Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának ülése

Vasárnap, 1923 febralr 11. Rajnán (keresztül Esséjibe a v^srudakat feulemezeket, h „v félgyártmányokká, gazdasági gépekké, mozdonyokká és ágyukká feldolgozzák, 'tehát a Rajna poi fj. 'ivn állrloll néhány őr megakadályozhatja teljesen »/ ossérii vasművek működését. -191-~l»nn az. egésa.. 'ik", i. Ném<-|ors/á, ' a Vek -. rumviól. "i levő Luxemburggal cgyitt! 19. 3 millió torma ávci-svaSai teiínpir. 19í: i-l>t»n a htégeseiikjtott ország 1 milliót. 1922b?n 8. '<"á milliót, vagyis a háború előtti termelés -i > százalékát. Az ércbényúr-zal «; » kohászat jórészt az r • szakított területekre: fclzásx-L. othurinfciára. a Saarvidókro. l-elsöszilézíára és Luxemburgra csjlt. az ércet termelő iparterületről csak a Kuhrvidék maradt JII /">: -F >• k területen x,. 6rr. fö'dcl^ozó ipar dolgozott. A nyugati lÉitárv-dOk a Versailles! béke éneimében a francia é* belga vámterülethez kerülvén, Németországban vashiány állt be. Franciaországban (pedig, m< lyiiek kohászata. megkéls, oreződölt, vosbötóg vabi olyan mértékben, hogy nem talált voirm piacot, 'ha kiüön vámbatároanjányokkal nem kényszeríti Németországot a fölösleges francia %as áltvételére. A versaillesj szerződésbeli ezt az élvét ngv vitték keresztül, hogy öt évre eltiltották Németországot attól, hogv véds-ámot vessen ki a lotbaringtui. luxemburgi ét snarvidéki svárlmányokrh. A frank pénzegység btvez: tése és a márka c'éríékteienedésc folytán újabban ezek a rendszaIwlvok nem sok eredménnyel jártak. Fran. ciacrszá3 már két éve vastultermelé-ben szenved és a kikénvszeritett olcsó nemet szénnel a világpiacon a legolcsóbb áron kinálja gyártmányait i s habár kohói időnként vesztesétagél dolgoztak, vaskereskMcimi mérlege mégis pflSyon aktiv. Németország vaséi acélszükségletét belföldön nem tudta 'fedezni, ezért nagy tömegeket kellett külföln'TÖl behoznia. Misi a háború előtt e cikkekben kivitele tízszeresen felülmulta a bevitelt. 19ü2ben már az import az export fölé emelkedettNémetország va»$zükségictc azéri o'van nagv. mert a béke-zi i zédé; folytán kereskedelmi liotiáját ki kellett szolgáltatnia, rengetett vasúti anyagot, mozdonyt. gazdasági és egyéb gépet é> szerszámét kellett •jóvátétel cimén szállítania, azonkívül igen sok olvan svár berendezését, melyek hadianyagot gyárthattak volna, lerombolUik. A vaMitigazgalóságok. hajóépitőanühelvck. különböző gyárak igv elpusztított anyaguk viszszaszerzésére az államtól kaptak kár pótlást Hogy meg lehessen élni és annyi millió munkásnak niunkaalknl; mot adjanak, kénytelenek te>vábbra is , óriási tételekben j-zerezni bc a vasat, nemcsak ezeknek a vállalatoknak, hanem a háború óta elhanvacolt épitési iparnak is. A Riihrvidéken és Szászországon ki\iil Németország elvesztette összes ' szénhCsnváti. de a megmaradt tcrülct• ről havonként 2Y2—2 miliő tonnát kellett az^rt, a szövetségeseknek szóllitani, hegy ennefk eleset tehessen és saját iparát mégis fönntarthassa, kénytelen volt kisebb értékű tüzelő| anyagot és külföldi szenet felhasználni. | A Ruhrvidék kohói az országos terimelésnek 1921-ben 66. 