Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 2. szám - A békerevizió francia előharcosai

1931 február nen van, hogy a magyar probléma mindenekelőtt a: igazság és csak azután a béke ügye, mert, ne leplezzük el a dolgoi magunk elől, a magyarok előbb-utóbb bele fognak fáradni abba, hogy a mai határok közt keressék megélhetésüket és — miként egy közismert pacifista fejezte ki magát — ha nem jön idejében a segítség, megélhetésük érdekében a halálra is elszánják magukat, vagyis egy kétségbeesett háborúba vethetik reményeiket". (35. oldal.) Könyvének III. fejezetében kizáró'.ag gazdasági oldaláról tanulmányozza a magyar problémát. Elemezi a magyarországi válság jellemző tüneteit, melyek nem sorozhatok a világszerte duló általános krízis következményei közé. hanem a trianoni béke rendelkezéseiből folynak. Magyarország 1919 óta szüntelen gazdasági nehézségekkel küzd, tdhát, ha legutóbb a világkrizis hatása alatt a helyzet romlott is, az ország bajainak eredete ezen kívülálló okokban, a trianoni béke intézkedéseiben található oieg. Több, mint 10 esztendeje sújtja Magyarországot a munkanélküliség, a középosztály és a munkásság nyomora, a kivándorlás, az öngyilkosságok elharapódzása, a mezőgazdaság helyzetének fokozatos súlyosbodása, az eladósodás, a föld elértéktelenedése, stb. Nagy vonásaiban ismerteti ezután Magyarország gazdasági történetét 1918 óta, mely ékesen bizonyítja, hogy magyar részről mindent elkövettek az ország talpraállitására. „Mint Hallgatag Vilmos, reménytelenül! láttak hozzá és kitartottak a sikertelenség ellenére is". „Tehát a kérdés lényege a maga matematikai egyszerűségében változatlan maradt tízévi erőfeszítés és szenvedés után. Magyarország lakosságának számaránya (megnövekedett; a trianoni békében előirt jóvátétel és a szükségszerűen felvett külföldi kölcsönök külső viszonylatban súlyos terheket róttak rá, melyek évi költségvetését komolyan terhelik és bevételeinek gazdasági szempontból tulnagy részét veszik igénybe. Ugyanakkor a trianoni béke területi rendelkezései megfosztották gazdagságának forrásaitól, éppen azoktól a természeti és ipari kincsekben bővelkedő területektől, melyek közigazgatásuk költségeinek levonásával jelentékeny jövedelmet biztosítottak számára". (56. oldal.) „Ilyen körülmények között a gazdtsági egyensúly felborult: a kiadások jóval túllépték a fedezetükre szolgáló eszközök teljesitőképességét." Hogy ebből az elviselhetetlen helyzetből •kikerülhessen, Magyarországnak szüksége van a nagyhatalmak, elsősorban pedig Franciaország támogatására. Dupuis meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy a kisantant Magyarországgal szemben követett politikája nemcsak Magyarország tönkremenetelére vezet, hanem Európa békés fejlődésének is útjában áld. Ezért, véleménye szerint, Franciaországnak saját érdekében is oda kell hatnia, hogy megegyezés jöjjön létre a kisantant és Magyarország között. MAGYAR KÜLPOLITIKA A megegyezést természetesen ugy gazdasági, mint területi és kisebbségi kérdésekben is keresztül kell vinni. Mert ,,a magyar probléma orvoslásának előfeltétele —• irja Dupuis — a kisantant és Magyarország között vonuló határok módosítása" Monti Ferenc VILÁGFÓLIÁSA Merénylet az albán király ellen A Bécsben tartózkodó Achmed Zogn albán király ellen három albán emigráns, Gjeloshi és Cami, volt albán tisztek és Quinzim Muletti kereskedő, revolveres merényletet követtek el. A három merénylő golyózáporral fogadta az operából kilépő albán királyt és kíséretét. Achmed Zogu király sértetlen maradt, szárnysegédje Topolai, a helyszínen meghalt, másik kísérője, Libohova, életveszélyesen megsebesült. • A „hős" nyilatkozata Held dr., Bajorország miniszterelnöke, egyik legutóbb tartott beszédében Európa válságát boncolgatva, rámutatott azokra az elvitázhatatlan eredő okokra, amelyek Németország mai rettenetesen lesújtott helyzetét előidézték. Felelősségének teljes tudatában, minden habozás nélkül kijelentette, hogy a versaillesi békében felállított gazdasági rendszer a német nép számára nemcsak teljesen elviselhetetlen, de önmagában lehetetlen is és éppen ezért a most érvényben levő YoungDr. Held, Bajorország miniszterelnöke, aki erélyesen követeli a versaillesi béke és a Young-terv revízióját 13 terv revíziója elkerülhetetlenül bekövetkezik. A német népre diktált békét már egynéhányszor revidiálták s ínég mindig újból revizió alá kell venni. Mikor fog a magyar nép a béke első revíziójának hajnalára ébredni? • A spanyol kormányválság A spanyol kormányválság hosszú ido óta egyúttal rendszerválság is. A spanyol király hosszan húzódó tárgyalások után a kormányalakítással Aznar Baphista Don Jüant, a haditengerészet admirálisát bizta meg. Ezzel a kormányválság kérdése megoldódott, de nem oldódott meg az a forrongás, mely helyi jelentőségen tul növeli a spanyol kormányzás ingadozásait diktatúra, félalkotmányosság és monarchista kormányzat között. Vájjon a monarchista színezetű uj spanyol kormány meg tudja-e nyerni, vagy le tudja-e csillapítani Spanyolország forrongó és elégedetlen elemeit, az ipari munkások tömegeit es a köztársasági elemet, melyet a legtanultabb fők vezetnek, olyan kérdés, mely Spanyolországon kívül a vele külpolitikai kapcsolatban lévő államokat is érdekli. Ilyen állam elsősorban Anglia, melynek Földközi-tengeri erődje Gibraltár szikláin épült. Ilyen Olaszország, melynek kormányzata szívesen látta Primo de Bivera diktatúráját. Végre ilyen Franciaország, mely a diktatúra idején befogadta a köztársasági hivek menekültjeit s mely Spanyolországgal együtt osztozik az afrikai Marokkó területén. • Jó szomszédság. Ki hallott mainapság ilyet? Es mégis: a bécsi férfiénekkar budapesti látogatásakor a magyar himnuszt énekelte németül. Begény- és történetírók (jövőről irván, ez egyremegyl, kik rendszerint szörnyű pusztulást, az emberiség Kain-Abel-harcát látják a jövő álmaként, ezt hallva, talán változtatnak komor jóslatukon. Talán van más ut, nemcsak olyan, mely romláshoz, gyülölséghez vezet. Talán két szomszédnép — oly császári ház szinte végeérhetetlen uralma után. mely — • mostoha megkülönböztetést téve — igyekezett egyik népét a másikra uszítani, — kezetfoghat egymással és a magyar himnuszt osztrák énekesek ajkáról hallva, elfelejtheti a császári ház sokezerszer hallott énekét, a Gotterhaltét. Talán ugy lesz, hogy két szomszédnép megbecsüli a kultúra fényes szálait, melyek multban-jövőben összefűzik. Talán ugy lesz, hogy a veszekedő, civakodó Európa közepette két szomszédnép mutatja meg, hogyan lehet szeretettel, gyűlölség nélkül élni. Lehet, hogy valamikor ez lesz a világ csodája, nem a legmagasabb ház, nem a leggyorsabb autó, nem a legmesszebbhordó ágyu. Lehet, hogy igy irja meg a regényíró, a .történettudós, vagy a sors.