Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Mussolini és a csehszlovákiai magyar kisebbség. Az olasz sajtó a cseh terrorról

14 MAG VAR KÜLPOLITIKA lt)33 november Mussolini és a csehszlovákiai magyar kisebbség Az olasz sajtó a cseh terrorról Irta: Ballá Ignác Milano, november A világsajtóban eddig meglehetősen kiváltságos szerepe volt Csehszlovákiának, amiben valószínűleg része volt unnak a .sok millió cseh koronának, amit Benes külföldi propagandára költött. Az iij, hibrid köztársaság áldemokráciájával, kisebbségei ellen folytatotl terrorjával csak az olasz sajtó merészelt mindig bátran foglalkozni, amelyei nem tudott megfertőzni sem Benes propaganda büdzséje, sem szirén szava. A legújabb eseményeknek azonban, amelyek Csehszlovákiában a nemzetiségek legelemibb jogai ellen irányultak, már az egész világsajtóban nagj visszhangja volt és különösen a mindig bátor, önzetlen és az igazságot a régi római szellemben védő olasz sajtó emelte fel szavát erőteljesen az áldemokrácia hazájának, Csehországnak erő szakoskodósai ellen. Az olasz sajté) úttörő munkájának, amelj egyúttal felvilágosító munka is. eredménye, hogy ma már nemcsak az olasz közvélemény, hanem a külföldi is a maga valóságában látja a cselnek szerepét a kisebbségek és az ellenzék pártjaival szemben. Erről a felvilágosit, munkáról érdemes rövid szemlét tartanunk. A torinói „Stampa"-baxi Italo Zingarelli számos cikkében ismertette Csehország fegyverkezését éppen ugy, mint alattomos szerepéi a hirtenbergi állítólagos .fegyverszállítás ügyében. A kitűnő olasz publicista a cseh gazdasági helyzetről is őszinte képet íestett, de nem hanyagolta el a kisebbségek elnyomatásának feltárását sem. A milanói ..Libro e moseheti<>"-\rn\, amely az olasz fasiszta egyetemi ifjúság hivatalos lapja, Pierfranco Gaslini a csehszlovákiai magyarok üldöztetésével foglalkozott részletesen. — A csehszlovák köztársaság — irta a .,Libro e moschetto" —, amint ismeretes, mozaik-állam, amely áll esetiekből, szlovákokból és egyéb nemzetiségekiből. A wilsoni elvek szerint: a nemzetiségi eszmék kedvééit hozták létre ezt az államot. De már a megteremtése is nevetséges gondolat volt, mert hiszen a történelem nem tud — és nem is tudott sohasem! — csehszlovák nemzeti eszméről, amely nem is létezik. Csehszlovákiában vannak csehek és vannak tótok — de a tótok még ma is inkább magyarok, mint csehek. A csehek elszlávosodott poroszok, vagy még helyesebben: elporaszasodott szlávok. Egyetlen közös tulajdonságuk: a nagy mofmság. De a csehek és lótok közt óriási különbség van és a cseheknek sosem fog sikerülni elgyarmatosilani a tótokat. A csehszlovák állam különböző nemzetiségekből van összerakva: nagyrészt németek, tótok, magvarok és rutének alkotják. A cseh alkotmány viszont csak a külsőségekre ügyel, de meg akarja ölni a lelkeket. A kisebbségek jogait nemzetközi megegyezések védik: a valóságban azonban Csehszlovákia közoktatásügyi minisztere becsukatja azokat az iskolákat, ahol magyarul tanítanak és olyan iskolákat nyit helyettük, ahol csak csehül folyik a tanítás... De a csehek a magyar sajtói is elnyomják és fegyveres erővel oszlatják lel a magyar párt gyűléseit. — A Tótföld azelőtt kimondottan ipari vidék volt, akárcsak Csehország, — írja Pierfranco Gaslini. —• A felvidék lakossága mezőgazdasági szükségleteit a mai CsonkaMagyarország ama területéről szerezte be. amely az uj Csehszlovák állammal határos. A prágai kormány azonban önálló mezőgazdasági politikát folytatva, arra kényszeriti ma a tótokat, hogy gazdasági szükségleteiket sokkal drágábban szerezzék be, mint ahogyan a régi hazájukban beszerezhették. Veszedelmes és kislátókörü gazdasági politika ez! Ha Csehszlovákia nem akarja, hogy elnyelje a nemzetiségek uj megmozdulása, amely egyébként már kialakulóban van, Magyarországra kell, hogy támaszkodjék. A csehek megcsonkították Magyarországot, de megcsonkították önmagukat is, mert hiszen azelőtt ők is tagjai voltak az Osztrák é.s Magyar Monarchia szinte tökéletes gazdasági egységének, amely az egész cseh