1922-ben 80 '< száizalókát adták. Franciaország kohói a háboTuelölti mennyiség 55 százalékát termelik ugyan, de ez is több. mint amennyit íol tnd használni, nem is említse a kezdése alá kerülő ui területeket, melyek kohóinak beszámitá! sával terme lése í-ppen kétszeresét éri ; el a tulajdonképpeni francia terület i kethászatának. Most, hogy a megsavl114,, fogytán a Ruhrvidék termelése Xé• metországra nézve elvész. 1023-ra ; már szájnszerü!ea csak egyötöde ma1 pad az 1922. évi vas- és acéltermelésnek, tényleg azonban majdnem semmi. . Miből szerezze be tehát a nénvt nép iLynsopyagszflkségletét és miből fizethessen jóvátételt, ha saját munkí-ai foglalkoztatásának lehetőségétől is megfosztja a franciák rubrvidékí rabló• hadjárata? A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának ülése — Pelkert Álejos beszámolója — A Magyar Kiilüpi Társasí elouk> itanátsn folyó évi február 8-án délután fél hatkor Szécflrn M'klói. gróf, volt Párisi nagykövetünk einökaéiglével ülést tartott, A gyűlésen megjelcuiték közül kiemeljük a következőket: Lukács György v b. 1. 1, volt miniszter Földes Béla v. 1). t. t., volt miniszter, \Vlassic* Gyula l-. iró |v. b. t. t., \olt miniszter, Ua/fcnj Sándor ev. püspök, Giesswciii Sánd'»r, l-y>ttei>cnyi Oüvér, Paikcrt A'a jos, Ludviff Ernő, Horváth Jenő stb. A gyüSéz mogbyhása uuin az einivk sajnálatát feje/l. ' ki Appopui Albert gróf, a Társ. iság elnökének távollétén, aki páris: utiának etokéizitése miatt nem jelöíhételt mpg, majd fölVrle Pxtikeft Alajos!, a Társaság alelnökét, hovy a T1 as. i^. mul:: i. i ssftmiw. jon be. Paikcrt Alajos jelentését a kövclkezőkbvn terjesztette e: ü: — Tárjaságunk megnlnkitásánál az a Ronclolat vezérelt bennünket, hogy a teljesen elhanyagolt magyar külügyi |iolilikát felélesszük, hogy újból életre keltsük a niajtyar nemzet claltaioll külügyi érzékét, amely hajdan nly kitűnően kifejlődött voli és olv fényei eredményeket ért el. — Az Árpádok, az Anjouk és különö sen a Hunyadvak alatt Magvarorszj'ig nagy és hatalmas birodalom volt, mely határozott és sikeres külpolitikát folytatott. Ennek ircdménycképp a magyar nemzet nags tekintélyre és Hsztélelre tett szert a többi nemietek előtt. 152ö-ban azonban elvesztettük függetlenségünket ís azt csak 1918-ban nyertük vissza, sajnos, ezeréves területünk kétharmadának és népességünk igen nagy részének elvcszíése árán. Tehát közel négyszáz éven át szünetelt aktiv külpolitikánk és c hosszú idő alatt külügyi érzékünk majdnem teljesen eltompult. — Megértvén az uj korszak követelményeit, még a világháború alatt kezdettük meg a Magyar Külügyi Társaság megszervezését és működtetését, már akkor nz a rél lebegett szemünk előtt, hogy a i-zéi1-omló osztrák-magyar monarchiából Magyarország részére külön magyar külügyi kormányt, a magyar társadalomból pedig külön magyar külügyi társaságot és a külügyek iránt helyes érzékkel biró közönséget fejlesszünk. — Bár a forradalom és az utána következő kommün, valamint az ezt felváltó román megszállás egy időre megakasztotta működésünkéi, eunek elmultával 1920-ban nyomban formálisan niegalakilattuk társaságunkat Apponyi Albert gróf elnöklete alatt és azóta az ő kiváló vezetése alatt szakadatlanul és szerényen dolgozunk és működünk a magyar érdeknek a külföldön való érvényesítése irányában. — Mint kezdettől fogva a Népszövetségi Ligák Uniójának tagja, társaságunk rögtön