Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 12. szám - A Magyarország ellen való külföldi propaganda

Vasárnap, 1923 március25. Magyar Külpolitika 3 A Magyarország ellen való külföldi propaganda Hogyan védekezzünk ellene? Irta: LUDWIG ERNŐ A helyzet a Keleten forma erőbea találkozik. Róma Byzánc1 és Sztambul kultúráját képviselik Itt delszlavajku katolikus és muzulmán horvátok és pravoszláv szerbek. Ez a nagy megosztottság előmozdítja a sajtóéletet, hiszen szerb, horvát és muzulmán egyaránt swját lapjából kiván tájékozódni. Azonban ez a megosztod ság az oka annak. hogy életerősebb lapok nincsenek Boszniában, hiszen számba véve a tartomány műveltségi hátramaradását és a sok politikai pártol, minden lap esnk igen szük olvasókörre támaszkódbalik. Szarajevó nevezetes arról, hogy sajtóélete örökös hullámzásban van: Nincs hónap, hogy uj lap ne induljon meg és nincs hónap, hogy régi lap ne szűnjék meg. A horvát nyelvű katolikus és muzulmán sajtó erősen függ Zágrábtól, B szerb nyelvű Belgrádtól. A horvát lapok erős túlsúlyban vannak a szerbek felett. Arányuk 4: 1-hez. Zágráb és Belgrád távolsága miatt és régi tor- ' léneli haevomfinvok következtében a szarajevói sajtó bizonyos önállóságra iett szert és az egész tartományban olvastatik. Nevezetesebb bosnyák lapok: Szarajevó: Sárodno Jcdutsztvo lhorvát és szerb hivatalOa lap), Hruatszka Szlöga (napilap, a horvát földművespí> lapja). 7u<70sr(oi)ín«: ki f. is: l ''napilap, deraokr. davidovicsianus). Hrvatszko Omladinu (horvát fassiszta), Irsad (napilap, a kormánypárti muzulmánok közlönye), Pravda (napilap, az ellenzéki muzulmánok közlönye). Xasa Pravda (u Rádics felé hajló mnziirmánok lapja). Vccsernja Posta (a kormánvpárti muzulmánok esti boulevard lapja, napilap), Szrpszka Rijrcs (szerb rad. napilap, inuzulmanfaló), Károd (szerb kongresszisln). Sztbin Szetják 1 szerb rad. ), Glász i-iohodr (szerb szocialista). Mosztát Xtitodnt' Stloboda klerikális). Banjaluka Kr"jiski Dncvnik (napilap, szerb rad. ). Bijeljina: Szembenin (szerb rad. ). bj II. Azután it 1919-iki népszámlálásra hivatkozik, meh/ sierinf ctupán WS. iSi magyar lakosa van a ma* Felvidéknek, ami az összkk óságnak '-'0. 6&-át teszi ki. Ar 1910-iki magyar hiteles népszámlálás szerint 1, 069. 877 roastyar lakosa volt a Felvidéknek; a csehek tehát iS'i. OSS-at iipom/afnnuí eltüntettek. Világos, hogy a tények nem fedik ennek a beállításnak a lalósdgái, bármennyire nagy legyen is a VüVlöttck száma. Népszámlálás hamisításaikkal azt célozzák. hc?y a magyar kisebbség ineglösztassék azon jogoktól, melyeket az úgynevezett kisebbségi jogvédelmi szerződések bizlosilanak nekik. A cseh lörvónyszn!gáltatás csak amou városokban és községekben ismeri el;, kis-ebbséc*sket, ahol azok létszáma legalább 20%-ot tesz ki. Nemzeti igaz^ágszc-l. jzáltat«6uknak t/ a' archimedeM, pontja, mely körül minden forog. A bíráskodásról azt állítja ez a rop. irat. hogy a cseh birák a legnagyobb részrtliaAa'lan-úgg. il kezelik, még azon magyarok ügyeit is, akik fellázadtak • cBeti áJlam ellen esi a magtár közimséy érdeklődéssel fogia sanni. hogy erre nézve Ras<*ay nemzetgyűlési képviselőre hivatkozik, aki a magyar bmVsifoknak a cseh biró^igo^at állította oda. mini az iglaavag es pártatlanság mintaképeit'. Nem ludom. hogy a nevezett képviselő lénylei: tett-e ecv ilven kijelentést. A magyar biróságdkva nézve egy ilyen, a tjényfkikel homlokegyenest