Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Megfélemlítés az államok között

1931 október MAG VAR KÜLPOLITIK A 11 IQYISylliril ÉHEIT A „Hargitaváralja" jelképes székely községről Nagy-Magyarország idején is szükségesnek mutatkozott a fővárosban a székely érdekek védelme, mellyel a székelységet összetartották s a hagyományos ős székely szellem integritását is megőrizték. Fzt a célt szolgálta a? összeomlásig a ma már 56-ik esztendői számláló Székely Egyesület , melynek évről-évre megjelenő napiárai az országos hirre jutott székely nagyságok pantheonjáról számolnak be. Az 1918. évi összeomláskor a békés viszonyokhoz szervezett Székely Egyesület gyengének bizonyult s Károlyi Mihály nemzeti tanácsával szemben megszervezlek a Székely Nemzeti Tanácsot, amely feladatául tűzte ki az ország integritását, melyet a »Székely Hadosztály<-lyal kívánt megvalósítani. Célja volt továbbá e kilengésekkel szemben megvédeni a nemzeti hagyományt, a magyar eszmét és faji érintetlenséget. Károlyi nemzeti tanácsa gyanús szemmel nézte ezt az alakulatot és reakcionáriusnak bélyegezte azt. Erdély elvesztésének ködképei mind markánsabban bontakoztak ki a székelyek lelkében s a jövendő tragikus eshetőségeire való előkészületül a székelység létérdekéért síkra szállott egy ujabb csapat, mely a székely fajt az emberi hiúság és pártos politika kizárásával szociális különbség nélkül egy táborba sorakoztatta, hogy céltudatos vezetés mellett, határozott irányú és rendszeres munkát fejthessen ki. így alakult meg 1921-ben a »Hargita várai ja jelképes székely község«, mely egy C00.000 magyar-székely lelki egyesülése és egyesülete. Belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályai keretében működik és vidéki társközségek szervezését is célul tűzte ki, melyek eddig Szegeden, Debrecenben, Kőbányán, Kispesten stb. létesültek E székely alakulatnak egyik szervezője és első várispánja dr. csikszentsimoni Endes Miklós közigazgatási biró volt, aki égő honszeretettel s odaadó ügybuzgósággal vezette ezt az egyesületet 1928-ig, amidőn súlyos betegsége és másnemű történetirói munkálkodása miatt viszszavonult a vezetéstől. Endes Miklós és felesége esikszentmihályi Sándor Rózi ugyanakkor megindították a zavaros időkben magára hagyott, gyámolitó nélkül maradt székely ifjúság felkarolását, a »Székely Anyák Szövetségével", mellyel kapcsolatosan fáradhatatlan apostolai voltak a székely ifjúság ügyének. Endes Miklós és Endes Miklósné, mint a -székely ifjúság apja és anyja nagy áldozatokkal támogatták őket s a mostani SzEFHE (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete) alapjait megvetették. Ugy e székely ifjúság körében, mint a Hargitaváraljában célul tűzték ki a menekült és kiüldözött székelységben az Erdély után való vágy ápolását, a csonkaország magyarságában a székely, az erdélyi eszme megkedveltetését, erdélyi és más menekültek segélyezését, szociális bajainak orvoslását és a békereviziót. A Hargilaváralja j. sz. község első főbírája Gagyhy Dénes, főjegyzője pedig Szent-Pály Sándor volt, aki jelenleg is a község főjegyzője. Főbirák voltak néh. Költő Gábor és Biró Balázs közigazgatási biró, aki később várispán lett. 1923-ban pedig sikerült e nagy célnak megnyerni dr. Köllö Ignác Maros-Torda vármegye utolsó alispánját, nyug. miniszteri