nem éri el azt a lélekszámot, amelynek alapján a kisebbségi jogok megilletik. De ezt csak ugy tudták elérni, hogy a kérdőíve­ket nem a lakosság, hanem a kirendelt cseh tisztviselők töltötték ki. akik a kisebbségek nyelvét nem értették, vi­szont tolmácsot nem engedlek be és maguknak a feleknek, főként a magyaroknak azt sem engedték meg, hogy a cseh tisztviselők állal kitöltött kérdőíveket ellenőrizzék, vagy megtekintsék. így persze az is megtörténhetett, igen sok

Next

/
Oldalképek
Tartalom