ejltentrtlK'n. álló beálli'ijs ecyc. ir-en sértő lenne. Az *e. ál), amivel a iöpiin| a földreformot igyekszik menteni, hogy tud niíllik a magyar (dUbrrto kosoktól elkobzott birtokokai a nemzetiségre való tekintet nélkül osztják szét.. 1 kizárólagosan mautjar I-omáromi; rülctben például nem a: odavaló >naogamágot. hanem az bdatelepllett cseh légionáriusokat rés-. csitet'éU u felosztásra került fötébirtpkojtból. hogy politikai szolgálataikat honor ál jak. Az mec egycivesen vakmerő rágalom, amikor azt állítja, hogy n magyár kormány támogatásával •ave-ületeket szerveztek magyar lerii'. t-ten azzal a célzattal, hogy a szomszédos _*»lanx. 4. t* bvlöTienek és olt rabaM,. nail A röpirat szerint küló.: ö*»n a határmenti magyar kisebbség szenved gyakran ezen támadásoktól. Majyar embernek nehéz ezeket a háUug*á^okat egyszerűen mosollyal elintézni. Kel", hogy önkéftstelcnül. i» ökölbe szorulton a kezünkHogy' az olvasó figyelmét a nia&var barbátvk'iól eltéri be. a röpúv. előadja, mennyire.. t^Pintatosaii" bánik a cseh állam a magyar kisebbségekkel, akiknek roegenijedi, hogy a pozsonyi színházat néha a magyar színtársulat is használhassa. Erre nézve a tényáll-is az, h«gy mikor a magyarok panaszra jelentkeztek ilicsura miniszternél, meit a pozsonyi magyar gzinhazat elvettek tőlük, a minisz. tor a^t válaszolta, hogyha szükségesnek larta iák egy uj színházat, éjjitseiiek egy ujat saját költségeiken. Az evvetlcn magyar sziiitársuigtna-k pedig megtilitotta. hogy IgliVban és Eperjesen elöadá'Oka^ {jurtucn, ámbár ott ISUfolueig lucgleKek a termek, amikor mapyar szmészek. iálszottak, inert -igy érvel a görl*- cseh ész — eliben a két rántbafl a magyar kisebbség nem éri el a 20% o(. A röpirat ezt a resa azzal a Mvánsáigal fejezi le, hogy a buctepesli hivSfeilo* köröknek tekintettel arra a nagylelkű bánasmódm, mellyel a csehek a kischliségi kérdési kezelik, nem lesz módjukban megzavarni a Felvidéknek békés konszoirdátáöját. A harmadik részben a magyar zsarnoksft&dk vaunak -elősorolva, amelyikei az it| álö csc^to-s/'oxákokk. il srern. ben elkövetünk. X'ádia'k abban knlmináhvak, hogy az itt élő eMro-szlorákoknak nincsen egvollen egy elemi iskolájnk, ami annrilan igaz. l'°g. v c-ebo-szlovák itt legfeljebb az a PÍr cseh, aki üzleti célokból ellátogat hozzánk. Ami az íl-t élő tótságot HWS, amelynek lermésze'eten semmj köze sincsen a ckelio-szlovák államhoz, annak magyarországi iskola-, egyfiáz- és kultura-visron-yairól részlelesd, számoltam Ix. " a fent emliffti.. Le sort des mtnórité* en Hongne el Tcbéco-SlOva'iuie'-ban. Sir Willoucjhb. v Dickinson. Reverend Drtirumond, Re> erend Ramsav és sok-an mások, akik bennünket az utóbbi érékben meghílogat(ak. niegiíHapitották, hogy a cseh rága'niak alaptalanok. Mi a tóloky; a mubl: m mindig testvéreinknek tekintcMiik é< ma fem változoti az. irántuk való testvéries érzésünk. A. ki a magvar falvakat bejárta, aliol a magyar n*?g a tót békésen é-s testvériesen él cRvm: <s melleit, ae ltod ja, hogy mii kéli tartania ebekről a cseh rálogásokról. melyek csal. aiia jók. hogy a köz. ügyeimet a felvidéki állapotoktól (lAli iá UiHúlu. tuMi»' tu< kztsjtmskfijAJi. tanulóknak meg van tiltva, hogy az utcán tótul beszéljenek. Ez épp O'V; III ncvetséj. 