Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 2. szám - Kisebbségek harca a szerb diktatura ellen. Bomlás fenyegeti a Kisebbségek Nemzetközi Konferenciáját

1930 július hó. MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Miklós min. tanácsos, a Magyar Távi­rati iroda vezetője, dr. Tóth László, a Vemzeti Újság felelős szerkesztője és dr. Ruttkay György, az Est lapok szer­szerkesztője, az északi országokba utaztak, ahol hozzájuk csatlakozott dr. Leffler Béla, a stockholmi magyar kö­vetség sajtóelőadója is. A norvég sajtó igen meleg hangon foglalkozik a ma­gyar lapszerkesztők látogatásával, amelynek igen komoly jelentőséget tulajdonit. Oslóban nemeskéri Kiss Sándor magyar ügyvivő és felesége fogadta szeretet remél tóan a magyar vendégeket. Rőwde Péter Márton tisz­teletbeli magyar főkonzul, pedig ebé­det adott tiszteletükre. Csehország ellen beadott kisebbségi peticiók. Dr. Truhart Herbert, a nemzeti jog­védelmi társaság vezértitkára érde­kes összefoglaló jelentést tartott feb­ruárban ennek a német társaságnak közgyűlésén a Népszövetséghez be­nyújtott kisebbségi petíciókról. így felsorolta, hogy Csehország ellen mi­lyen panaszok érkeztek be: 1921-ben Budapesten a magyar külügyminisz­ter intézett jegyzéket a szövetséges nagyhatalmakhoz, 1922-ben érkezett be a Magyar Külügyi Társaság petí­ciója, 1923-ban a görög katolikus ma­gyarok bizottságának petíciója, ugyan­ebben az évben a felvidéki és rutén földi kisebbségek helyzetéről egy ma> gyarországi panasz, valamint külön­leges petíció a földreform tárgyában s egy memorandum a Csehországban élő magyar kisebbségek állampolgár­sági és illetőségi kérdésében, végül 1929-ben a Magyar Nemzeti Szövet­ség részéről benyújtott petíció. Tru­hart fejtegetéseit azzal végezte, hogy az Adatsi jelentése folytán eszközölt javítások a kisebbségi kérdések keze­lését, illetőleg olyan csekély értékűek, hogy a kisebbségi panaszok elintézé­sére vonatkozólag a jövőre sem lehet nagy reményeket támasztani. Példa erre legújabban a bukovinai (Homá­nia) ukrán lakosság iskolaügyi pa­nasza, melyet szintén nem talált a Népszövetség főtitkársága tárgyaiha­tónak és hasonló sors fenyegeti a szerb uralom alá került macedón ki­sebbség és a horvát emigránsok pe­tíciót is, melyekben az adatok egész tömegével mutatnak rá nemzeti és állampolgári sérelmeire. A német diplomaták fizetése. Nemrég tették közzé a német dip­lomaták fizetéseit. A kimutatás szerint a legmagasabb fizetést, 175.000 márkát a washingtoni és a bécsi német nagy­követ élvezi. A londoni és madridi né­met nagykövetek évenként 145.000, a moszkvai nagykövet 140.000, a vatikáni és kvirináli követ 130.000, a párizsi és angorai követ 120.000 márkát kap évente. A külügyi hivatal egész kiadási költségvetése a következő költségvetési évre 2.2 millió márka. KERESKEDELEM, IPAR, Döntő stádiumba került a Budapest —Hegyeshalom közötti vasútvonal elektrifíkálása. Legutóbb a minisztertanács felha­talmazást adott a kereskedelmi mi­niszternek, hogy a Budapest—Hegyes­balom közötti vasútvonal elektrifiká­lására vonatkozó pályázatokat kiirja. Ezzel a ténnyel rövidesen a valósá­gok birodalmába fog kerülni ama is­meretes tervezet, mely a háború utáni évek egyik legjelentősebb feladata gyanánt a vasutak fokozatos villa­mosítását jelölte meg. A tervezet kiindulópontja tudvale­vően a bánhidai hatalmas teljesítő­képességű villamos energiatelep létre­hozása volt, mely máris bekapcsoló­dik a főváros villamosárammal való ellátásába. A bánhidai erőmű kétség­kívül az ország egyik legnagyobb­szabásu gazdasági alkotása, mely tel­jes jelentőségét akkor fogja csak va­lóságban éi-vényre juttatni, mikor az energiája által táplált villamoserejü vonatok végre bele fognak illeszkedni az ország közlekedési rendjébe. A tervezet leglényegesebb része azon. ban a Kandó Kálmán találmányán, a fázis váltós villamos-mozdonyokon nyugszik. A megejtett számitások sze­rint ugyanis a vasutvonalaink villa­mosítása csakis akkor fizetődhetik ki, ha nem kell nagy költségekkel járó ái arntranszformátorokat építeni min­denütt a vonalak mellett, hanem maga a villamos-mozdony elvégzi az áram oly természetű átalakítását, mely a szükséges vontatási célokra a legmegfelelőbb. Műszaki körökben már hosszú idő óta türelmetlenül várják Kandó Kálmán fázis-váltós mozdonytipusának végleges kialaku­lását, miután az évek óta folyó kí­sérletek műszaki és gazdasági szem­pontból egyaránt szinte felbecsülhe­tetlen értékű eredményekkel biztat­nak. Amennyiben ugyanis Kandó Kálmán mozdonytipusa meg fog fe­lelni a hozzáfűzött várakozásoknak, ugy ezzel nemcsak a MÁV villamosí­tásának problémája jut döntő stá­diumba, de tömeges megrendelésekre számíthat .maga a hazai gyáripar is a világ minden részéből a szóban­forgó mozdonytípust illetően. A kormány legutóbbi állásfoglalása a Budapest—Hegyeshalom közötti vo­nal villamosítására vonatkozólag két­ségkívül azt jelenti, hogy végre sike­rült a várvavárt mozdonytípust meg felelő tökéllyel előállítani s igy a von­tatás kérdése megoldást nyert. Hiva­talos részről ugyan még egyelőre meglehetős tartózkodással nyilatkoz­nak a közeljövőben meginduló vonal­villamosítás részleteiről, ami némileg érthető is, tekintettel a kérdés nagy jelentőségére, mindazonáltal ma már kívánatos volna, ha a hazai műszaki körök és a gazdasági élet végre meg­felelő beszámolót kapna a szóban­forgó vasútvonal villamosítására vo­natkozó technikai kérdések megoldá­sának mikéntjéről s főként köztudo­másra kerülnének azok a nyilván i szenzációs adatok, melyek a Kandö­I féle mozdony teljesítőképességére és működésének racionalitására vetnek világot. Ahogy hírlik, az ujtipusu mozdony darabja mintegy 700.000 pengőbe fog kerülni s miután legalább .40 darabra lesz szükség a forgalom kellő inten­zitása érdekében, csupán a mozdo­nyok beszerzése mintegy 28 millió pengőt igényel. A régebbi megállapo­Franciák'. Ekkorára kellett volna országotoknak megduzzadnia a világháború után. hit Franciaország terűletilen aránylag annyival növekedett volna, mint Románia. — .1 Nemzeti Szövetség kiállításáról. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom