Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)
1924 / 10. szám - Ellenkezik-e az agrárérdek az iparérdekkel? - A ruténföldi választások. A cseh kormány teljes vereséget szenvedett
Csütörtök, 1924 április 3. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 nátori mandátumot fognak nyerni. A felelős politikusak is ilyen irányban nyilatkoztak. Annál megsemmisít őbb volt a választáson bekövetkezett kormányvereség. Minthogy a választók nagvrésze nem tud irni és olvasni, a választás különösen a távoli falvakban nagyon vontatottan ment. Vasárnap este azonban már hire ment, hogy a kommunisták a polgári pártok egyenetlenkedése és saját kitűnően szervezett propagandájuk következtében nagy győzelmet arattak. Az eredmény megállapítása után a központi választási bizottság Ungvárott március 17-én a következő hivatalos jelentést adta ki: Leadtak a képviselőjelöltekre 254.446 érvényes szavazatot. Ezek az egyes pártok között a következőképpen oszlanak meg: 1- ső számú lista kommunista párt • 100.109 2- ik számú lista zsidó néppárt (cionisták) 18.032 3- ik számú lista csehtót nemzeti szocialista párt, a Trudova Stranával (Gagatko) 20.098 4- ik számú lista az őslakosság autonom-pártja (magyarpárt) 28.157 5- ik számú lista csehtót köztársasági agrár-párt (Kaminszky) 15.029 6- ik számú lista zsidó demokrata-párt 9.908 7- ik számú lista csehtót szociáldemokraták 20.899 8- ik számú lista Chliborobok pártja (Brascsajko) 11.110 9- ik számú lista rutén agrár ellenzék (Kurtyák) 21.248 10- ik számú lista független magyar szocialista-párt 2.827 11- ik számú lista nemzeti demokrata-párt 2.775 12- ik számú lista polgári-párt 2-738 13- ik számú lista Csánki-párt 1.509 A mandáumok megoszlása eszerint a következő: Kommunista-párt 4 Magyar ellenzék 2 Cseh-tót szociáldemokrata-párt 1 Gagatko 1 Rutén ellenzéki agrár-párt 1 A szenátusi választásokra 210.878 szavazatot adtak le. Ezek a listák fenti sorrendjében következőleg oszlottak meg: 1. számú lista 82.820 2. „ , 14.088 3. „ l 15.297 4. „ „ (magyar) 26.526 5 16.003 6. „ , 5.756 7. n 't 16.573 8. " ,' 10.585 9 " ,', 17.793 "10 ', 2.647 ll' " " 12.419 12" " ,' 2.471 a 13. számú listát nem nyújtották be. A szavazatok számaránya szerint a kommunista pártnak 3, a magyar ellenzéknek 2 szenátori mandátum jut. A hivatalos jelentés alapján már megválasztott képviselőknek, illetőleg szenátoroknak voltak tekinthetők a listavezetők vagy a nagyobb pártoknál lista élén álló több jelölt. A kommunista párt listáján az első négy helyen szerepeltek: Gáti József dr. ungvári ügyvéd, Mondok Iván ungvári szerkesztő, Safrankó Emánuel ungvári malommunkás és Fedorják Miklós nagybocskói gyári munkás. A magyar párt listáján megválasztattak: Korláth Endre dr. ungvári ügyvéd és Árkg Ákos ungvári bankigazgató, volt honvédezredes. A többi képviselő Gagatko András, Trudova-párti, Kurtyák Iván rutén ellenzéki és egy Necas nevü prágai cseh műszaki hivatalnok a szociáldemokraták listavezetője. Szenátorok: Bodnár István, hársfalvi, Csehi Endre beregi és Recsuk Ciril janinai földműves, mind kommunisták; a negyedik szenátori mandátumot a magyar kisgazdapárt vezére, Egry Ferenc kisgejőci birtokos és harangöntő kaptaA választások eredménye hihetetlen megdöbbenést keltett Prágában. A csehek eddig azzal az ürügygyei tologatták el a választásokat, hogy a keleti Felvidék népe még nem elég érett a politikai jogok gyakorlására, értették pedig ezen azt, hogy visszasírja a magyar uralmat. A vidék lakosságának többségét tevő rutén nép a maga primitív életfeltételeit csak Magyarországon találta meg: a télre valót az alföldi uradalmakban való részes gazdasági munkákkal, részben pedig favágással és tutajozással kereste meg. Most a határ el van előlük zárva, a fát nem úsztatják le a Tiszán, az egész fakitermelés elakadt, a kormány megszüntette a ruténmentő akciót, melyet a magyar földmüvelésügyi minisztérium annyi ideig és olyan sikeresen folytatott. A ruténnek igy semmi oka és érdeke nincs a cseh uralmat