'es rágalom, mint az, mely a külfölddel el akarta hitetni, hogv a budapesti tanfclügjTeli mestíltotta volna, hogy magyar tanulók nyilvános helyeken la villamosban stb. ) németüi • eszeljenek eg>-niással.. A röpirat szerzői a mazyar viszonyokat, ugylátszik, összetévesztik a felvidéki állapo'okkal, ahol hiteViaéa be van bizonyjtva, hogy cseh hatóságok a magyar nyelv használatát a nyilvánosságban raeíti'tot ; ák. L'lalliatunk a trencséni zsupán, Bellayl rendeletére, a turócszentmártoni Thurzó Iíor rendeletére, a cschoizlovisk állami vasutak napiparancura. inelylen szolgé'alon. és szolgálaton kívül megtiltja alkalmazottjainak a magyar nyelv használatát, a szeinpei. roltkai falragaszokra, dr. Siobar cs<?ho-3zlosák leljhatalmazott mini-ítei zó'romi beszédére stl). Wtd rziraii* Guy de Valou. s vrdekes cikkét, mely a párisi.. Correspondanfban jelent meg. 1922 július 25-én. valamint többszörösen emütelt köny^emcl), mehekbol kiii, hogy mennyire tartják tiszteletijén a csehek a maSyar nyelv szabad ha'/nálaíát a Felvidéken. A rü7>iralnak számos mgijelékc van í<rnelyelílen fel s-aunak sorolva azoknak a jelölteknek nevei, akiket bíróságaink 1900 után lót nemzeti magatartásuk miall eliléltek, azon tanulók nevei. ' akiket 1881 és 1900 közöli ; azév( zárlak volna ki magyar iskolák. | lói. mert a töt nyelv tanulásával tt>6r ' lakoztak, azon tót egyesületek nevei, melyeket u mag\-ar halóságok 1830 óta beszüntettek és azon újságok listája, melyeket a magyar bíróságok 1898-iól 1908-ig sajtókihásások miatt pénzbireággal sújtottak slb. rig>-elmet érdemel, bopy ez az utóibi lista nagyon legényes, mert a c»eliek szorgos utánjárás ellenére is csupán egy tucat ilyen lapot tudtak kiböngészni, hololt közismert tény. ho%\ a esetiek a mult ívben közel 400 idegen nyelvű (tehál elsősorban magyar lapot) liltoUak the állHólagos sajtóvétségek miatt. A c«cbek állandóan krszitenek ilyen röpiratokat. E'z azonljan csupán egj-lk neme az ö propagandájuknak. Sokkal fontosabb az a propaganda, melyet a cseh ki"tfü:, yi képviselők folytatnak hivalalos állásaikban, különösen a'zok, akik Csehországot a Népsvö-vetségnél képviselték eddigelé. Az a beszéd, melyet Osuskí cseh páiÍM követ és CsenS/lov: ikia dclec'álnsa D Népszövetség lí. közgy űlésének 14. loljcs ülésen 1arlol| mély nyomokat hagyott. hátra a Népszövetség lagiaiuál. Így professzor (iirtícrt Murrav a mu't é\i népszöveti «égi közgyűlésen szintén hivatkozóit roá. Ez a í-eszéd az/al a mentorándumnial foglalkozott. m-Hyeí a c°cli !rtiUi; Tminiszlei lerjes?tel( a népsxö^etsl2i tanác elé és melynek 'awa Kárpitok déli részén fekvő autonóm ulén terülel igazgatása volt. üsuski r — aki. ha nem tévedek, valamikor hicagoi ügyvéd volt — a lcntjelzelt seb alaposság látszatával igyekezett íeggyözni a Népszövet-ég tawa't. rról. hogy Magyardrs«ég mennyiri; lanyagölta el a szerencsil'en rutén lépet a mullban. hoty ez önszántaiul csatlakozott a csehszlovák köztáratághoz ét ho(>y, a csehek minden. * : lköveinck, hogy a szerződés értelméén minél előbb leljes aulonómiál adanak, a ruténeknek, sőt ezt nagyre. -. jen már meg is adták. Ez a beszéd ulhoSfZu és leheletlen rjc( e-. cn c'kk. {ereiében ieiiiéWefrtí, i/leftíli annak idalait megcáfolni. FPifoyásom szerint izonban ez lenne a hivatása Magyarország dclegéitusának. ak't a kormejivj sz'P'emlterben k> fog MMittii. Már a múlt évóen is rcndkis-ül Bmi alla'ma lelt volna volt külüt-vminisztcrnnknek. aki bennünket akkor Géniben képviseli. ho?y, ezvn beszéd nyomán magyai- szemponttól íeltárja az egész nemzetiségi kisebbségi kvidési a Felvidéken és