Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 7. szám - Választási előkészületek a Keleti Felvidéken

nüGYíi Politikai,Közgazdasági és szociálpolitikai hetilap ES VILÁGGAZDASÁG LITIKA Megjelenik minden csütörtök délután Budapest, 1924 V. évf. 7. szám CsütörtöK, február 14 FŐBB CIKKEINK: VálaszKási előkészü. letek a Keleti Felvidéken. — Az uj orosz kormány. — Poher Bexheft Lilly: Fogadások. — Magyarország és Jugoszlávia. — Horváth Jenő dr.: A trianoni béke megalkotása (Vége). — Székely Artúr dr.: A vámnientes kikészitési eljárás. — A kontiinentáUsi vándorlások (Ferenci Imre dr. előadása). — Szociális mozgalmak. •— Heti krónika.. — A világsajtóból. — Közgazdasági. .<XK>00000<><><><><X><><>0<X>0<>0<><>0<> Szomszédaink Szomszédainktól senki sem tagadhatja meg, hogy mozgékonyak. Hogy csak a legújabb mozgásaikra emlékezzünk, elég a cseh-francia és a jugoszláv-olasz szerződésre gondolni. Legújabban meg arról vannak hirek, hogy Románia is valamelyes szövetségfélét köt Olaszországgal, ami e két állam régi kölcsönös rokonérzését tekintve, nem is volna meglepő. Mégis cáfolják, de ugyanakkor híre terjed, hogy a román királyné Olaszországba készül s hogy Románia a visszautasított francia kölcsön helyett Olaszországtól vesz és kap kölcsönt. A román királyné utja, hir szerint, Rómán át Párisba és Londonba visz. Politikai jellege kétségtelen. Célja, hogy megmentse veje számára a görög trónt és hogy megszerezze fiának Albánia trónját. Mindezeket csak azért soroltuk föl, hogy nyomban megállapíthassuk, milyen messzire kalandoznak el jószomszédaink s mennyire nem törődnek velünk. Mintha csak nem is volnánk. Románia például ugyanakkor, amikor fővárosának miméit franciás álmüveltségére támaszkodva (mert egyebe sincs), mindenképp bele akar illeszkedni a nyugati jótársaságba, a keletinél is keletibb módón naprólnapra dokumentálja, hogy csakugyan Magyarország az európai erkölcs és kultúra végvára. Szomszédaink váltig azt hangoztatják, hogy mi nem akarunk közeledni hozzájuk. Bukarestben éppen most tárgyal egy magyar delegáció gazdasági és kulturális függőkérdések rendezéséről. S ugyanakkor a román kormány még csak nem is szünetelteti, de még egyre fokozza azt az irtóhadjáratot, melyet földbirtokpolitikai, közgazdasági és kulturális téren indított az elszakított Erdélyben és Bánátban a nemzeti kisebbségek ellen. Szomszédaink nagyravágyása és látszólag messzenéző politikája a távolba nyúlkál s nem törődik azzal, mi van alatta, mellette és körülötte. Mindez non valeur nekik. A sakkjátékban „durva elnézésnek" nevezik, ha valaki goromba hibát követ el. Délkeleti szomszédunk is téved, ha azt hiszi, hogy mi már nem vagyunk és tőlünk mindent tehet. Csonkamagyarország csonka, de népe egynyelvű, kultúrája európai, ipara, mezőgazdasága klaszszisokkal különb a regátbelinél. A politikai és társadalmi erkölcsökről pedig ne is beszéljünk. Ezt a meghandicapelést csak Kincsem-tenyésztés tudja behozni. Erről pedig jószomszédunk azt sem tudja, mi fán terem. Ma még a földön fekszünk, de nem lesz mindig így s eljön az idő, amikor rólunk sem lehet — nélkülünk beszélni, még kevésbé cselekedni. <>c^<x>o<>o<><xx><><xxx^o<x><><x><> X Választási előkészületek a Keleti Felvidéken. A trianoni szerződés tudvalevőleg autonómiáit biztosított Kárpátaltja terület níélven a cseh uralom alá jutoltt Félvidék keleti