Magyar külpolitika, 1922 (3. évfolyam, 33-53. szám)

1922 / 34. szám - Az egész felvidék egyöntetüen követeli már az autonomiát - Az eladósodott entente

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1922 augusztus 20. / \ Az egész felvidék •J.U*' egyöntetűen követeli már az autonómiát A cseh köztársaság keretein belül élő különböző népek közül közjogi helyzeténél fogva talán a legnagyobb figyelmet érdemli meg a Kárpátaljai iwthén néjpnek — mostani elnevezése stzermt „Ruszin'kió" — őslakosságának szomorú helyzete. A mai „Ruszinsz­kót", mint autónom alakulatot kiüön­teges állami jogok illetnék meg, me­lyeket maga a cseh 'köztársaság által is ratifikált béke és 'különféty? garanciás egyezmények, valamint a cseh köztár­saság alkotmány-levele is biztosit »nak. Ezen törvényerejű szerződéseknek bir­tokábaiu a Kárpátalján lakó őslakos­ság jogilag tiulajdoi.álba jutott mind­azoknak az állampolgári jogoknak, mélyek őket máit egy önkormányzati jogokkal rendelkező áÜ&mterüljrt pol­gárait ®& autónom törvényhozás, köz­igazgatás és kultúra terén feltétlenül1 megilletik. Köztudomású, hogy a be­ciklkiElyeZett egyezmények és ratifikált békeszerződések ellenére a csehek több mint három éves kormányzati idejük alatt egyeikm lépést sem lettek vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Sőt ellen­kezőleg, az abszolutizmus középkori eszközeivel igyekeznek elnyomni azt a népet, amelynek joga van az autonó­miához, ugy hogy a sérelmek oly na­gyok, hogy a maga a népszövetség is figyelmeztetie már a csolij.ket kötele­zet tségeiik Ibctartására. ÍMindhiáiba. „Ruszins,zkó'' ma is csak egy kizsákmányolásra szánt gyarmat, nielynpk még törvényhozó testülete sincs, sőt a nrágai parlamentben sincs JíépviSielete. A cr>ehek még a legelemibb önkormányzati szerveket, a községek és városok választott képviselőtestüle­teit is megszüntették. Az őslakosság elkeseredése már robbanásokra vár, a vezető politikusok pedig megfeszített erővel igyekeznek a müveit világot meg­győzni tarthatatlan helyzetükről és mind hovesj?bl) hangok hallatszanak a cseh kormányzat ellen, Ési itt talál­kozott össze a ruthénl'akta flöld a már ikülön névvel megyelölt „Szlovenszkó"­val: az #Jgész Felvidék atutönóm-moz­ga Ima egybekapcsolőidolt, tehát meg is erősödött, dacára annak', hogy a béke­szerződések és a csehek1 külön Szlio­v)iiuszkót és külön Rüszinszikót' csinál­ták! (belője, A tót autonómisták a mult •héten szerződésileg kötöttek fegyver­bará'Lságot ai „Ruszinszkó" autonómiá­jáért hlarcoló ruthén és magyar .poli­tikusokkal. Csáknem valamennyi poli­tikai párt kimondott31, hogy, az auto­nómia klér!désé!i^4n ^engedni a prágai bdíolyásnak nem sízabad. A tót auto­nómiisiták több neves vezére utazott .Ungvárrá, ahol tárgyalásokat folytat­tak iaz ottani ruthén és magyar autó­nómista ii>o.líitilli(usakkal. Kölcsönösen megállapodtak abban, hogy egymást az autonómia elérésiéért folytatott harcban támogattni! fogják, aminékí különösen ai népszövetség előtt lesz különös hatátsa. Ugy a ruthén, mint a .magyar „íutszinsízkói"' politikusok előtt hangsúlyozottan biztosították a tót polililkusok a tfclvidékii magyar ellen­zéki (politikusok támogatását, annál is inkiábl), mjart a Felvidék önkormány zatáért ma már együtt harcolnak az autonómistai tótok a magyaroklkial. Ennek a megállapodásnak nagy je lentőségét lehetetlen volna