magszeretni s ennek a nagy gazdasági válságnak és a csehek iránti ellenszenvnek tulajdonitható. hogy a kommunista párt ilyen óriási sikert aratott, vagyis a szavazatok negyven százalékát megszerezte, a magyar autonómpárttal együttvéve pedig az abszolút többséget. A kommunista diadal talán nem is nagyon aggasztaná a cseheket, ha a megválasztott kommunisták fele nem magyar születésű ember lenne. Attól tartanak, hogy ugyanaz az eset ismétlődött, mint az első nagyszerb parlamentben, midőn a kormány nem engedte meg, hogy a macedónok nemzeti alapon szervezkedjenek, küldtek tehát negyven kommunista képviselőt a szkupstinába. A szintén autonomista alapon álló kommunista pártot a csehek csak burkolt magyar pártnak tekintik. Még kellemetlenebb hatást keltett a magyar párt előretörése, hogy minden terrorral szemben két képviselőjét is be tudta hozni, a második éppen Árky Ákos, a kvietált honvédezredes. Prágából nagyon szigorú utasítás mehetett Ungvárra, hogy Árky semmi szin alatt be nem kerülhet a parlamentbe s egyúttal találtak is kibuktatására ellenszert, egy olyan jogi képtelenséget, amelynél képtelenebb ürügyet kormányhatalom még hamisításra fel nem használt. Nevezetesen azt találták ki, hogy az 1920. évi nyugati felvidéki szociáldemokrata fennmaradt szavazatokat kSU beszámítani a mostani keleti felvidéki választásoknál. Megjegyzendő, hogy a cseh választási törvény szerint csak a húszezren felüli maradékszavazatok számithatók be, mandátumot pedig általában csak annak a listának jelöltjei kaphatnak, amely listák az úgynevezett választási számot (középarányos) elérték. Ez a választási szám pedig a keleti Felvidéken 25.400 volt. Tehát még azt a képtelenséget megen gedve, hogy az egyik terület maradékszavazatait fel lehessen használni a másik területen, sem juthat mandátum a cseh-tót agrárpártnak, minthogy mindössze 15.071 szavazatot lehetett megállapítani részére az ujabb összeszámláláson is, melynek eredményét március 27-én este nyolc órakor hirdette ki a kerületi választóbizottság. Mégis megtörtént az, hogy a cseh-tót agrárpártnak itélt oda a bizottság egy mandátumot; a többi párt természetesen megfelebbezte ezt a határozatot, valamint a választások érvényt.'lenitését kérte a választási bíróságtól a választások titkosságának és tisztaságának sürün alkalmazott megsértése miatt. Az uj összeszámlálás szerint a képviselőválasztáson 257.585 szavazatot adtak le, amiből 254.205 volt érvényes. A választási szám ennek egy tizedrésze. A végeredmények listánként nagyon kevéssé különböznek az első összeszámlálástól. A bizottság a listák alapján három mandátumot itélt a kommunistáknak és egyet az ellenzéki magyar pártnak, a maradékszavazatok alapján pedig még egyet a kommunistáknak, azonkívül egyet-egyet a kisgazdák és mezőgazdasági munkások pártjának (Gagatko), egyet a cseh-tót szociáldemokratáknak (Necas, az egyetlen megválasztott cseh), az ellenzéki mezőgazdasági szövetségnek (Kurtyák) és egyet a köztársasági agrárpártnak a négy évvel ezelőtt egy más területen összeszámolt maradék szavazatok alapján, így került be, ha a választási bíróság meg nem semmisiti ezt a képtelenséget Kaminsky, a csehek zsoljdjába állt egykori magyar, azután rutén, a prágai parlamentbe. A második hivatalos jelentés szerint a szenátorokra 215.224 szavazatot adtak le, amiből 212.505 volt érvényes. A választási szám ennek husz százaléka: 42.502. Ennek alapján csak a kommunisták kapák rögtön mandátumot, a többi mandátum a maradék szavazatokból került ki. így még egy mandátum jutott a kommunistáknak, egy a magyar ellenzéknek a kikorrigált 24.974 szavazatra és egy az ujabb jelentés szerint 20.018 szavazatot kapott rutén ellenzéki parasztszövetségnek. A mostani választást a cseh kormány a népszövetségi tanács sürgetésére volt kénytelen elrendelni. Ha ez a tanács továbbra is érdeklődik az ,,autonóm" terület ügyei iránt, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy a cseheknek kiszolgáltatott területen a csehek egyetlen