Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 4. szám - Erdély területi problémája

14 HUNGÁRIA LLOYD 1932 április Erdély területi problémája — Franco Vellani Dionisi uj könyve — A legrégibb ós legnagyobb olasz kiadónak, Zaniohellinek kiadásában mosí jelent meg Franco Veüani Dionisi olasz író és költő »Erdély területi problémáján cimü müve, amely nagy feltűnést keltett egész Olaszországban. Franco Vellani Dionisi már régebben foglalkozik a magyar kérdéssel, a magyar népnek igaz barátja és a revíziós mozgalomnak egyik lelkes támogatója, Franco Vellam Dionisi Olaszországban sorozatos előadásokat tartott a magyar kérdésről és több cikkben foglalt állási a trianoni békeszerződés revíziója mellett. Nemcsak Magyarországot, de az utódállamokat is beutazta s így személyestapasztalatai alapján irta meg »Erdély területi problémája* cimü munkáját. Franco Vellani Dionisi tanulmánya bárom részre oszlik : az első rész cime * Erdély lakossága*, a második »A trianoni szerződésű és a harmadik ».4 határkiigazitásra vonatkozó javaslat «. A könyv a »Felelösség« cimü fejezettel kezdődik, mely röviden vázolja gróf Tisza István néhány levele alapján, hogy mily igazságtalanság volt Magyarországot Németországgal és Ausztriával hasonló elbánásban részesíteni. A második fejezetben a szerző kimutatja, hogy a felelősségnek ez a mostani értelmezése nagyon hasonlít a »vérbosszúhoz« s teljesen ellentétben áll a joggal és erkölccsel, valamint azzal a bizonyos humánus felfogással is, mellyel oly szívesen tetszelegnek Európa jelenlegi kormányai. Ez egyik oka a revízió szükségességének, mert a szerződések nem az igazság jegyében köttettek, hanem a-, elmúlt háború hutása alatt állva, a bosszú alapján jöttek h'tn . A szerző könyvében nemcsak egyszerű történeti leírását adja Erdélynek a dákok idejétől kezdve a római foglaláson majd a magyar letelepedésen keresztül a mai napig, hanem Franco Vellani Dionisi itt kimutatja mindenekelőtt a lehelő legvilágosabb és meg nem támadható módon, hogy a románok által hangoztatott dák-román elmélet nem vonatkoztatható Erdélyre, mivel < terűlet csak rövid időre r<>It Róma uralma alatt és a rómaiak és az oláhok közötti kapcsolatok csak sokkal későbben és más területen fejlődtek ki. Ezután a szerző kimutatja, hogy a románok Erdélybe beszivárgás utján jutottak be. A második rész a háborút közvetlenül követő eseményeket ismerteti s e fejezet cime : a »Trianoni szerzödés«. E részben kimutatja, hogy azok az okok, amelyekért Magyarországtól Erdélyt elvették, nem igazságosak és nem jogosak és nem is becsületesek, ezért minden szempontból kívánatos a szerződés revíziója. E részben ismerteti a Millerand-féle kísérőlevelet, melynek célja Magyarország megnyugtatása volt, noha a bentigérteket mind a mai napig nem tartották be. Azután a határmegállapító bizottságok munkásságát ismerteti, majd leirja, hogy miképen néz ki az uj trianoni batár. A harmadik ós egyben legérdekesebb rész Erdély etnográfiai leírásával kezdőtlik. Pontos statisztikai adatok alapján kimutatja, hogy merre vannak magyar települések s ebből kifolyólag mily abszurdok a jelenlegi határok. Fejtegetései sorén arra a megállapításra jut, hogy a Rothermere-határok megvalósítása csak ideiglenes megoldást, nem pedig az erdélyi kérdés végleges rendezéséi jelenti. Röviden, Franco Vellani Dionisi tervezete földrajzi és stratégiai alapokon nyugszik és a lehető legnagyobb méltányossággal szándékozik megoldani a kérdést : egy korridor kiképzését javasolja, mely magában foglalja Zilah vidékét és a Rothermere-határon kivül egyesülne Kolozsvár környékével, majd lenyúlna a Kárpátok szögletébe egész a régi határig. Pontról-pontra ismerteti a javasolt határvonalakat s mindazon etnikai, földrajzi, stratégiai és gazdasági okokat, melyek megvalósítását szükségessé teszik. A kérdés megoldása szerinte a következő : A Rothermere—Vellani határ alapján visszakapott lakosság kb. 2,300.000 Magyarok kb 1,550.000 Románok 600.000 Egyéb (a magyar történeti jog alapján) 150.000 mhnegy 800.000 magyar maradna román uralom alatt, kik helyzetüknél fogva nom kerülhetnek az uj határokon belül. Magyarország kb. 40.000 hektárt kapna vissza, Romániának mintegy (12.000 maradna. A nagyobb rész ugyan Romániáim, marad, de Magyarország visszakapná másfélmillió fajtestvérét, összesen pedig kétmillió volt állampolgárát. Uj élet a magyar fürdőkben. Nagyszabású változtatásokat hoz magával az uj fürdő; örvény, amelyet a fontos rendeletek csoportja egészít ki. Ezek már most széleskörű munkát adnak ugy a fürdőknek és forrástelepeknek, mint az üdülőhelyeknek. A fürdő'.örvény valamennyi meglévő fürdőink és forrásnak is alapos revízióját rendelte el. Ennélfogva a fürdőtulajdonosok kénytelenek voltak máris nagyobb invesztációkat végezni és tataroztatni. Mert az uj fürdőtörvény értelmében ugy a fürdő-, mint az üdülőhelyeken csak azokat a szobákat lehet fürdőzök és üdülök számára kiadni, amelyeket előzően a fürdőbiztos és a hatósági orvos megvizsgált. Ez a vizsgálat kiterjed a mellékhelyiségre is. A forrástulajdonosok szintén uj gépsket szereztek be, hogy a töltés a balneotechnika legújabb vívmányai szerint történjék és igy emberi kéz az egész manipulációs folyamat alatt nem juthat se a palackkal, se a beletöltendő ásványvízzel érintkezésbe. A magyar jamboree heroldja Keleten. Az egyiptomi kormány elhatározta, hogy hivatalosan résztvesz a magyarországi jamboreen és minél nagyobbszámu cserkész kiküldéséről gondoskodik. Diákok kedvezményes tanulmányútjai. A magyar városok kultúrájának és mindenfajta értékeinek egymásközt való megismerését az Államvasutak vezetősége elő akarja segíteni. Ezt az intenciót szolgálják a szülés nagy plakátok, amelyeket Magyarország legszebb vidékeiről festetett a Mév. Egyéb reformok közt a belső vándorforgalom emelését teszi lehetővé a tanulóifjúságnak adott kedvezmény, amely körül legutóbb több újítás történt. Igy 100 km össztávolságon felüli utazásoknál a gyorsvonaton is megadják a kedvezményt ugy a II., mint a III. osztályon. Legalább 31 résztvevő esetén egy tanár, 50-nél több utasnál pedig két vezető tanár díjtalanul utazik. A budapesti Szilágyi Erzsébet-leányliceum magyarruhás énekkara 430 magyar diákleány húsvéti müncheni tanulmányútja alkalmából nagy sikerrel szerepeli a Löwenbrxukellerben rendezeti magyar—bajor teslvériségi ünnepen