tanácsost, néh. Kováccs József dr. gazdasági akadémiai tanárt, néh. csikszentmiliályi Sándor Imre történetírót, dr. Genesy Zoltán törvényszéki tanácselnököt, pókakereszluri Székely Jenő miniszteri tanácsost, dr. altarjai Bodő Farkas közigazg. dr. csekefalvi Fodor Antal kir. közjegyző, Balássy Antal államtitkár. Gyenge József főtanácsos, Dimény Mózes postafőigazgató, Bereczky Sándor államvasuti igazgató, iró, Baka Endre, néh. Botár Béla, Páll Andor Aero Club alelnöke és sok más előkelő székely urat és a székely ifjúságot, akiknek sikeres, ügybuzgó munkálkodása összetartotta a csonka hazában élő székelységet és lestvéri viszonyt szőtt a többi társegyesülettel, u. m. a Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nőegylet-tel, melynek elnöke: csikszeutmártoni Bocskor Antalné, a Magyar-Székely Társasággal, melynek vezére Benedek Sándor, az Erdélyi Férfiak Egyesületével, melyet gróf Teleki Pál és Kolozsváry Bálint vezet, a SzEFHÉvel és a Gábor Áron munkáskörrel. Ezeken kivül érintkezést tart fenn a kolozsváriak, nagyenyediek, szászvárosiak, székelyudvarhelyiek és brassóiaknak részint egyesületeivel, részint asztaltársaságaival, melyek közül különösen a Makkay Jenő vezetése alatti nagyenyedi és a Szádeczky Lajos alatti kolozsvári alakulatok fejtenek ki jelentősebb tevékenységet. A »Hargitaváralja j. sz. k.« irányítását jelenleg Farcádi Sándor László dr. Budapest székesfőváros nyug. főkapitánya tartja a kezében, mint legutolsó várispáuja és nagy ügybuzgalommal vezeti és továbbfejleszti e nagyjelentőségű alakulatot. Utóbb a Tesz-szel létesített szorosabb kapcsolatot, majd a társközségek létesítését és gyarapítását tűzték ki célul dr. Csiky Gábor unit. lelkésszel és dr. Nyiredy Géza miniszteri titkárral, a harctérről a Budapestre jött, de hazájába és szülőotthonába vissza nem térhetett erdélyi ifjúságnak erkölcsi és anyagi támogatására. A község 1923 óta minden évben több műsoros estélyi rendezett, amelyek keretében az irredentizmust s a revízió gondolatait ápolta s az erdélyi tehetségeknek teret nyújtott. Ezenkívül tudományos előadások keretében Erdély történelméből eddig még nem ismert adatokat ismertetett a legjelesebb tudósok, egyházférfiak, államférfiak és irók által. A község teljes erejével teljesiti azt a kötelességét is, hogy az »Erdélyi Történelmi Társasága által megkezdett: a székely nemzet eredete, honfoglalása, történelme, alkotmánya tudományos alapokon a világ nyilvánossága elé kerüljön. E célból eddig kiadta: dr. Szádeczky-Kardos Lajosnak: »A székelyek történelme és alkotmányáé és Sándor Imrének A székelyek letelepülése^ c. müveit. Ezenkívül Köllő Ignác a község jelenlegi főbírája Székely szókiucs és székely hagyományok; c. müve sajtó alá van rendezvve, melyben több, mint 2000 oly szót gyűjtött össze, melyek az Akadémia által összeállítóit magyar cimszójegyzékben hiányoznak. Ugyancsak »Erdélyi fényképfelvételek* és »Désy Zoltán életen c. müveit a község kiadásra tűzte ki. Ezeken kivül a község sajtó alá rendez le Endes Miklós történelmi müvét és Sz. Sólymos Bea: Csikszentmiliályi Sándor Imre« c. munkáját, mely az erdélyi megszállással kapcsolatos oláh impérium visszaéléseiről s a nagy kolozsvári perről>: számol be. Sz. S. lí. Fratelli Uccelli CAS A Of SPEDIZIONI Fondata nel 1866 Trieste, (Via Trenfo 12.)