belekapcsolódott a világ majdnem összes államaiban működő népszövetségi társaságok nagy munkájába és bár teljesen önállóan és teljesen magyar alapon, mégis együttműködik a nagy és kis nemzetek képviselőivel az egész emberiség békés fejlődését célzó törekvésben. — Társaságunk eddigi működéséről ma Horváth Jenő dr. ügyvezető igazgató barátom részletesebben iög beszámolni. — Itt csak hálás elismeréssel akarom kiemelni azt, hogy szerény tevékenykedésünkben bennünket ugy a kormányhatalom, mint a társadalom hathatósan támogatott. Ha valami eredményeket sikerült elérnünk, ugy azt elsősorban amaz önzetlen hazafiaknak köszönhetjük, kik — átértvén a külpolitika rendkívüli fontosságát mai helyzetünkben. — akár mint államférfiak, akár mint lisztviselők, akár pedig mint egyszerű magánemberek, mindent elkövettek, hogy bennünket nehéz munkánkban eredményesen támogassanak. — Hálás köszönetet mondunk e helyen is nekik. — A Magyar Külügyi Társaság rnint társadalmi szerv, főleg társadalmi utcn igyekezett feladatának megfelelni. A legtöbb államban értékes összeköttetéseket szerzett, különösen az egyes államok területein müknilö Jfép^iévehigt Tíirfák és Társaságok utján. — Kitűnő alkalmaknak bizonyullak a 'Népszövetségi Ligák Unióján. 1; különböző konferenciái, amelyeken társaságunk mindig gondosan előkészülve, résztvett és amelyeken — ezt némi büszkeséggel merjük állítani, — a magyar érdekeket egyre fokozódó sikerre! képviselhettük, különösen áll ez n mult évi brilszszeli, müncheni és prágai konferenciákra. — Oly célból, hogy a különböző államokban barátokat szerezzünk magunknak és nemzetünknek, megalakítottuk a Magtjnr-Ancinl, a tlaffyar-Atnerihtí, a Mctfijar-flöilaPd, a Mopyaf-Frtwctú társatágokut és hasonió célból előkészítünk hasonló társaságokat u többi államokkal való barátságos viszony kfilcaftliÖs ápolására és fejlesztéseié. — Minthogy (Yp külügyi téren szükségempk tartjuk az erők egyesítését és a luyolls kOAperfteiét) azért nagy súlyt vennünk a raknncélu mnyyar és külföldi társaságokkal való együttműködésre. így a KtVfiVái Megyárffk Szivefiéyiiffl, a Magyar Nemzett Sifivetségget, n Turáni lárs. iságynl és sok más rokon magyar és külföldi társasággal éS testülettel testvériesen együttműködünk és kölcsönösen támogatjuk egymást. — ilogy a külföldet hazánk állapotáról és hazánk fiait a külföld állapotáról hűen és kellően tájékoztassuk, egyrészt külön folyóiratot indítottunk meg, a Magyar Külügyi Szemlét, amely a magyar szövegen kívül több angol és francia közleményt is közöl, ezenkívül pedig számos kiidoápyi bocsátottunk ki, gondos incgválogatás és rostálás után. Kiadványaink hosszú sorozata a legaktuálisabb témákat igyekeznék megvilágítani és ismertetni. Iveken kívül számos ismeretterjesztő füzetet gyüjiünk és állilunk össze, különösen külföldi vendégeink vagy külföldre utazó honfitársaink részére, hogy azt a káros befolyást, amelyet téves és rosszakaratú külföldi források nálunk terjesztenek, kellően szétoszlathassuk. — Külön könyvtárt is alapítottunk, ahol a legfontosabb, a külügyekre vonatkozó könyveket és folyóiratokat igyekezünk beszerezni és u komoly érdeklődök részére rendelkezésre bocsátani. A mai elérhetetlen magas árak mellett ez a gyűjtés természetesen lassan