Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 19. szám - A keleti és erdélyi országrészek igazságügyi szervezete

395 haltáig;'* későbbi könyvekben ugyanez a vegyes házakbeli királyok alatt, továbbá az ausztriai házbóli királyok alatt I. Ferdinándtól I. Ferenc haláláig. Érdemei elismeréséül 1838-ban magyar nemességet kapott. 8-án halt meg Nagyszombatban, 1760-ban, tehát kerek 180 évvel ezelőtt mezőszegedi Szegedy János, a jeles nagyszombati Jézus-társasági házfőnök és a papnevelő-intézet tudós igazgatója, Werbőczy István kiváló méltatója. 1729-től a nagyszombati egyetem filozófiai és jogi professzora, 1743-ban a kolozsvári, majd győri kollégium rektora, később a bécsi Pázmáneum igazgatója volt. Kiváló alkotásai a magyar törvények címfeliratait rendszerbe foglaló és magyarázó ,,Rubrikák,'* úgyszintén a Corpus Jurisnak 1742. és 1751. évek közt nyomás alá kerülő kiadása. 11-én született 1915-ben, százhuszonöt évvel ezelőtt a marosvásárhelyi kir. Tábla egykori érdemes elnöke: Apor Károly báró, aki éppen most nyolcvanadik éve, 1860-ban lett elnöke az akkori erdélyi főtörvényszéknek. Fiatalabb korában az erdélyi udvari kancelláriánál szolgált. Jogi irodalmunkat 1868-ban „A székely örökség történelmi és jogi szempontból" címú könyvével gazdagította. 14-én született Münchenben 1705-ben a legszámottevőbb bajor törvények kiváló kodifikátora: Aloys Kreittmayr báró, — halálának most októberben volt a 150-ik évfordulója. 1751-ben bocsátotta közre a később három kiadást ért jeles munkáját, a bajor büntetőjog kódexét, majd két év múlva a „Codex Juris Bavarici Judiciarii*' c. könyvét, 1756-ban pedig a Codex Maximilianus Bavaricus Civilis-t, valamennyit latin nyelven. Szülővárosa, München nagyon megbecsülte kiváló jogtudósának emlékét: 1845-ben díszes emlékszobrot állított Kreittmayrnek. Halálának a most folyó esztendő októberében volt a 150-ik évfordulója. Ugyancsak a hó 14-ik napján halt meg 1908-ban Torinóban az ismert olasz büntetőjogász: Emilio Brunsa, a torinói egyetemen a büntetőjog és bűnvádi perrendtartás jeles tanára, aki a Magyar Tudományos Akadémiánknak is kültagja volt. Olasz nyelven írt alapos büntetőjogi könyvei után nagy tanulmánya jelent meg 1892-ben az olasz királyságok állam jogáról Freiburgban, a Marquardsen által szerkesztett „Handbücher des öff. Rechts d. Gegenwart" könyvei sorozatában. Hatvanöt évet élt. 16- án született 1803-ban a nyitra vármegyei Ivánkán a jeles magyar jogi író: Kossovich Károly, a Magyar Tudományos Akadémia volt rendes tagja, Nyitravármegye egykori jeles aljegyzője, aki aránylag rövid — 38 éves — életpályája alatt két ízben is nyert tud. akadémiai pályadíjat. Ez a két nagy értékű munkája: „Az ipar és kereskedés története Magyarországban a XVI. század elejéig" (1842.) és ,,Az ősi javakról" (1856.). 17- én született Komáromban 1814-ben Tóth Lőrinc, a kiváló bíró és szépirodalmi író s jogi irodalmunknak is elsőrendű művelője. A szabadságharc leveretése után, — amikor mint az 1847/48-iki országgyűlések lelkes tagját, halálra ítélték, de aztán kegyelmet kapott, — el-