megyéinek. Ennek a területnek határait nyugat felléj máig sem lehetett megállapítani, hiába sürgetik az őslakosok, akik faji alapoM magükniak köveltleiülki Máramaros-, Ugoesa-,, Bereg- és Ungmegyén kivül Sáros és Zemplén ruténlakta vidékeit is. Ugyancsak a politikai jogokat is már öt éve sürgetik ezek a pártok, mert a keleti Felvidéknek még máig sincs képviselete a prágai parlamentben!, de nincs meg saját országgyűlése sem. Mosifc végre kitűzte a cseh kormány a választásokat, minthogy hite szerint előbb keUőleg megdolgozta • a pártok vezetőit. Nevezetesen Kamiinski Józsefet, aki miéig nemrég a legelszántabban küzdött a cseh kormány ellen az autonómia érdekében, sikerült leghívebb kortesévé átveóülesztenii és a ruszin! pártot la cseh agrárpártba beolvasztani. Kormányzónak megtette a magyar országgyűlés egykori tagját, Beszlkid Antalt, aki az, autonómia hangoztatásával foglalta el hivatalát, de a sok nagyhangú igérétből semmit sem valósított meg. A kiábrándult őslakosság Mái-marosban szervezlkedett most a klormány ellem, a janiuár 29-iki huszti kongresszuson újra feltámasztotta, az autonóm földmives szöveitséget és miniden összeköttetést megszakított a cseh agrárpárttal. Most a kormány röpiratot adott ki és terjeszt Máírmiarosban iá disszidensek ellen. Azzal vádolják őket, hogy magyarbarátok és vissza akarják csatolni a Felvidéket Magyarországhoz. Ugy látszik, ettői nem nagyon ijednék! meg Rákóczi egykori hű katonáinak utódai, mert az autonomista mozgalom nemhogy csökkenne, hanem annál jobban erősödik a többi három megyében is. A röpirat azonkívül a görög keleti hitre Itért mármarosiak fanatizmusát is fel akarja hasznáM, lelkiismeretlenül uszítván a disszidensejk elleni, azzal vádolván őket, hogy vissza akarják őket téríteni a görög katholiklus vallásra. Jellemző, hogy a osehbarát párt vezére egy cigány: Balog Gyurka, illetőleg mostani nevén Balog Jurko. A rutének) közit kitört harcba a Magyar Pártszövetség nem avatkozik bele. A magyar párt Horváth Andor dr. vezetése alatt hívem kitart az autonómia melletti éls annak jelszavával megy a választási küzdelembe. A kormány különben itt is egyenetlenséget alkar szítani és Hodzsa miniszter leküldte az általa alakított Csánky —Neumannl-féíle nyitramegyei csehbarát „magyar" paraszUpárt főtitkárát Ungvárra, hogy helyi Szervezeteket létesítsen a keleti magyarság közt is. Azonban a magyar nép épp olyan visszautasitóülag fogadta, mint a pöigári pártok Ktminsziki aknamunkáját, aki a magyar sajtóban) kezdte meg támadásait az autonomista rutének ellen. A nyugati felvidéki megyei járási és községi választásokon aratott nagy ellenzéki győzelem ugy fellelkesítette a keleti Felvidék magyarságát is, hogy egységét a cseh kormány (minden mesterkedésévell sem lehet megingatni. A magyarellenes propagandára különben a! csehek a mozgószinházat is igénybevették. Egy úgynevezett Koriatovics-filimet készítettek, mely a rutén vidék kereskedésének történetét tárgyalná, amióta Koriatovics Tódort hercegnéik a magyar királyoki ott menedékhelyet adtak. A film azonban mteghamisitja a rutének történetét és az egész képsorozat a magyar nemízet leghitványabb gyalázásából áll. Szerzője egy beregszászi tanár. A film azonban már bemutatásakor Ungvárott csúfosam megbukott. Legjobban a rutének szégyelték ezt a siralmas és hazug történelmi erőlködést. Ara 350 korona