történik és legyen szabad ez ulon is tisztelt tagjainkat és jóakaróinkat arra kérni, hogy ha oly külügyi vonatkozású könyvek, füzetek, vagy folyóiratok vannak birtokában, amelyeket már elolvastak és amelyek elajándékozásával örömei akarnak másoknak is szerezni, kérjük szerencséltessék meg ezekkel a ffagyar Külügyi Társaság könyvtárát és annak olvasóit. — A külügyekkel való komoly foglalkozás, különösen a fiatal generációnak diplomáciai kiképzése végett külön diplomáciai szemináriumot létesítettünk, ahol arra való szakerőkkel azokat a témákat ismertetjük behatóan, amelyek a közgazdasági egyetem diplomáciai szakán nem adatnak elő. ezek: a nemzetközi jog, a diplomáciai történet, a diplomáciai földrajz, a küláqyi sajtószolgálat és a külkereskedelmi politika. — Diplomáciai szemináriumunkat az idén is folytaljuk és ez alkalommal is bátor vagyok tagjaink figyelmét erre felhívni, hogy mindazok, fiatalalok és Idősebbek, akik c téren mélyebben tájékozódni óhajtanak, hallgassák meg ezt a mi tanfolyamunkat, akár egészében, akár eyyes előadásait. A tanfolyam ingyenes és mindig örülünk komoly érdeklődőknek. — De nem akarom itt eddigi működésünket tovább részletezni, erről majd kedves munkatársam tesz jelentést. — Sok magot hintettünk cl, amely kikelt, melynek erőteljes növés-ét figyeljük, virágjait és gyümölcseit várjuk. — Mint a Népszövetségi Ligák Vniójának tagja, mi Is a nemzetek békés, haladó tgyfitt működését kívánjuk ét annak érdekében dolgozunk. De ez az együttműködés valódi, reális és kölcsönös leggen. Aminthogy a genfi Népszövetség eszméjét is szépnek és helyesnek tartjuk és teljes orönkből támogatjuk, de csak ugy. hogy annak magasztos elvei a gyakorlati életben is keresztül vitessenek, ne egyoldalúan, hanem igazságosan, méltánnosan és komolyan, az egész emberiség javára. — Nekünk, akik külügyekkel foglalkozunk, nem szabad belügyi viszályokba mélyednünk. Sót azt ajánlanám, hogy beipolitikusaink is kevéshbé egymással és belső \iszonyaikkal törődnének, hanem — különösen most — az ország határain lul is nézzenek és lássanak és a közös veszély: <!i'jéhon egymással karöltve, csak az ország védelmében és megerősítésében tevékenykedjenek! Ez szerencsére mindjobban így is történik. — Valódi reveláció, ha a nemzetgyűlésen külügyi témák kerülnek szóba és meleg belső öröm hal át bennünket, látva és érezve azt az osztatlan ügyeimet és együttérzést, amellyel ilyenkor arra hivatott éllamférfiaink szavát meghallgatja az egész ncmzetovülés. pártokra való tekintet nélkül. — Nagyon jó és nagvon biztató jel ez jövőnkre nézve — Még jmbban kell foglalkoznunk külügyeinkkel. Nagyon elhanyagoltuk ezeket a l< nto* érdekeinket a muitban, másoknak engedtük át, akik magálól értetődik, a maguk javára használták ki a k< dvező alkalmat. — Ez mosl megváltozott a javunkra. — A magyar nemtel telve van tehetsegekkel, nemcsak lol)>^ö szalmaiüzekkel, ham "11 all. oló, nofiysza: ~isii, uj i. -. urynknt és uj Lehetőségeké! megnyitó tarialmas tehetségekkel. Ezek közül válogassunk, OinikOr a külügyi vezető poziciAk betöltésé tő', van szó. A mai gyakorlati, materiális életben élesszemű, józan eszü. praktikus és energikus férfiakra van szükségünk, akik tudják, mit akarnak és ez akaratukul végre is hajtják, akik