lökicsi­nyjehii. A cseh „demokrata" köztársa­sági ipaicifistái liláiba Ihfcfdütíkl ezientul nlon-utfélen, hogy köztársaságu'k kere­tében az összes nemzeti 'kfi^bbségek iparadicsomi életet élnek. Az összes nemzeti fetoelbbségck ma már egy tá­borban vannak és ÍUtak'oznaík az el­nyomás, a centralizáció és a dilettáns [kormányzása mód ellen, mely pokollá teszi az életüket és például a rutlíén­Ukfta földön a középkor legvadabb vallási ikiíJengéseit is megteremtette a görög szjertarlásu katholikus egyháa élete és hivei ellen tervszerűen űzött, de eléggé lal nem palástolható titkos kezeik által irányított durvaságokkal, melyekkel CSÍ% azért igyekeznek bá­fcj?Ji zavarokat előidézni, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a centralista tö­rekvéseik nagyzási hóbortjától és hogy szükségesnek látszó szigorú rendele­tekikel Hihessen kormányozni ott, ahol az autonóm jogokat várja és követ3Ü egyformán mindenki. Ezek az elnyomott népek nem sokáig' ifogják már tűrni lezt a játékot. Már a népszövetségi l)*gák prágai, kiongresz­szusán is történtek lépések a külföld felvilágosítása érdekében. Ma együtt van (valamennyi kisebbség és még he­vesebb,' még szélesebbikörü propagan­.dátl kteízd jogai é'rjdeíkében, mely), jkeb naiv eszközökkel, gyerekes módon pró­bálnak évek óta eltüntetni egy „demo­krata" államban. <X><X><X>0000000<KX>0<X>000<>00<> , Studenten Oreanisatie pedig 12 ma­| gvar mérnök-hallgatót hivott meg a tél folyamára, főképpen Hollandia vizi építészetének tanulmányozására. A finn és eszi csereakció részleteinek megbeszélését három helyen is foly­tatja a szövetség. Nagy Iván elnök a napokban utazik Helsingí'orsba, a finn diákok meghívására; a magyar-eszt­fmn ifjúsági egyesület elnöke, Virányi Elemér viszont az eszt diákok m hívására a nyarat Észtországban tó Híradása szerint az eszt kormányt az a szándéka, hogy a jövő nyá 15—20 magyar főiskolai hallgatót j meg Észtország tanulmányozása Végül a Külügyi Hivatal vezelőj Pesten időző hírneves finn professz ral, Lauri Kettunen-nel tárgyal sonló célból. O0000000000<>000<><>000<><><>00000 X Német diáKoK;Budapesten A MEFHOSz idei német csereakciója kapcsán folyó hó 17-én 39 német fő­iskolai hallgató érkezett Budapestre. A Szövetség Kiilügyi Hivatala ünnepélyes fogadtatást rendezett részükre az Eöt­vös-téri hajóállomáson. A tiszteletükre rendezett vacsora alkalmából a Szövet­ség részéről Kahlich dr. üdvözölte a német diákokat. A diákok azulán visz­szatértek a hajóra, ahol a M. F. T. R. jóvoltából az éjei töltötték. Másnap azután előre megállapított terv szerint elutaztak a cserehelyekre, melyeket a MANSz közreműködésével az ország különböző városaiban a Szövetség ne­kik bizto^tott. A német diákok szep­tember végéig maradnak Magyaror­szágon. A MEFHOSz gondoskodik ar­ról, hogy egy körutazás kapcsán orszá­gunk minden részének sajátos kultú­ráját megismertesse velük. Ezenkívül még mintegy 15 heidel­bergi diák tartózkodik jelenleg Buda­pesten. A diákok a világhírű Curtiűs archeológus professzor vezetésével jöt­tek Pestre, hogy Budapestet régészeti szempontból tanulmányozzák. E diá­kokat a báró Eötvös József-kollégium látja vendégül. Ugyancsak itt tartózkodnak a genfi központi francia diákszövetség kikül­döttei is, akik a MEFHOSz meghívá­sára jöttek hozzánk, hogy a télen ren­dezendő francia-svájci diákcsereakció részleteit megbeszéljék. A