Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 4. szám - Századvégi tétovázások a német diplomaciában

1926 február 16 _ 4 A Magyar Külpolitika 2. számú melléklete sem ismerik fel a másik nép pszihéjét. Ehhez mindig a vezető egyéniségek intuíciója szükséges. Bismarcknak a szereplés színpadáról való letűnte után pedig éppen a többi nemzet egyéniségének megértése és értékelése hiányzott a legjobban a nagy nmet nemzet sorsának intézőiből. Ferde tükröt tartottak nemcsak maguk, de a nagyvilág elé is, nem csoda tehát, hogy mind a két oldalon csak torzfigurákat láttak. A végzetes eredmény ma megvan, de a reálitások fölismerése még mindig hiányzik. Németország szereplése a világháborúban hősies volt, de — balga, mert a világháborúba vezető hoszszú út nem volt kikerülhetetlenül szükségszerű, ha a Bismarck utáni időkben nem feledkeztek volna meg a régi sarkigazságról: — Gouverner c'est prévoir. KÖNYVESHÁZ Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések A miskolci (azelőtt eperjesi) ev. jogakadémia tudományos értekezéseinek tárában, 25. sz. a. jelent meg neves közjogi írónknak, di\ Eöttevényi Olivérnek a fönti címet viselő pompás essay-je. Tömören, szabatos érveléssel fejti ki először az 1868. évi XLIV. t.-c. létrejöttének hátterét és indokát: rendi alkotmányunknak a 48-as; reformok következtében való átalakult voltát, s ebből eredőleg a nem magyar anyanyelvű állampolgárok nyelvhasználati joga körülírásának szükségességét. Nyomatékosan kiemeli a szerző, hogy a magyar törvényhozás teljesen önként, minden külső befolyás vagy kényszer nélkül hozta volt meg nemzetiségi törvényét, nem úgy mint a világháborút befejező békediktátum észszerütlen, a nemzetiségi elvet megcsúfoló területi rendelkezéseinek következményeként a volt szövetséges főhatalmak részéről a társult hatalmakra (Lengyel-, Szerb-, Román- és Csehországokra) erkölcsileg rákényszerített kisebbségi szerződések, amelyek a nevezett államok területén levő kisebbségek valóban minimális jogait nemzetközi egyezményben s a Nemzetek Szövetségének védelme alá helyezve biztosítják. Szerző találóan mutat rá arra, hogy a nemzetközi garancia a valóságban miért marad írott malaszt, a mi Magyarországnak a feladata és kötelessége a Az előrelátás hiánya megteremtette a maga keserű gyümölcsét. Fölötte kérdéses azonban, hogy a megmaradt nagyhatalmak ma előrelátóbbak-e? Ráeszmélnek-e arra a kiküszöbölhetetlen tényre, hogy a nagyhatalmak egyensúlyozott sálának periódusát az elárvult nagyhatalmak időszaka váltotta fel, melyben a még megmaradt nagyhatalmak egyensúlya annyira ingadozó, hogy már alig látszólagos? Belátják-e, hegy a megsemmisítés politikájának erőszakolásával saját vesztüket is előidézik, pedig A lelkek megbékéltetésével saját biztonságukat teremthették volna meg? Ma már az ő számukra is áll Hamlet töprengő kérdése: — To be or not to be — that is the question. A locarnói konferencia az első fecske, mely jobb jövővel biztat. tekintetben, hogy a kisebbségi jogok védelme tényleges valósággá váljék. (Lj.) A német valorizáció tanulságai Kresz Károly dr., a takarékpénztárak és bankok egyesületének igazgatója, a Tébe Könyvtár 17. srámú füzeteként, könyvalakban is kiadta. A német valorizációs törvény kihatása címen a Magyar Közgazdasági Társaság január 26-i ülésén előadott nagy érdekű tanulmányát. Kresz Károly munkájában a közkölcsönök megváltásáról, valamint a zálogjogok és egyéb igények felértékeléséről szóló két német valorizációs törvény szakszerű bírálatát adja. Kiindul abból, hogy a német törvényhozás a megszokott abszolút lelkiismeretességgel és átgondolással alkotta meg mindkét törvényt, hogy lehetőség szerint orvosolja a pénz minden példát felülmúló katasztrofális leromlása okozta igazságtalanságokat. A törvényjavaslatok lényeges intézkedéseinek ismertetése után szerző következtetéseit abban foglalja össze, hogy bár részben sikerült az igazságosság követelményeit szem előtt tartani, komoly gazdasági tényezőknek nézete, hogy a törvény a gazdasági világban több kárt okoz, mini amennyit használ az igazságtalanságok egy részének helyreigazításával. A német gazdasági helyzet nagy nehézségeinek és Németország mai kritikus helyzetének egyik oka a valorizáció, illetve a felértékelés okozta helyzet. Súlyos kihatása még a törvénynek, hogy a közönség a vállalatokra zúduló terheket látva, értékpapírjaitól szabadulni igyekszik és új papírok vásárlásától tartózkodik, mert veszélyeztetve látja a vállalatok jövedelmezőségét. Egyhangú a német gazdasági körök véleménye a tekintetben is, hogy a valorizáció visszaható ereje miatt a német reálhitel hosszú évekre a legnagyobb nehézségekkel fog küzdeni, úgyszintén hibánaik látják, hogy a valorizációs kérdés végleges rendezése előtt tették közzé az aranymérleget. Végül súlyos aggályok vannak aziránt, hogy 1932ben mikép fogja a német gazdaság a zálogjogilag biztosított kölcsönök és obligációk esedékessé válásakor a szükséges összegeket mobilizálni. Természetesen az ellenvéleménynek is megvannak a maga hívei, akik teljes optimizmussal várják a jövő eseményeit. Az új cseh nyelvrendelet A február ötödiki cseh lapok egész terjedelmében közlik az 1920. évi nyelvtörvény végrehajtási rendeletének újonnan kiadott szövegét. A rendelet megjelenése nagy meglepetést keltett politikai körökben, mert a koalíció pártjai között még néhány nappal azelőtt is súlyos ellentétek voltak a rendelet egyes intézkedéseit illetően. A rendelet négy részből áll: az első foglalkozik a bíróságok, hatóságok, egyesületek, vállalatok és köztársaságok szervezeteinek nyelvhasználatával, a második rész az önkormányzati szervekkel, a harmadik a pártokkal és a felügyelet ügyével, míg a negyedik zárórendelkezéseket tartalmaz. A felvidéki magyar és a prágai német lapok oldalakon át foglalkoznak a nyelvrendelettel és úgyszólván egyhangúan megállapítják, hogy ez a rendelet újabb súlyos csapást mér a kisebbségekre. A Prágai Magyar Hirlap szerint a rendelet tisztán politikai motivumok hozták létre és előre bejelenti hogy a magyar pártok minden oly esetben, amikor tudomásukra jut, hogy a hatóságok nem tartják tiszteletben az új rendelet intézkedéseit, a jövőben is mindent meg fognak tenni, hogy megtorolják a jogtalanságokat. A Bohémia szerint a nyelvrendelet ellentétben van a kisebbségi jogokról szóló szerződésekkel. A magyar nemzeti párttal szövetséges Bund der Landwirte parlamenti klubja, legutóbbi ülésén, Spina elnöklésével elhatározta, hogy a kormánynak ezzel a merész lépésével szemben jegi szakértők meghallgatása után fegja a szükséges lépéseket megtenni.