ipari termelési fel tudta venni. Ma azonban az uj határok elzárják a csehek elől az egész világot. Milánó egyik nagy napilapja, „La Sem", amely Gastone Gorrieri főszerkesztésében jelenik meg, .szintén több izben foglalkozóit már a csehszlovákiai politikai és gazdasági helyzettel, legutóbb pedig négyhasábos nagy cikket szenteli e problémának. Ebben kifejtette, hogy a cseh propaganda a világháború alatt azt akarta elhitetni a világgal, hogy a cseh és a tót nép tulajdonképpen egy népei jelent. sőt Benes 1917-ben megjeleni könyvében „Déstruisez V \.utriche-Hongrie"-bei\ azt merészelt állilani, hogy a két nyelv annyira hasonlít egymáshoz, mint a szerb és a horvát. Ezt az állítását azóta nagynevű nyelvészek megcáfolták, de nem árt a világ figyelmét arra is fthivni, hogy a csehek és tótok kultúrája is mennyire különböző: a lótok katolikusok, a csehek husziták. A lótok — Írja a „La Sera" — a világháború után csak azért csatlakoztak Csehországhoz, hogy nagyobb önkormányzatot és függetlenséget kaphassanak Erre kötelezték is magukat a csehek, éppen ugy, mint a lói nyelv használatára az iskolákban és hivatalokban. Massaryk Pittsburgban 1918 május 30-án írásban is adta mindezt. De a cseh őszinteségről, jóhiszeműségről, becsületességről fogalmat ad Massaryk önvallomása „The making oj the State" cimü müvében, melynek 220-ik oldalán azt írja, hogy „csak azért irta alá a fenti egyezményt, mert meg akarta nyugtatni a tótok egy kis töredékét", akik Isten tudja, milyen függetlenségről álmodoztak! A csehszlovákiai eseményekkel foglalkozva, a: olasz sajtóban nagy visszhangja volt a felvidéki magyar üldöztetéseknek. Mussolini lapja, a „Popolo d'Italia" megállapította, hogy a legutóbbi cseh népszámlálás titkos célja az volt, hogy megfosszák a magyarokat kisebbségi jogaiktól Csehszlovákiában. E jogfosztásokat megelőzően betiltották a „Prágai Magyar Hirlap"-ot, éppen ugy, mint a tót lapokat, Hlinka egész .sajtóját. Csendőri beavatkozással feloszlatták a magyar, német és tót pártok gyűléseit. Ami pedig a népszámlálási adatokat illeti, azok alapján a csehek ugy tüntetik fel a helyzetei, hogy Kassán, Pozsonyban, Ungvári és Eperjesen a magyarok nem érték volna el a megkívánt husz .százalékos lélekszámot sem. Ez pedig immár azt jelenti, hogy ezekben a városokban a magyar nyelv használatát nem engedik meg többé: még Kassán sem, amely a nagy magyar nemzeti hős, Rákóczi fejedelem szülővárosa. A népszámlálásra hivatkozva, az emiitett városokban a csehek eltávolították a magyar cégfeliratokat is és a hivatalokban sem a hivatalnokok, sem a közönség nem beszélhet többé magyarul sem egymással, sem maguk között, még akkor sem, ha ez az egyetlen nyelv, amelyen minden más nyelvnél jobban meg tudják értetni magukat. A „Popolo d'Italia" ismertette a cseheknek azt a nevetséges törekvését is, hogy inkább ;i héber nyelvet akarták elfogadni bizonyos városokban, ahol a zsidóság, melyet nemzetnek tüntettek fel, husz százaléknál nagyobb lélekszámban van képviselve, bár a zsidók nagyrésze magyarnak vallotta magát és zsidó voltukat, csak mint vallást tüntették lel. A csehek igy akarták a magyar nyelvű és magukat magyaroknak valló zsidóságot arra kényszeríteni, hogy héberül beszéljenek és felejtsék il anyanyelvüket, a magyar nyelvel. — Mindez — irta a „Popolo d'Italia" — nagy felháborodást kellelt a magyar közvéleményben, de külföldön is nagy visszhangja volt a cseh terrornak. Közölte Mussolini lapja .Sir Goiver nyílt levelét is, amely megállapítja, hogy a csehek a népszavazásnál minden áron ki akarták mutatni, hogy a magyarság nem éri el azt a lélekszámot, amelynek alapján a kisebbségi jogok megilletik. De ezt csak ugy tudták elérni, hogy a kérdőíveket nem a lakosság, hanem a kirendelt cseh tisztviselők töltötték ki. akik a kisebbségek nyelvét nem értették, viszont tolmácsot nem engedlek be és maguknak a feleknek, főként a magyaroknak azt sem engedték meg, hogy a cseh tisztviselők állal kitöltött kérdőíveket ellenőrizzék, vagy megtekintsék. így persze az is megtörténhetett, igen sok