Szövetség Külügyi Hivatala gondoskodott arról, hogy egy Balaton—Pécs—Szeged—Me­zőkövesd városokon keresztül rende­zett körúttal az egész országot meg­ismerhessék. A körutat az ugyancsak itt tartózkodó három párisi diákkal együtt a Külügyi Hivatal vezetőjével, Kováts Alberttel, telték meg a diákok. Velük viszont ez év folyamán rende­zendő francia diákcsereakcióról tár­gyal. A francia csereakció előkészíté­séhez hozzájárul azon körülmény, hogy a Budapestről nemrég eltávozott ma­gyarbarát francia képviselőnek, Süget­nek titkára, Liautey ur, még mindig Pesten tartózkodik. A Külügyi Hivatal vezetőjének alkalma volt az akció le­hetőségeit vele is megtárgyalni. Német-angol-holland-finn csereakciók. A Mifbosz kiküldölte. Dieák Ferenc műegyetemi hallgató és a Szövetség enöke. Nagv Iván érdiemé, hogy a kö­zeljövőben magyar diákok mehetnek Angliába, Hollandiába és Finnországiba, sőt Észtországba is. A müncheni köz­ponit'i (bajor diákszövetség 70 magyar főiskolai hallgatót hivott meg 3 heti tartózkodásra Münchenbe. Magyar fiuk már el is utaztak és a jövő hó elején iönnek meg. miután szakszeiü vezetés mellett minimális diiért meg­ismerkedtek München és környéke kultúrájával. — Londonbán a Natio­nal Union of Studenttel a központi angol diákszövetséggel kötött megálla­podást a Mefhosz kiküldöttje egv a tél folyamán rendezendő 6 hetes diák­csere akcióra. A leideni Nedeirlandsche A meg-megujuló európai válságok, melyekel sürü időközökben összeülő konferenciákon igyekeznek megoldani, az európai államok eladósodásában gyökeredznek. Milliárdokkal tartoznak egymásnak a hadviselt államok. Ezen adósságok jellegzetessége, hogy a szá­razföldi államok — kivéve Francia­országot, mely 83 milliárd frank adós­ságával szemben 15 milliárdot követel kisebb szövetségeseitől — csupán adó­sok, míg Nagybritannia egymilliárd és háromszázmillió font sterling követe­lésével szemben kb. 85G millió font sterlinggel tartozik az amerikai Egye­sült Államoknak. Amerika az egész világ hitelezője és semmivel sem tar­tozik Európának. Európa adóssága az Egyesült Államokkal szemben 11.32 milliárd dollár, ezenkívül Európa még közel 5 milliárd dollárral tartozik ame­rikai magántőkéseknek. Ezzel az eladósodással szerves össze­függésben van Németország 132 mil­liárdnyi jóvátételi tartozása, bár ma már az egész világ tudja, hogy ezt az összeget Németország képtelen meg­fizetni, sőt már Franciaország is bele­ment ezen jóvátételi összeg leszállítá­sába, azal a föltétellel, hogy szövetsé­geseivel szemben fennálló tartozásaitól tehermentesítik. A sokmilliárdos né­met tartozás különben is kezdettől fogva csak a jövőben esedékessé váló „pro memória" tartozás volt, melyből 82 milliárd aranymárka után kamat­fizetési kötelezettség sem áll fenn. Az adóssági kérdés világot vet az egyes államok politikai magatartására. Franciaország, amely a spaai egyez­mény szerint a német jóvátételi összeg 52 százalékát igényelheti, szigorúan ragaszkodik a német jóvátételi fizet­ség kierőszakolásához, ellenben Olasz­ország, mely legjobb esetben 10 száza­lékát kapná a jóvátételi szolgáltatás­nak, szívesen lemondana a bizonytalan német jóvátételről, ha többi szövetsé­gesei elengednék azt a 20 milliárd aranylira tartozását, mely ma Angliá­val és az Egyesült Államokkal szem­ben fennáll.