M; i. feyarország-ban. Ezt jz alkalmat — sajna — eknulawtoiUi Ezt a mulasztást tehát eliten az é\J ben jóvá kell lennünk. Nat, yon jól tudom, hogy Magyarország Genfben nem. táblaija az.; enfant ierrib'e' szerepét, sőt éppen én voltam az, aki már 1920 óla több cikkl*n felhívtam az ország figyelmé't. hoay nekünk ott nagyon tapintatosaknak kell lennünk, de ez nem zárja ki, hogy önérzeteién meg ne mondhassuk a magunk véleményét azokról a dolgokról, amelyek! Magyarországot — igenis — nagyon közelről érdekük. Bontsuk szét ele. meire ezt az Osuiki-féle beszédei és világítsunk rá igazi alapossággá', hogy 0, kérdés lényeíit micsoda. Ez ügyün* ket a világ közvéleményében csupán előbbrevihell. /Vem kell félni a cseh csapatok koncentrációitól! — Veritas semper prpoalcbit. Amikor a békelárgyalásaink foly* tak, valaki a*t mondolla nekem, hogy most olyan férfiakra van szüksé3, akik minden hájjal meg vannak kenve. Hál én ezt nem laéadom. de ugyanakkor azt vátó*ío^aRÍnr-"v hí>i(vr ~ az. aki lra^á. iánals képviseletét en >alami nemzetközi koníerencián dönlj mérkőzésre készül, az nézzen ugyan bele- a kulisszák mögötti uemzclkö/ri torzsalkodás szennyes játékába, de tartsa tisztán a 6aját kezét. Ez a mai helyzetre nézve is áll.. 1 hazáért mindenüvé el lehet menni, mindenkivel kezet lehet fogni, de azért az a ké: tiszta maradhat. Dolgoizunk <y: eszünkkel és ne /é/júirj. n megfelelő /ie/pen és időpontban való szólamondóstól! Akkor tahin kevesebb költséggel eredményt fbó détpí a magyar propaganda is és több bi~alounnal tekinthetünk a legújabb kornak legujobtí fel vonósa elé. Az angol trónbe-zéd parlamenti vitájában kezdettől i'cgva a Rii'iu kéi. dés cs az Irak áübinnak. aza/ M«opotónlánfik tt«ye foglalkozUrtta leijobban a képviselőket. M. Laivzberí. Libeiális képsiselö hel-esetl lim' ii i a kornR'mvt n BieBOpO. timWi polifiW^a miatt és kéric, i• frive a király fipyelnitbc ajánlotta, lio^y' Mczcpotjmiál drákói módon kell f!|ávolitani, ->z angol WíOoeJom testéből. Véleménye szerinte MejöpóNhtiia »z . in^nl b; rodfllomna'k telier, mert 9 kíván! credinJ-nyt meghozni nem focin és l: -ssar, kc'nl úgyis ki fogja roag'it sonni az angol rtdckeltsé^iliöl. mii, '" v?ló tollát a nagy eiWwlité's ann^k mC{. iartá«áér!: majd kimutatja, h»gy Mezopotáméálérl 31. 000 ember halt meg és ál. OOO ember sebesü't meg Majd igy fejezi be 1 eszídel i ,. Remélem, hogy a kormány nem lesz eléggé oktalan, bc^ry Kémé az Irnk ílbnimal való egyezmény raiirikjlásáf. "^ * A. sflUilh 1« BíssjBl b&tS&XR füflkí- « , ozik Mezopi>támiisval. Beismeri, hoev i annakidején hozzájárult ahhoz, bogy Mfzopoiámia a bircdalomhoz cslftíli insjé'k, nwst azonban ő sem tartja btetőnek és célszerünvk Mezopotámia iiccrffirtasát.,. Mi — úgymond — köelezettségs't vllloJhlní, ltogy ótl aulniom arab áilam Ing alakulni. " Majd gy folytatja: „a kormányt ne ragádassa e|; ( yiosrub petiokeum cs ke. esse a kibon'akozást. 'A beszédekre Bonnr I, aw mini-zl'r. 'lnök válaszolt. Hangs-. tlyczta, hogy a íczopolámiiai kádé'??! ne. ni kl\áii oglalkoziii, mert nem akar elciievágni Uigora döntésének, de azt kiielesi'íieli, iocy a kormányt is az az Clv vezérli, logy Mezopotámiámalk birtoklása nem . önzés '-böl van; különiien is meg•átja* a kiküldött bizoHság döntéséi, mely oti a helyszínen táigvalia a kérést, s annak a javaslatának megfefenn fog cselekedni. Érdekes » bagdadi amtj korniáuvs4i a felfogitea ij. amely teljesen fedi