rögiön meglátják a lényegest, a fontost az ezer mellékes közül, azt mci-ragadják és felhasználják az ország javára. — Nekünk nem szabad csüggednünk. Eármily. sötétnek látszanak azok a felhők, amelyek körülöltünk tornyosulnak, azok a felhók, amelyeket egy egészséges szélfuvás elsöpör, hogy helyt adjon a mosolygó kék égnek és az áldásthozó napsugárnak. — Még a veszedelmeket is fel kell használnunk és javunkra fordítanunk. — Nem áll oly nagyon rosszul ügyünk, bárhogy is megnyomorítottak bennünket és bárhogy fenekednek kedves szomszédjaink is reánk. — Ha széjjel nézünk elfogulatlan, tiszta szemmel a világon, azt látjuk, hogy nemcsak mesterségesen felfujt szomszédjaink, hanem a nagy győző államok tenger bajokkal, elviselhetetlen'adókkal és terhekkel, munkanélküliséggel és mélységes depresszióval küzdenek, mig mi szerényen bár, do meg vagyunk. — A mngj'ar nemzet ne bízzék másban, csak magában, saját erejében, saját akaratában. Elég erősek és egészségesek vagyunk így is, bárhogy csonkitclták is meg egy szerencsétlen pillanatban, elég erősek és egészségesek, hogy megújhodjunk, megfiatalodjunk és lelve ambícióval és energiával fokozatosan, valóra váltsuk legszebb terveinket — De téves hinni, hogy barátok nélkül állunk itt. Nagyon sok baralunk van. egyesek és egé^z nemzetek és eljön az az idő, amikor azok egymás után mellénk állanak. — De nem szabad tétlenül várnunk a jó szerencsét. Dolgoznunk kell,. céltudatosan, fokozódó kedvvel és hévvel és fokozódó eredményekkel. Dolgozni, csöndesen, szerényen, összeszorított ajakkal előre nem hirdetve terveinket. Hallgatni és dolgozni fényes, nagy jövőnk épületén. Miután a Tanács az alelnöki jelen test tudomásul vette s ahhoz h; «zájárult, Horváth Jenő dr. ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését, melyben a társaság valamennyi politikai, társadalmi és tudományos osztálya. nak, Lizotk ágainak tevékenységét ismertette. Helysviikc miatt Horváth Jsnő dr. rendkívül érdekes előadásáról lapunk legközelebbi számában fogunk beszámolni. EnrtáTi Havass RczsÖ dr., a Földrajzi Társasig t. b. e'nöke tolmácsolta a Tanács köszönetét és háláját a tanúcs odaadó fáradozásáért. Hála ennek a lankadatlan tevékenységnek, a K. T. 3 évi fennállása alatt tekintélyt és nagv erkölcsi értéket gyűjtött magának. Hogy a külföld felvilágosítására mily . iagy szükségünk van. arra nézve hivatkozik saját tapasztalataira, melyeket a külföld földrajz tanulmányozása közben szerzett. Majdnem kivétel nelkü minden külföldi földrajzi tankönyv ignorálja vagy félreismeri hazánkat, amiből mérhetetlen károk származnak reánk. E tekintetben is a | K. T. feViláízositó munkásságától vár' javulást. Giesswein Sándor dir. csatlakozik az elStte ^-zóló szavaihoz és a társasa; értékes kiadványának sziélceebbkörii terjesztését javasolja. Wlassics Gyula br. meleg szavakban emlékezik meg a K. T. tisztikaráról, hí rvadhatalla. i érdemeiről. S megállapítja, hogy ennét mcgfe'előbb, ?e!keebb és tehetségesebb vezetöséige nem is l"hctnc a K. T. -nnk. A ma&i résziéről is haíiíwztatja a külföld inHormálá. sának rc-nd'klnüli fontosságát. Nagyobbára még ma is abban a téves hitben leledzcnek a külfóldh'k, hogy Magyarország virágzó és gazdag, amiből ránk nézve káros következtetéseket