* Anglia, melynek a jóvá­tétel 22 százalékára volna igénye, szin* tén más gyökeresebb megoldását keresi a gazdasági válságnak és nem ragasz­kodik bizonytalan követeléséhez. Nem kétséges, hogy ha Amerika részt vesz az általános adósságtörlésben, Nagy­britannia lemond ugy a jóvátételről, mint a szövetségeseivel szemben fenn­álló követeléseiről. Az angol kormány augusztus 1-i jegyzékében már kije­lentette, hogy semmiesetre sem fog többet követelni, mint amennyivel Amerikának tartozik, ezzel lemondott arról a különbözetről, mely követelése és tartozása között fennáll. A Times révén nemrégiben nyilvá­nosságra kerültek a szövetségesek adós­ságait megvilágító alábbi számszerű adatok: Amerikai Egyesült Államok A szövetséges kormányok adósságai az amerikai kormánnyal szemben 1922. március 21-én: * A apai egyezmény szerint a német jóvátételi összeg a szövetségesek között a következőképpen oszlik^ meg: Francia­ország 52%, Anglia 22%, Olaszország 10%, Belgium 8%, Japán 0,75%, Portu­gália 0.75%, a többi szövetséges 6.5%. esifente Uolgium Kuba Csehország Franciaország Nagybritánnia Görögország Olaszország Iiománia Oroszország Szerbia Eladottt^hadianyag Relief Adminisztration United Statos Grain oorporation dollár 347,700.000 8,100000 61,300.030 Q.950,800.000 4.160,000.000 16,000.000 1648,000,000 23,200.000 187,700.000 26,200.000 *75,000.000 84,000.000 57,000 000 1921. XII ki nem fizp kamatol dollár 47,710, 7,100 357,900. 509,200 202,30a 2,810,! 23,5W 3,300.. 11,700; 8,200.1 3,500, Ősszosen:" 10.150,800.000 1,172,200.. Nagybritannia A szövetséges kormányuk adóssáa az angol kormánnyal szemben 193 március 2lén: Oroszország 655,000.d Franciaország 583,000.fj Olaszország 508,000.(1 Jugoszlávia 5,000.0 Portugália ) Románia 67,000.0, Görögország) Segélykölcsönök: Ausztria 12,100.0 Lengyelország 3,900.0 Románia 2,200.0 Jugoszlávia 2,000.0 más államok 1,000.0 Relga újjáépítési kölcsön 9,000,1 Örményország 8.9,< Csehország 2,0000 összesen 1.860,8291 font sterling. Ehhez hozzájön a dominionol: b tozása 150,432.00 ugy, hogy Anglia öss követelése 2,011,461.000.— font ste ling. Ezzel szemben Nagybritannia adéi ságai a következők: Amerikával szemben 856.093,0 Kanadával szemben 25.360,0 Japánnal szemben 3.000,0 Straits Settlements-el szemben 7.656,0 Mauritius-sal szemben 538,0 más kormányokkal szemben 128.000,0 Összesen: 1.020,647,0 font sterling Franciaország A szövetséges kormányok adósság a francia kormánnyal szemben 192i március 21-én: Oroszország Belgium Szerbia Románia Görögország Lengyelország Csehország Görögország Más államok francia frank. 5.939,000,0 3.684,000,0 1.795,000,0 1.181,000,0 861,000,0 1.056,000,01 574,000,01 49,000,0 49,000,0 Összesen 15.181,000,0 Franciaország Angliával szemben Amerikai Egyesült Államokkal szemben Japánnal szemben tartozásai: 584,000.000 foi 2,950,800.000 dc 133,000.000 Ye Japánország A szövetséges kormányok adósság a japán kormánnyal szemben 192 december 31-én: Franciaország 133,000.000 Ye (2.58 fr.-kal számítva) Oroszország 240,000.000 . Kina 1 85,000.000 , 458,000.000 Yi Angolország 3.000 000 íoi Olaszország, adósságairól pontos kimutatást n& közöltek, tartozása hozzávetőlegesen milliárd arany lira. d Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállala Budapest, 1922. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-u. 4.). Felelős nyomdavezető: Nedeczky- László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom