Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A Kúria legújabb valorizációs gyakorlatának nemzetközi magánjogi vonatkozásai

300 V A Kúria legújabb valorizációs gyakorlatának nemzetközi magánjogi vonatkozásai.* Irta: Háy László. A Kúria az utóbbi években több olyan ítéletet hozott, amely a valorizációval kapcsolatban vet fel a törvényben hiányosan szabályozott nemzetközi magánjogi kérdéseket. Az ítéletek egy része olyan pereket dönt el, amelyeknek tárgya régi korona tartozás. Ezekre az 1928 :XII. t.-c. rendelkezései alkalma zandók, hacsak nemzetközi egyezmény nem tartalmaz ellenkező rendelkezést. Másik csoportja az ítéleteknek a külföldi valuta átértékelésének problémájával foglalkozik. Végül a külön törvényi szabályozás folytán külön kell tárgyalni a nyugdíjátértékelés kérdését. 1. A P. I. 5565/1931. sz. perben vitás volt, hogy az Eperjesen elhunyt csehszlovák állampolgár örökhagyó által magyar koronában rendelt hagyomány követelés az 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt és az 1930:XVII. t.-c.-be iktatott, a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezéséről szóló magyar-csehszlovák egyezmény hatálya alá tartozik-e. A Kúria helyesen dönti el nemlegesen a kérdést, mert a követelés az idézett egyezmény első cikke által fordulópontul megállapított 1919. évi február 26. után keletkezett. A magyar törvény szerint nem ítéli meg a követelést felértékelve a bíróság, mert ennek 3. $-a által megszabott határidő a keresetindításkor már eltelt. Több ítélet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a valorizációs igényre milyen hatással van a felperes külföldi állampolgársága. Ez a kérdés rendszerint az 1928:XII. t.-c. 32. §-a alapján döntendő el. Ez a törvényhely nem tesz különbséget a felperesek közt olyan szempontból, hogy honossági államuk valutája aranyértékü-e, vagy pedig csökkent az értéke és ha csökkent, mennyivel. Helyesen mondja ki tehát a P. V. 965/1931. sz. ítélet, hogy a valorizációs törvény alkalmazandósága vagy nem alkalmazandósága kérdésében nincs különbség olyan államok közt, amelyeknek nemes" vagy „értékálló" a pénznemük és más államok közt. A P. I. 5712/1929. sz. ítéletben a Kúria azt a kérdést vizsgálja, hogy a perbeli élet járadékkövetelés az 1924. április 16-i, a 7934/1924. M. E. sz. rendelettel közzétett román egyezmény hatálya alá tartozik-e. A követelés nem tartozik azok közé, amelyek az egyezmény szerint külön egyezménynek vannak fenntartva, sem az egyez* mény általános szabályai alá nem esik, hanem annak az államnak * Irodalom: Ballá: Tételes magyar nemzetközi magánjog 236—243. oldal. Blau: Valorizáció és viszonosság. (Ügyvédek Lapja, 1927.) Dezső Gyula: Valorizáció a nemzetközi magánjogban. (Jogállam, 1928.) Ferenczy: A nemzetközi magánjog kézikönyve 7. oldal. Nizsalovszky: Az egyes magánjogi pénztartozások felértékeléséről szóló törvény, 1928. Szászy: Le droit international privé Hongrois (Acta juris Hungarici 1932.). Szladits: Vázlat II. !;ötet 54—57. oldal.